Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-453

453. országos ülés 1895. márczius 27-én, szerdám. 91 tási visszaéléseknek. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az ellenzék évtizedeken át mindig panasz­kodott a hivatalos választási visszaélések ellen, a melyeknek legkülönbözőbb alakját tárták fel a főispánok, választási elnökök és a tisztviselők. Azonban az ellenzék panaszai mindig süket fiilekre találtak ; kinevettek bennünket és a vissza­élések törvényes büntetésüket nem vették el vagy a vétkesek igen gyakran kitüntetéstjutal­mat érdemeltek ki vele! (Igaz! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) így mindig többen akadtak stréberek, a kik érdemeket akartak maguknak szerezni; a hivatalos választási visszaélések szaporodtak; míg eljutottunk Nyitráig, a hol arczulcsapták a szabadságot, arczulcsapták a törvényességet és arczulcsapták a jogosságot, pellengérre állították Magyarországot, azon orszá­got, a mely Európában, Angliát kivéve, a leg. régibb az alkotmányos államok között; azon országot, melynek fiai évszázadokon át nemcsak ezért a földért küzdöttek, hanem annak alkot­mányáért és szabadságáért is véres csatákat vívtak, és úgy állították oda ezt az országot, mint a melynek törvényei csak papiroson ural­kodnak, és melyben minden jogtiprást elkövet­hetnek a legnagyobb vakmerőséggel. Azon kis hógömb, a mely megindult a hegyen, s a melyet könnyen fel lehetett volna tartóztatni, gurult mindig sebesebben lefelé s egy óriási lavinává vált, míg végre eltemette maga alá Magyar­országnak, mint jogállamnak reputáczióját. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Lehetetlen, t. ház, hogy minden tisztességes ember meg ne ütközzék azokon a hallatlan visszaéléseken, melyeket Nyitrán járt képviselő­társaink tegnap itt azon ügyben elmondtak; lehetetlen, hogy minden jó érzésű ember fel ne háborodjék azon lelketlenség és enibertelenség felett, hogy ott a rosszul öltözött választókat százával télnek idején egy éjen és napon át kitették szélnek, hóviharnak, esőnek ; megfosz­tották őket a hajléktól és még egy darab kenyértől is, koczkára tették egészségüket és talán életüket. És ez történt akkor, midőn egy oly kormány uralkodik, mely magát szabadelvű­nek nevezi és kéjeleg a, liberalizmusban és másokat fekete reakezionáriusoknak nevez. Hát, t. ház, ha Magyarországon van fekete reakczió, akkor az Nyitrán ütötte fel fejét a szabadelvű­párt érdekében. S mit szándékszik a t. kormány e hidrafejnek leütésére tenni? Elrendelte a fegyelmi eljárást a választási elnök ellen, el­rendelte azért, mert az maga kérte maga ellen, mintha egyéb ok a fegyelmi eljárás elrendelé­sére nem is lett volna. De nem akarom a fegyelmi eljárás elrendelésének okait fejtegetni, én magát a tényt tudomásul veszem és kijelen­tem, hogy törvényesnek is tartom, mert semmi szin alatt sem egyezhetem abba, hogy bárki és bármely indokból törvényes bírájától elvonassék; de ez nem zárja ki azt, hogy esetleg más fegyelmi hatóság delegáltassák. Azonban ennek daczára pártolom Helfy Ignácz t. képviselőtársamnak parlamenti vizs­gáló bizottság kiküldésére vonatkozó indítványát; pártolom azért, mert ez és a fegyelmi eljárás két különböző dolog ugyan, de egymással ellen­tétben nincsen és szerintem nagyon megfér egymás mellett. A fegyelmi eljárásnak az a czélja, hogy a választási elnöknek és talán alelnöknek fegyelmi vétségét kiderítse és megtorolja; de ezzel nem lehet a nyitrai botrányt befejezettnek tekinteni. (Úgi van! balfelől.) Mert a t. képviselőtársaim által felhozott adatok bizonyítják, hogy ott nemcsak a választási elnök vagy alelnök garáz­dálkodott, hanem hogy ott egy egész bűnszövet­ség működött, (Úgy van! balfelől.) melynek szálai nagyon messze terjednek ki és a mely előre megfontolt gonosz szándékkal működött és cso­dálatos eredményeket is vívott ki. (Úgy van! balfelöl.) A megsértett jogrend helyreállításának érdeke nézetem szerint tehát azt követeli, hogy minden vétkes, minden bűnös kinyomoz­tassék, hogy a nyitrai választásnak egész képe feltárM ssék, s hogy mindenki saját illetékes bírája előtt nyerje el kiérdemlett büntetését. Épen azért ezt nem lehet egyes megsértett választóknak egyesek elleni panaszára bizni és attól függővé tenni, mert nem is lesz azoknak a szegény választóknak az előzmények után sem bátorsága, sem kedve panaszokat tenni; ezért tartom szükségesnek a parlamenti bizottság kiküldését, és ezért járulok hozzá Helfy t. kép­viselőtársam javaslatához, mert a megsértett jogrendet és törvénytiszteletet nézetem szerint csak ezen rendkívüli eszközökkel lehet helyre­állítani ; csak ezekkel lehet elejét venni, hogy jövőre ily gyalázatos eljárás ne történhessék. (Élénk helyeslés balfelöl.) Az én tudomásom szerint a mi parlamenti életünkben nincsen előzménye parlamenti bizottság kiküldetésének. Polónyí Géza: Dehogy nincs! Makfalvay Géza: De azt hiszem, a par­lamentarizmus lényegéből folyik a háznak ezen joga, és hogy ma is ok van rá, ezt úgy hiszem, kétségbe senkisera vonja. En, mondom, pár­tolom Helf}^ képviselő úr indítványát, és kérem a kormányt és a többséget, hogy ne foglaljon azzal ellenkező állást, mert különben jogosan kiteszi magát annak a gyanúnak, hogy nem hordja szivén az ország reputáczióját, hogy nem akarja ennek a korrupcziónak elejét venni, hanem a nyitrai választást, daczára a belügy­miniszter úr nyilatkozatának, titkon helyesli,

Next

/
Oldalképek
Tartalom