Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-473

473. országos ülés 1895. május 7-én, kedden. 239 fennálló közjogi törvényeink és rendszerünknek egyáltalában nem felelhet meg. Ha pedig az eddigi rendszert, a hatóság tekintetében, fen­tartani akarnók, előrelátható volt, hogy akkor a szabadalmi ügyek kezelésénél a folytonos levelezések következtében egy igen lassú eljárás állana be, a melynél bizonyos tekintetben még a bonyodalmak sem volnának kizárva. Mindezek, t. ház, megérlelték nemcsak a magyar, hanem az osztrák kormánynál is azt a meggyőződést, hogy legczélszerííbh lesz mind a két állam iparának fejlődése szempontjából, hogy mindkét állam a szabadalmi ügyet ön­állóan, tüggetlenűl és saját érdekeinek meg­felelően intézze el. Ezen meggyőződésből kelet­kezett az 1893 : XLL törvényczikk, mely Ma­gyarország szabad intézkedési jogát teljesen helyreállította. Megnyervén tehát az önálló szabad intéz­kedést ezen ügyek elintézésére, az a kérdés merült fel: hogyan és mily rendszerre alapítva intézzük most már a szabadalmi ügyet? Körűi kellett tekintenünk Európa különféle államaiban, hogy hogyan és miképen van ott rendezve a szabadalmi ügy, és különösen választani kellett azon rendszerek között, a melyek nemcsak Euró­pában, hanem az azon kivííli államokban hasz­náltatnak. Hogy az a bejelentési rendszer, a melyre eddig szabadalmi ügyünk fektetve volt, már a fokozott igényeknek és az ipar előrehaladott stádiumának nem felel meg, e tekintetben már 40 éves tapasztalat állott előttünk, és azt teljesen el kellett ejteni. A fennálló egyéb rend­szerek közt legezélszerííbbnek mutatkozott vagy a felszólamlás!, vagy az elővizsgálat!, vagy az úgynevezett vegyes rendszer. A t. előadó úr már oly részletesen ismertette e három rend­szert, hogy én a magam részéről nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni; csak azt akarom hang­súlyozni, hogy vele teljesen egyetértőleg én is abban a nézetben vagyok, hogy az a rendszer, a mely ezen törvényjavaslatban elfogadtatott, s mely annak alapját képezi, nézetem szerint is a leghelyesebb a mi viszonyaink között, mert ez nemcsak az ipar fejlődését alkalmas hatható­san előmozdítani, de pénzügyi helyzetünknek is leginkább felel meg. Pénzügyi helyzetünket mondám, mert tagadhatatlan, hogy az a másik rendszer, melynek sok követője van Európában, s a mely bizonyos tekintetben mint minta­rendszer állíttatik oda, a mely Németországban el van fogadva. — a hol a két rendszer, tudni­illik az elővizsgálati és a felszólamlási rendszer vegyesen alkalmaztatik — mondom, daczára annak, hogy az igen jónak mutatkozik Német­országban, mégis azt gondolom, hogy a mi viszonyaink közt nálunk nem igen volna alkal­mas, mert ennek a költségei roppant nagyok. Itt egy kiterjedt, nagyszámú személyzettel biró apparátussal kellene dolgoznunk, mely minden találmányt abból a szempontból, vájjon csak­ugyan új-e, alapos és szoros vizsgálatnak vet alá. Ez az apparátus oly nagy összeget venne igénybe, a melyet mi, tekintettel a találmányok­nak aránylag csekély számára, a csekély be­jelentésekre, és az innen származó díjak elég­telenségére lehetetlen, hogy fedezni képesek lennénk, ha csak az állam más jövedelmeit erre a czélra felhasználni nem akarnók, a mi néze­tem szerint okvetlenül szükséges volna. (Helyes­lés johbfelől) De ha ezen finaneziális szempontból kiin­dulva előnyösebbnek mutatkozik a felszólamlás) rendszer, mely aránylag csekély költséggel dol­gozik, mert azt az egész apparátust, mely oly nagy költségekbe kerül, pótolja a nagy közön­séggel magával, a mi semmibe se kerül, és melyről fel lehet tenni, hogy érdekeinek meg­óvása szempontjából, legalább is oly szolgálato­kat fog tenni, mint az a hivatalos személyzet és apparátus, — azt gondolom, — hogy mag­más szempontból sem áll hátrább a felszólam­lási rendszer. Különösen nagy súlyt fektetek arra, t, ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy oly rendszert fogad­junk el, a mely előbb-utóbb oda fogja vinni úgy közönségünket, különösen iparos közönségünket, hogy tanulja meg azt, hogy érdekei mindig legjobban lesznek megóva és védve, ha ő maga azokkal alaposan törődik, és nem várja a segít­séget, más oldalról. (Helyeslés.) Megtörténhetik, hogy ezen rendszer alkal­mazásának első stádiumában elő fognak fordulni oly esetek, midőn még az az iparos közönség, mely első sorban van érdekelve ezen ügyben, kellő gondot nem fordít arra, hogy mily talál­mányok jelentettek be, elmulasztja majd annak idején a felszólamlást; és ennek következtében saját érdekében érzékeny kárt is fog szenvedni; de egy-két ilyen esetnek ismétlése meg fogja őket tanítani, hogy mikép őrködjenek saját érde­kük felett. És meg vagyok győződve róla, hogy ha ez egyszer átmegy iparos közönségünk vérébe, ez a felszólamlási rendszer sokkal jobb szolgálatokat fog tenni, mint maga az elővizs­gálati vagy a kombinált rendszer. (Helyeslés.) Ezen szempontokból kiindulva, t. ház, én a törvényjavaslatnak az alapját teljesen helyesnek, teljesen viszonyainknak megfelelőnek találom, és különösen tekintettel azon nagy korrelaczióra, a mely a szabadalmi találmányok oltalma és az ipar fejlődése között fennáll egyrészt, másrészt pedig tekintettel arra, hogy a találmányok létre­hozásánál azoknak védelemben való részesítése egy nagy ingert és rugót képez, és úgy követve

Next

/
Oldalképek
Tartalom