Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.
Ülésnapok - 1892-470
| gQ 470. országos ülés 1895. május 3-án, -pénteken. világosítások szükségességének a lehetősége pedig minden számadásos ügynél fenforog. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Kétségkívül ez volna a rendje, hogy az előadó itt legyen. E felett semmi kétely sincs, de már a határozatot kimondtam, s így mólag e felett nem lehet tárgyalni. Következik a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentésen (írom. 817, 853) törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1894-iki számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások, előirányzat nélküli kiadások és hitelátruházások ról szóló állami számvevőszéki jelentés tárgyában. Az előadó ár nem kivan szólani. Ugron Gábor : Felszólalok én ! Elnök: Ugron Gábor képviselő úr kíván szólni. Ugron Gábor: Á t. ház bizonyára tudni fogja, hogy az ország minisztériumai nagyon különböző természetű alapokat és alapítványokat kezelnek; ezen alapok és alapítványok egy része a költségvetésben és a zárszámadásokban előfordulnak, de azoknak jelentékeny mennyisége nem fordul elő sem a költségvetésben, sem a zárszámadásokban. Például tudjuk, hogy vannak olyan alapítványok, a melyekből utalványozások történnek a miniszterek részéről, melyeket a miniszterek kezelnek, és melyeket gyakran két-három miniszter is vesz igénybe, mint utalványozási objektumot. Minden oly alapítványnak és közpénznek, melyet a minisztériumok kezeínekj benn kell foglaltatniuk az ország költségvetésében vagy zárszámadásában. Azért kérem a t. kormányt, méltóztassék felvilágosítást adni aziránt, mily okokból mellőztetett számos alapítvány, és miért nem vétettek be azok sem a költségvetésbe, sem a zárszámadásba? hogy ismervén ez okokat, határozhassunk felettük. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Bár nem tudom mily összefüggésben áll az alapok és alapítványok kérdése a zárszámadási bizottság e jelentésével, mely csak a költségvetési hitellel szemben mutatkozó eltérésekről szól, mindazonáltal arra a kérdésre, melyet a t. képviselő úr felvetett, bár nem a kormány megbízásából, mégis kötelességemnek tartom pár szónyi választ adni. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a dolog természetéből folyik, hogy az állami költségvetésben nem szerepelhet minden alap és alapítvány költségvetése, mert hisz igen sok oly alap van, mely nem állami természetű, és egyszerűen csak e kormány kezelése alatt áll, de nem tekinthető a költségvetés kiegészítő részének. Ez alapok tehát természetszerűleg a költségvetésben nem ia szerepelhetnek. Ennek daczára igen sok alap fordul elő a zárszámadásban, mely a költségvetésben nincs benn, a mi arra mutat, hogy az állami számvevőszék oly alapok kezelését is ellenőrzi, melyek a költségvetésben nem szerepelnek, de a melyekről a törvényhozásnak jelentést tesz. Nem merem állítani, hogy nincsenek oly alapok, melyek az állami számvevőszék ellenőrzése alatt nem állanak; lehet, hogy van néhány ily alap is. Hogy ezek eddig mért nem vonattak be az állami számszék ellenőrzése alá, az iránt felvilágosítást ez alkalommal nem adhatott. Az azonban tény, hogy valahány alapra az állami számszék ellenőrzését ki akarta terjeszteni, ez semmiféle akadályokba nem ütközők. Valószínűnek tartom, hogy egyes alapok, melyek nem a közpon'i állampénztárban, hanem egyes vidéki hivataloknál kezeltetnek, nincsenek benn a zárszámadásban ; aminek talán az a körülmény lehet oka és magyarázata, hogy nem a központi állampénztárban, hanem vidéki pénztárakban kezeltetnek. Azt hiszem tehát, hogy megnyugtatással kijelenthetem, hogy a mennyiben egyik vagy másik alap tekintetében ez eset forogna fenn, a kormány részéről nem fog nehézség tétetni abban a tekintetben, hogy azok számadásai az állami számszék ellenőrzése alá helyeztessenek. Azt azonban, hogy minden alap és alapítvány a költségvetésbe vétessék be, mint a dolog természetével ellenkezőt, nem pártolhatnám. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: T. ház! Én azt hiszem, hogy az ellenőrzés azon módja, melyet a számszék törvényesen gyakorol önmagában véve nem elég. Az ellenőrzés nemcsak a főszámszéket illeti, hanem magát a törvényhozást is, mert szerintem a kormány semmiféle oly alapot, mely kezelése alatt van, a törvényhozás ellenőrzése alól el nem vonhat. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A törvényhozás van egyedül jogosítva megbírálni azt, mely alap tartozik az ő ellenőrzése alá, és mely alapot tekinthet esetleg olyannak, a melyre vonatkozólag részletesebb felvilágosításokat nem óhajt. (Úgy van! a baloldalon.) Ezért részemről is. némiképen megnyugtatva a miniszter úr nyilatkozatának utolsó része által, mely szerint kilátásba helyezi, hogy a jövőre azokat a törvényhozás tudomására fogja juttatni, nagyon óhajtom, hogy ennek minden körülmények közt meg kell történnie, mert ismétlem, nincs és nem lehetséges oly alap, a mely a törvényhozás ellenőrzése alól elvonható lenne, kivéve talán a felekezeti alapokat, a melyekre nézve a törvényhozás még elvi állást el nem foglalt. Kérésem tehát az, hogy a kormány által kezelt alapokra nézve a törvényhozás elé legközelebb, vagy a zárszámadás indokából felvilágosítás adassék, illetőleg előterjesztés tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani ?
