Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-472
224 472. országos ülés 1995. május fr-án, hétfőn. mányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendekhez küldi át. A napirend következő tárgya a Bosznia és Herczegovina megszállására megszavazott hitelből épített bród-zeniczai vasútnak és a bosznabród-szlavon-bródi összekötő vonalnak a neve zett országok részére való átadásáról szóló törvényjavaslat (írom.841,856) harmadik olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem, elfogadja-e a ház a felolvasott törvényjavaslatot harmadik olvasásban? (Igen! Nem!) Azok, a kik elfogadják, kérem, legyenek szívesek felállani. (Megtörténik.) Többség. A javaslat el van fogadva, átküldetik a főrendekhez tárgyalás és szives hozzájárulás végett. Következik a Bosznia és Herczegovina kormánya által 24 millió korona összegben felveendő országos kölcsönről szóló törvényjavaslat (írom. 851, 855) harmadik olvasása. Molnár Antal jegyző (ohwsa a törvényjavaslatot) . Elnök : Elfogadja-e a ház a felolvasott törvényjavaslatot harmadik olvasásban: igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, kik elfogadják, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A törvényjavaslat harmadik olvasásban el van fogadva, átküldetik a főrendekhez tárgyalás és szives hozzájárulás végett. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Figyelmet kérek. A miniszterelnök úr gróf Apponyi Albert képviselő úrnak múlt alkalommal tett interpelláeziójára kivan felelni. Daczára annak, hogy ez előre bejelentve nem volt, azt hiszem, úgy az interpelláló, mint a ház, szivesen fogja fogadni, ha a felelet ma megadatik. (Ál/alános helyeslés) A miniszterelnök ár kivan szólani. B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azon nagy érdeklődésnél fogva, a melylyel a közvélemény gróf Apponyi Albert t. képviselő úrnak a szombati ülésben tett intetpellácziójában érintett ügy iránt természetszerűleg viseltetik, a mennyiben a t. ház azt megengedni méltóztatott, és ahhoz gróf Apponyi Albert képviselő úr is hozzájárul, szükségesnek tartom még ma válaszolni. (Halljuk ! Halljuk !) E válaszom önként érthetőleg csakis az ügy fejlődésének mai stádiumára szorítkozharik. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Midőn a pápai nunezius magyarországi körútja oly jelenségeket szolgáltatott, hogy ő az őt, mint diplomáeziai képviselőt megillető hatáskörét túllépte . . . Vajay István: Miben? (Nagy mozgás és felkiáltások jóbhfélöl: Rendre!. Rendre!) Elnök: Vajay István képviselő urat rendreutasítom. (Zajos helyeslés jobb felől.) Csendet kérek, képviselő urak, minden oldalon. (Halljuk! Halljuk!) B. Bánffy Dezső miniszterelnök : Miután, mint mondtam, oly jelenségek tünetei mutatkoztak, melyek arra engedtek következtetni, hogy a nunezius, mint diplomáeziai képviselő túllépte hatáskörét, . . . (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: (Csenget.) Kérem minden oldalon a t. képviselő urakat, hogy miután mindnyájan szeretnénk teljes nyugalommal meghallgattatni, (Ügy van! Ügy van!) hallgassuk meg a miniszterelnök úr feleletét is. Legyenek szívesek a közbeszólástól tartózkodni és a nyugodt feleletadást, a melyet mindenki megérthet, lehetővé tenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök:... ezen ügyre vonatkozólag azonnal kikértem a közös külügyminiszter úr nézetét, mely megkeresésemre ő nyomban válaszolt. Azt hiszem, t. ház, hogy a tényállás felvilágosítására, a mely az interpelláczió főtárgyát képezi, leghelyesebben cselekszem, ha a helyzet tisztázására való tekintettel felolvasom azon jegyzéket, a melyet a közös külügyminiszter úrhoz én intéztem, és azon választ, melyet arra vonatkozólag ő tőle kaptam. (Általános helyeslés.) Azt gondolom, ezen eljárásom világosítja fel legjobban a helyzetet, kijelentvén, hogy erre a kivételes, rendkívüli eljárásra a legilletékesebb helyről megnyertem a felhatalmazást. (Helyeslés a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) A jegyzék, a melyet én a közös külügyminiszterhez intéztem, így szól: »Nagyon könnyen megeshetik, hogy a pápai nunezius jelenlegi magyarországi útja az itteni képviselőházban interpelláczió tárgyává fog tétetni. Ez esetben czélszerű lenne az ily interpelláczióra rögtön válaszolni. Minthogy pedig az adandó választ Nagyméltóságod felfogásával egyetértőleg kívánom nyújtani, nagy hálára kötelezne Nagyméltóságod, ha a fenforgó inczidensre, illetve az esetleg adandó válaszra vonatkozó bölcs nézeteit mielőbb velem közölni szíveskednék, mely válaszban igénytelen nézetem szerint kettős szempont lenne tekintetbe veendő; (Halljuk! Halljuk!) és pedig: egyfelől az a tekintet, melyet a szentszék irányában figyelembe kell vennünk, másfelől Magyarország különleges viszonyai és azon álláspont megvédése, mely szerint seramiféle külhatalomnak belügyeinkbe való beavatkozásra jogot nem engedhetünk, így tehát a szentszéknek sem a katholika egyház belső hitkérdéseinek ki vételével.« (Élénk helyeslés a jobb- és szélső baloldalon.) Ezen jegyzékemre, t. ház, — közben táviratok is cseréltettek, egészen jelentőség nélkíí-