Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-452

452. országos ülés 1895. márcziuss 26-An, keddea. 75 (Zajos derültség.) A czivilbiztos megmondta, hogy ma itt a képviselő semmi, smarn. Erre egy pár lépést előre tettem és kértem, hogy herczeg Lippe főhadnagy urat, kit van szerencséin a kőszegi hadgyakorlatokról ismerni, értesítsék, hogy vigyen át, mire a katona a szuronyt mellemnek szegezte, úgy, hogy az ablakból már azt kiáltották, hogy megszúrtak. Erre figyelmes lett az ezredes is, és nagy nehezen két percznyi konferálás (Nagy zaj.) után jött egy városi alkapitány, s ez mentett ki, (Felkiáltások a baloldalon! Szégyen!) mert benne voltam egy négyszögben. (Egy hang a baloldalon! Szégyen!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : A katona csak kötelességét tette, (Zaj.) Elnök: Vajay képviselő arat felhívom, hogy ne szakítsa félbe a szónokot! Förster Ottó: Első dolgom volt, mert ez .a szabadelvű párt kellő közepében történt, felkeresni az elnök urat, kinek egész tiszteletteljesen, tehát az ő modorával ellenkezőleg, (Derültség balfelöl.) előadtam azon kérésemet, hogy nekem egy passe par-tout-t adjon, hogy legalább a Szarvasba enni mehessek és onnan visszajöhessek. Erre az elnök úr azt felelte: olyan nincs, ő nem ad igazolványt senkinek. Én azt mondtam erre : hiszen Hunyady grófnak épen most tetszett adni egy fél óra előtt. Az más! Hát nem kapok'? Nem. Ajánlom magamat. Ott hagytam. Ebben a czirkliben egy egérutat mutattak ugyan, de hozzátéve, hogy ha el tetszik menni, akkor búcsúzzunk, mert többé a választásnál egymást nem fogjuk látni. Én nem használtam ezt az utat, mert meg akartam győződni azokról, a miket ott tapasztalni szerencsém vagy inkább szerencsétlenségem volt, többek között egy intézkedéséről az elnöknek. Mikor a választás megkezdődött, Grhimes és Grhimes-Kosztolány községek ott álltak a legnagyobb esőben a kordon előtt, a merre a községek mentek szavazni. Ekkor kijött Tarnóczy és megkérdezte vagy 70—80 embertől, hogy magukat ki hozta ide. A plébános azt felelte, hogy szavazásra szólíttattunk fel. Erre Tarnóczy katonaságot rendelt oda és szuronynyal visszakergettette őket a Zichy-táborba. Hogy használta fel a választási elnök a lovasságot? Reggel egy lovasosztály ügetve jött végig egy kis szűk utczán, oly feltűnést keltve, hogy Pallavicini őrgróf még megkérdezte, miért jönnek trappban, mintha valami nagy baj lenne. Mire az őrmester azt felelte, hogy a választási elnök parancsára ügetnek végig az üres utczán. Egy másik dolog, a mit elfelejtettem megmondani, az, hogy reggel kilencz órakor, mikor esni kezdett az eső, önkéntelenül egy tűzoltóparádénak Jettünk szemtanúi. A tér közepén állt egy hordó, mintegy jelképe a választási elnök tudománynyal nem telt fejének, (Derültség balfelél.) és volt ott többek között még egy fecskendő, ezt megtöltötték és végigöntözték vele a Zichy-pártot. (Egy hang a -szélső baloldalon: Tarnóczy-fecskendő volt ? Derültség.) Azt nem néztem, de rossz volt, hát bizonyosan az volt. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Annak a jelenetnek is szemtanuja voltam, -— és mondhatom, hogy alig keltett valami oly nagy felháborodást Nyitrán, — a midőn egy káplánt, egy nyomorult kis embert, a ki semmit sem tett, minden ok nélkül a főutczán végigkísér tette. (Derültség a jobboldalon.) Ha ott tetszettek volna lenni a kormánypárt részéről, ós hallották volna azokat a kifakadásokat, bizonyára nem nevetnének most sokan, a kiket ez a dolog most derültségre hangolt. Azt mondották, hova fog ez vezetni? Ma ezzel történik, holnap mással, és ha ez így megy, akkor kész lesz az anarchia. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház í Kevés az, a mit én tapasztaltam Nyitrán, de annyit mondhatok, t. képviselőház, hogy ha nem orvosoltatik az a keserűség, a mely ott a szivekben honol, ha a bűnös cselekmény a maga büntetését el nem veszi, meg vagyok róla győződve, hogy az a keserűség, melyet Nyitráról hoztunk el magunkkal, eloszlani nem fog. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bartók Lajos jegyző: Tomcsányi László ! Tomcsányi László: T. ház! Azok után, a miket itt t. képviselőtársaim elmondottak, mint választási élményeket a választás lefolyására vonatkozólag, tehát azon részletezés után, melylyel a választás lefolyását előtt ismertették, nem lehet czélom a választás egyes mozzanataira kiterjeszkedni. Egyáltalán nem kívánok annak bármely részletéről is említést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Nem szoktam a t. háznak figyelmét igénybe venni, — évek óta nem tettem azt — s bizonyára most sincs nagy gyönyörűségem benne. Nem a magam kedvéért teszem ezt, t. ház, de minthogy a képviselői immunitásra vonatkozólag egyöntetű felfogás érvényestílt a ház minden oldalán, csak kötelességet teljesítek. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Én elmentem Nyitrára, — ki lett fejtve, mily alakban, mily módon mentünk oda, — a nélkül, hogy bármi részről ingerencziát kívántam volna gyakorolni a történendőkre. Elmentem, mint egyszerű tanuja a történendőknek, a mint elmennék, hogyha a ház azon oldaláról bízna meg valaki, hogy nézzem meg azt, a mi történik. (Egy hang a szélső baloldalon: Arra nem lesz szükség, mert nem hivjálc!) Hát, t. ház, mint mondom, kötelességet teljesít csupán az, a ki ily helyre megy, a hol 10*