Képviselőházi napló, 1892. XXV. kötet • 1895. április 1–május 29.

Ülésnapok - 1892-466

126 466. országos ülés 1895, április 27-én, szombaton. lítetteknek nem tartja, sem a vallásszabadság kérdését alaposan és véglegesen megoldottnak nem tekinti, és ily kijelentés után ebből a törvényjavaslatból épen azon III. fejezetet akarja kitöröltetni, mely az 1848: XX. tcz. megvalósítása és a vallásszabadság létesítése felé, ha nem is az első, de mégis egy nem kicsinyelhető lépés, (Igaz! Úgy van.

1 a szélső baloldalon.) ezt én, t. ház, nem értem, ezt én következetesnek nem tartom. Ha az ilyen egyén mást jezsuitának nevez, bocsánatot kérek, ám az általam elmondottakat nem alkalmazom, alkalmazza azt a nagyközönség: Fiat applicatio. (Helyeslés a szélső balaloldalon.) Én és elvtársaim, kik különböző felekezeteknek tagjai vagyunk bár, de itt e helyen és padokon sokszor hallottuk és helyeseltük boldog emlékű Irányi Dániel kijelentését; én és társaim, a kik, mint mondottam, különböző felekezeteknek tagjai vagyunk bár, de a vizsgálódás és lelkiismeret szabadságának őszinte hivei voltunk, vagyunk és leszünk; (Igaz! Úgy van!a szélső baloldalon.) én és társaim, amintkétizben elfogadtuk, úgy most harmadszor is elfogadjuk ezen törvényjavaslatot, (Helyeslés a szélső bal- és jobboldalon.) s a közoktatásügyi és igazságügyi bizottság javaslatához járulva, kérjük a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot alkotmányos hozzájárulás végett a főrendiházhoz visszaküldeni méltóztassék. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső bal- és a jobboldalán.) Polónyi Géza: T. ház! Személyes kérdésben és részben félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása czímén kívánok felszólalni. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A személyes kérdést illetőleg meg kell jegyeznem, hogy az előttem szólott t. képviselő úr valami jezsuitáról beszélt. Én azt tudom, hogy a képviselőházban az elmondott beszédekkel szoktak foglalkozni, és az azokban tartalmazott kifejezésekre szokás reflektálni. Én tudom, t. képviselőház, hogy én a ház folyosóján beszéltem egy jezsuitáról, de a képviselőházban én ilyen értelmű nyilatkozatot sem tegnap, sem még eddig (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) soha nem tettem. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ennélfogva azt hiszem, hogy a támadás jogosultságát nem lehet elismerni ilyen szempontból. De köteles vagyok, miután e támadás már megtétetett, megjegyezni, hogy én a jezsuitizmust mindig abban láttam és látom, — a folyosókon és sohasem a képviselőházban, — mikor a papok hirdetik a felekezetnélkűliséget. (Derültség. Ügy van! a szélső baloldalon.) Hát, t. képviselőház, méltóztassék nekem megbocsátani, hogy én ezt bizonyos paradoxonnak tekintem, mert hiszen a felekezetnélktíliség védelme mindenkitől jogosult, csak a püspökaspiránsoktól nem. (Élénk derültség. Úgy van! a szélső baloldalon.) Éz az én álláspontom a házban, t. képviselőház. (Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A mi a másik dolgot illeti, t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) szavaim értelmének helyreigazítása czímén, (Mozgás a szélső baloldalon.) kérem, én ezzel a legtávolabbról sem akartam senkit sem sérteni. (Mozgás és derültség a szélső bál- és a jobboldalon.) Hozzáteszem azt is, hogy én a képviselő urat meg sem neveztem, tehát kár az ilyen érzékenység, a mely a folyosóról ide hozatik be. Én a magam részéről azt mondottam, t. képviselőház, — és ezen álláspontomat, kérem, szíveskedjék a t. képviselő úr méltányolni, ;

— hogy én a vallásfelekezetek közötti egyenjogúságot itt megoldva nem látom. Igaza van abban, hogy konzequens eljárás szerint nekem talán egy határozati javaslatot kellett volna benyújtanom, hogy a t. képviselő úrnak és társainak a hozzájárulást lehetővé tegyem. De, bocsánatot kérek, t. ház, most nem egy új törvényjavaslatnak tárgyalásával állunk szemközt, hanem a főrendiház által visszaküldött törvényjavaslattal s nekem azon kereten belíü kell foglalkoznom azzal, hogy vájjon mi helyesebb: ha ezen szöveggel küldetik-e vissza, vagy azon szöveggel, a melyet az igazságügyi bizottság proponál, és az én szavaim értelme, igen szívesen ajánlom azokat figyelmébe, az, hogy . . . Herman Ottó: Azért inkorrekt! Polónyi Géza: ... az inkorrekt dolog, azért is utasítottam vissza. Én a magam részéről ezt a felfogást ajánlom t. képviselőtársamnak szives támogatásába és bírálatába, hogy én úgy gondolkozom: miután az 1—6. §-ok becses vívmányokat tartalmaznak, ha azon törvényjavaslathoz így a jelen alakjában a képviselőház hozzájárul, azon esetben ez törvénynyé válik és így ezen elvek biztosításának kérdése véglegesen törvény útján és gyökeresen meg vau oldva. Ha pedig mi újabb rizikkónak teszszük ki ezen elveket a felekezetnélktíliség miatt, azon esetben kiteszszük a javaslatot annak is, hogy a főrendiház által egészében visszaútasíttatik, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és nem érünk el annyit sem, hogy ezen becses 1—6. §-ok törvényerőre emelkedjenek. Ez tehát nem elvi kérdés, t. képviselő úr, hanem tisztán a taktika kérdése, és méltóztassék nekem megengedni, hogy a vallásszabadság érdekében talán az én taktikai felfogásom a helyesebb. Ezt tartottam kötelességemnek megjegyezni az előttem szólott t. képviselő úr szavaira. (Helyeslés a szélső iáioldalon.) Bocsánatot kérek a felszólalásért.