Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-472
472. országos ttlés 189S. május 6-án, hétfőn. 229 sunk durvasága által, mint a minőt szenvedhet magatartásunk erélytelensége által. (Igaz! Úgy van! a bál- és szélső baloldalon.) Egy tekintetben azonban, de csak ebben a tekintetben teljesen egyetértek az igen t. miniszterelnök árral, a tekintetben tudniillik, hogy az ország belügyeibe való beavatkozásnak joga egyetlen egy idegen képviselőt sem illethet meg, és hogy e tekintetben a pápa ő szentségének nagykövete sem képez kivételt a többi diplomáeziai képviselőkkel szemben, hogy tehát minden olyan lépés, a mely akár a pápai, akár más nagykövet részéről történt, én a mely az ország belügyeibe való beavatkozásnak színével bir, reparáeziót igényel a nemzetközi szokásokba bevett formák szerint. De, t. ház, miután én azt tapasztalom, hogy a t. miniszterelnök úr a hozzá intézett kérdéseknek egyik leglényegesebbikére nem válaszolt, és így a most fenforgó kérdésnek azt a fontos oldalát, mely a közte és a közös külügyminiszter között fennálló viszonyra vonatkozik, nem tisztázta; miután azt tapasztalom, hogy ő az általam is sajnált események következtében, a melyek a pápai nuncziusnak itteni időzéséhez fűződnek, a kívánt lépéseket nem azokban a formákban tette meg, a melyek a nemzetközi érintkezésnek szabályai szerint egyedül helyesek, hogy ezáltal az országot kitette annak a zavarnak, melyben ma vagyunk, saját állását kitette ... (Ellenmondás jobbfelöl. Helyeslés a bah és szélső baloldalon. Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert: Miután ennek folytán nem járhatok el olykép, mintha én a miniszterelnök úrnak eljárását helyeselném és annak formai részeivel is magamat azonosítani kivánnám: én a miniszterelnök úr válaszát tudomásul nem veszem. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy elmondott beszédére gróf Apponyi Albertnek néhány megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Először is, t. ház, ismételten kell, hogy hangsúlyozzam, miszerint a »Politische Correspondenz« állításaival szemben, mondjuk, támadásaival szemben a felolvasott jegyzék alapján tényeket állítottam, (Helyeslés jMfelöl.) továbbá, hogy megjegyezzem, miszerint nem ismerem el jogosultságát azon éles bírálatnak a tekintetben, hogy én mondottam, miszerint a magyar kormány jegyzéke a közös külügyminiszter útján elment, mikor az tényleg Bécsből még nem ment el; jogosítva voltam az mondani, mert innen a magyar kormány részéről április 27-én elküldetett, és pediglen elküldetett kezdeményező ajánlása folytán a közös külügyminiszternek, (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) következésképen e tekintetben nem egyetértés, de az egyetértésnél talán sokkal több is lévén e kérdésben a közös külügyminiszter és a magyar kormány között, nem vonhattam kétségbe, hogy ő maga a sürgősségre tekintettel azt már akkor elküldötte volt. A különbség tehát csak abban rejlik, hogy még az akkor a közös külügyminiszter rérészéről nem továbbíttatott. Elmondottam, t. képviselőház, hogy az ügy jelen fejleményei között a kérdéssel csak általánosságban kívánok és akarok foglalkozni. De ennek elmondása alkalmával elmondottam, t. ház, azt is, hogy a kormány e kérdésben elfoglalt álláspontját fentartja, (Helyeslés a jobboldalon.) és elmondottam azt is, hogy erre nézve tekintélyén csorbát üttetni engedni nem fog. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem, t. ház, válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! (Zaj.) Csendet kérek. Felteszem a kérdést. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A kérdés az lesz: tudomásul veszi-e a ház a t. miniszterelnök úr feleletét gróf Apponyi Albert képviselő úr interpellácziójára: igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a választ tudomásul veszik, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. (Folytonos zaj.) Kérek csendet. (Ralijuk! Halljuk!) A holnapi napirendre vonatkozólag akarom javaslatomat előterjeszteni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A holnapi ülés napirendjére javaslom kitűzni a közgazdasági bizottság jelentését a találmányi szabadalmakról. Az ülés tiz órakor fog kezdődni. Elfogadja a t. ház javaslatomat? (Elfogadjuk!) Akkor ezt mint határozatot kimondom és az ülést bezárom. (Az ülés végzó'dik délután 12 óra 40 perczkor.)