Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-450

46 450. orsíágos ülés 1895. márczhxs 18-án, hétfőn. Elnök: Gajári Ödön képviselő úr szavai értelmének helyreállítása végett kér szót. Gajári Ödön: Várady Károly t. képviselőtársam iménti felszólalásában ágy tüntette fel egyik kijelentésemet, mintha én a ház mentelmi jogának korlátozásáról szólottam volna. En, t. ház, épen azt emeltem ki, hogy a ház mentelmi joga a ház szabadságjogai közé tartozik, az egy védelmi jog az ellen, hogy a ház politikailag akármely tekintetben befolyásoltathassák. De ennélfogva teljesen szabad a ház az egyes mentelmi esetek megítélésénél minden irányban, mert a politikai zaklatás esete a képzelhető legszámosabb formákban jelentkezhetik. Azonban ezt a mentelmi jogot néni gyakorolná és nem is gyakorolja soha egy parlament sem helyesen, hogyha más tekinteteket is érvényre hagy emelkedni, mint a politikai zaklatás kérdését. Ezt óhajtottam kijelenteni. (Helyeslés.) MÜnniell Aurél (szólásra jelentkezik). Elnök: Mily czímen kér szót a t. képviselő úr? MÜnnich Aurél: Szavaim félremagyarázott értelmének helyreállítására. T. ház! Várady Károly t. képviselőtársam azt mondotta, hogy nem ért velem egyet abban, hogy én felelőssé kívánom az ügy sédet tenni mindazért, a mit ő szerkeszt, mert gyakran van az ügyvéd abban a helyzetben, hogy olyat is meg kell szerkesztenie, a miről nincsen teljesen informálva. Bocsánatot kérek, két eset van. Vagy ínformáczió alapján cselekszik az ügyvéd, akkor a felelősség alól is felszabadul, akkor azonban írásbeli informáezió kell, nem pedig, mint a jelen esetben, a mikor az illetők ezt egész határozottan tagadják. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez nem személyes kérdés! Halljuk az elnököt!) Csak álláspontomat magyarázom meg. Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne avatkozzanak közbe, hanem hagyják reám, hogy az illetőt azon határok között tartsam, a melyet a szabályok megkövetelnek. A képviselő úr szavai értelmének helyreállítására kért szót. Tehát meg kell mondani először : miben ferdítették el szavait, másodszor mi volt azok értelme. (Helyeslés.) MÜnnich Aurél: Hogyha az ügyvéd írásbeli informáezió alapján jár el, akkor nem felelős, különben pedig mindenkor felelősséggel tartozik. (Ellenmondások a bal- és szélső baloldalon. Helyeslések.) Molnár Antal jegyző: Nagy Sándor! Hagy Sándor : T. ház! Mint a mentelmi bizottság tagja, azon indokokhoz, a melyeket a t. előadó úr és a mentelmi bizottság elnöke felhozott, még egy indokot akarok felhozni, mely vezérelte a bizottságot, a mikor a mentelmi jog fel nem fügesztését ajánlotta. A büntetőtörvénykönyv 266. szakasza ugyanis világosan ezt tartalmazza: (Olvassa.) »Rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyben és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával szóval vagy az ügyiratokban állíttatik.« Kérem a t. házat, hogy a képviselő úr mentelmi jogát ne függeszsze fel, hanem méltóztassék elfogadni a bizottság indítványát. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, miután senkisem kivan szólani, a vitát bezárom. Már most következik a szavazás. Kérném a t. ház figyelmét. A bizottság indítványa az, hogy ebben az esetben dr. Győrffy Gyula képviselő úr mentelmi joga ne függesztessék föl; a különvélemény pedig, a mely tartalmára elleuindítvány azt tartalmazza, hogy függesztessék föl. Fölteszem tehát a kérdést először szabály szerint a bizottság indítványára. Ha a bizottság indítványa elfogadtatott, a dolog természete szerint az eílenindítvány elesik ; ha pedig a bizottság indítványa elvettetett, akkor a külön vélemény, miucán az tisztán eílenindítvány tartalmával bír, el van fogadva. Helyesli a t. ház? (Helyeslés.) Péchy Tamás: Bocsánatot kérek, t. ház, a kérdéshez kívánok szólani. Hogyha a bizottság véleménye el nem fogadtatik, ezzel még nincs elfogadva az ellenvélemény, mert itt lehet tízhúsz képviselő, ki sem az egyikre, sem a másikre nem akar szavazni. (Derültség jobbfelől.) A szavazásnál gyakori eset, hogy egyes kérdésnél, egyes képviselők sem az egyik, sem a másik irányban nem gzavaznak. Hogyha tehát valamely vélemény szavazás útján elfogadandó, azt mindig szavazással kell eldönteni is. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Én azt gondolom, t. ház, a kérdés feltétele felett ne vitatkozzunk. Mindenesetre úgy akartam feltenni a kérdést, hogy minden képviselő, minden feszélyezés nélkül szavazhasson. Ennélfogva, ha nagyobb megnyugvásra szolgál, így fogom feltenni; először a bizottság indítványát, és ha ezen indítvány elvettetnék, akkor a különvéleményben foglalt indítványt. (Helyeslés.) Megnyugszik ebben a t. ház ? (Helyeslés.) Azokat, a kik a mentelmi jogot a bizottság indítványa szerint nem akarják felfüggeszteni, kérem álljanak fel. (Megtörténik. Nyugtalanság. Felkiáltások: Helyre!) Én kérek minden képviselő urat, legyen szíves, a mennyiben bent