Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-451

4*1. orsaigos ülés 1895. múrc'ür: l»-ön, kedúeit. f.-j tényleges valósággal homlokegyenest ellenkezik. (Mozgás a baloldalon.) Épígy nem való azon állítás is, hogy a püspöki vár és a kanonokok hazai tömve vannak katonasággal, mert minden házban csak annyi katona lett elszállásolva, (Zaj és derültség bálfelöl. Halljuk! Halljuk!) a mennyi az összeírás szerint az ottani lakrészekre esik. Ma már a felsővárosban katonaság egyáltalán nincsen, de tény az, hogy midőn onnan az egyik század kivonulása után még egy félszázad elhelyezve maradt, Malatinszky József kanonok és káptalani gazdasági prefektus a más házakban elhelyezett katonákat magához és a lakatlan kanonoki házakba hívta, és különösen házába a reá kivetett járulékot meghaladó számban katonákat befogadott. Hogy a káptalanra egészben véve nagyobb beszállásolási teher esett, ennek oka az, hogy a nyitrai káptalanban jelenleg két kanonoki ház teljesen üres, (Nagy derültség balfelöl. Helyeslés jobbfelöl.) s így ezen két kanonoki házba való elszállásolás a káptalan terhére történt. (Mozgás balfelől.) Megjegyzem,— folytatja tovább az alispán,— hogy a Nyitra városába érkezett katonaságnak elszállásolásába egyáltalán be nem folytam, mert az elhelyezés iránti intézkedéseket Nyitra város rendőrkapitányára bíztam, ki tőlem e részben utasítást nem nyert, hanem sorrend szerint, teljesen szabályszerűen és pártatlanul rendelkezett a katonaság elhelyezéséről. (Helyeslés jőbbfélöl.) Á képviselőválasztás napjára szükséges lovasság kivezénylése iránt a pozsonyi hadtestparancsnokságot e napokban megkerestem, és az onnan nyert válasz szerint négy tiszt és százhúsz lovasból álló katonaság már készenlétben van. A nyitrai rendőrkapitánytól vett jelentés szerint a választást megelőző napon érkező lovasság az alsóváros IV. kerületében fog elhelyeztetni. Ezekből kitűnik, hogy az elszállásolás teljesen korrekté foganatosíttatik, hogy itt kivételek egyáltalán nem történnek, senki kedvezményekben vagy a pártállásra visszavezethető hátrányos elbírálásban nem részesül, ép oly légből kapott és teljesen alaptalan azon állítás is, hogy csak azon községeket, melyekben kizárólag az ellenzéki választók vannak, katonasággal zsúfoltam meg, mert olyan község, melyben kizárólag ellenzéki választók lennének, az egész választókerületben egyetlenegy sincsen.« Az interpelláczió második pontjára ezen alispáni jelentésnek felolvasásában adtam meg a választ. A mi már most a harmadik pontot illeti, hogy »hajlandó-e a belügyminiszter sürgősen intézkedni az iránt, hogy az ellenzéki választópolgárok ezen preventív zaklatástól mielőbb megkíméltessenek, a kirendelt katonaság azonnal visszavonassák, s a választás szabadsága és a szavazás gyakorolhatásának lehetősége minden ottani választópolgárra nézve egyformán biztosíttassék,« erre nézve, t. ház, a mai napon csak azt jelenthetem ki, hogy igenis, az én törekvésein is az, hogy minden választóra és pártállásra való tekintet nélkül lehetővé tétessék, hogy választójogát szabadon gyakorolhassa, és remélem, hogy e tekintetben nem is fog kifogás felmerülni. E pont végpasszusa belevág már a második interpelláczióba, az arra adandó válaszomat kérem tehát erre is kiterjeszteni. Azon sürgős interpellácziónak, melyet kapcsolatosan a nyitrai választási mozgalmakkal ugyancsak Hortoványi képviselő úr intézett a belügyminiszterhez, első pontja így hangzik: »Van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy a folyó hó 20-án Nyitrán megtartandó képviselőválasztásra beérkező ellenzéki választókat megmotozni akarják ?« Hát, t. ház, erre nézve jelenthetem a t. háznak, hogy nekem erről hivatalos tudomásom nincsen. Sem én hozzám, mint belügyminiszterhez, sem a belügyminisztériumhoz — most 11 órakor jöttem el a belügyminisztériumból — ez iránt sem a központi választmánytól, sem bárhonnan egyebünnen jelentés vagy panasz egyáltalában nem érkezett. (Nagy zaj és nyugtalanság a bal- és szélső baloldalon.) Privative azt tudom, a mire az interpelláló képviselő úr is alapította interpelláczióját, hogy ha nem csalódom, a Magyar Újság tegnapelőtti számában volt egy ilyen közlemény, (Felkiáltások balfelől: Falragaszok is voltak!) egyebet nem tudok. Az interpellácziónak második pontja így szól: »Miután ez eljárás a választói eljárásban eddig ismeretlen volt, és miután e zaklatás beleütközik a szabad választási jogba, s a választás eredményének meghamisítására vezethet, hajlandó-e a belügyminiszter úr sürgősen intézkedni az iránt, hogy a választók ezen törvénytelen eljárástól megkíméltessenek, s ott minden választópolgár részére a választási jog szabadsága biztosíttassák ?« Az imént már voltam bátor jelezni, hogy én leginkább helyezek súlyt arra, hogy mindenütt és különösen Nyitrán is minden egyes választópolgár részére biztosíttassák az a minden honpolgárt megillető jog, hogy választói jogát teljesen szabadon, minden presszionálás és külbefolyás nélkül érvényesíthesse. De mivel én hozzám e részben sem a központi választmány részéről jelentés, sem egyetlenegy nyitrai választópolgártól sem írásban, sem táviratilag panasz nem érkezett, én a magam részéről agy