Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-454

454. országos ülés 1895. márczius 2S-án, csütörtökön. \ \ 9 orvosolni, és őket törvényes jogaikba vissza­helyezni. Indokolják ezen kérelmüket azzal, hogy a fennálló törvényekből és miniszteri rendeletekből kétségtelen, hogy a szóban levő adónemek meg­váltásához a községeknek elsőbbségi joguk van ; Vaja község és a pénzügyigazgatóság közt a bérleti szerződés létrejött, ennélfogva jogtalanul lett a bérbevételtől megfosztva. A község ezen indokolására nézve, legyen szabad pár megjegyzést tennem. Nevezetesen a községnek azon érvére nézve, hogy ezen adó­nemek megváltásához a községnek elsőbbségi joga van, megjegyzem, hogy nincs egy törvény­ben sem megírva, hogy a mely község meg­felelő ajánlatot tett, azzal még a kincstár érdeke ellen is a bérleti szerződés okvetlenül meg­kötendő. A községeknek elsőségi joga csak annyi, hogy a mennyiben megfelelő ajánlatot tesznek, a mely a kincstár érdekeivel nincs ellentétben, az figyelembe veendő. A községnek azon érvére nézve, hogy az egyezmény a község és a pénzügyigazgatóság közt létrejött, megjegyzem, hogy az csak fel­sőbb jóváhagyás folytán emelkedik jogerőre. Különben az 1892. évi XV. cörvényczíkk 10. §-ának 4. pontja direkte megengedi, hogy négy vármegye területén a miniszter az összes fogyasz­tási adókat bérbeadhatja, ezen jogával azonban a minisztérium nem élt, de oly helyeken, a hol szükséges volt, kisebb csoportokra nézve megtette. Maros-Torda vármegyében különben 164 község közül 74 község tett megfelelő ajánlatot, a mi szükségessé tette a fenmaradt községekre nézve a csoportok alakítása szerinti bérbeadást. Ezen csoportokat azonban nem lehetett a nél­kül megalakítani, hogy a beléjök eső, netalán megfelelő ajánlatot tett községek is be ne vo­nassanak. Miután itt tehát sem törvényellenesség, sem szabályellenesség nem történt, a kérdés minden fórumon keresztül ment, és kilátás és indok sincs arra, hogy a minisztérium e kérdésben más álláspontot foglaljon el, a kérvényi bizott­ság nevében van szerencsém javasolni, hogy e kérvény visszavétel végett a ház irodájába tétessék le. Elnök: Elfogadja-e a ház Vaja község kérvényére nézve a bizottság javaslatát? (El­fogadjuk!) El van fogadva. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) Jász-Nagykún-Szolnok vármegye közönsége ki­hágási ügyekben az eljárási költségek megtérí­tése tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! A belügyminiszter űr egy kihágási ügyben el­rendelte, hogy a behajthatatlanokká vált kihágási költségek a vármegyei házi pénztárból téríttes­senek meg. A kérvény szerint ezen rendeletnek úgy törvényessége, mint kivihetősége ellen aggály merülvén fel, törvényeink itt mutatkozó héza­gainak kitöltése végett a házhoz fordulnak, és kérik a házat ezen hézag pótlására a kormányt utasítani, a belügyminisztertől pedig e kérdés törvényes rendezéséig az idevonatkozó rendelet felfüggesztését és a költségeknek addig is az állampénztárból való fedezését. A kérvényi bizottság nevében javasolom, hogy méltóztassék e kérvényt a belügyminiszter urnak kiadni. Elnök: Elfogadja-e a ház a bizottság javas­latát? (Helyeslés.) Elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Csanád és TordaAranyos vármegyék közönségei, Németkeresztúr kerületi római katholikus pap­ság, Hódmezővásárhely törvényhatósági város közönsége, Békés, Kis-Küküllő és Bereg vár­megyék közönségei a főrendiház reformálása tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház! Az itt felsorolt kérvények a főrendiháznak oly irányú reformálását sürgetik, hogy a törvényhozás eme tényezője se szolgáljon akadályul a szabadelvű haladásnak, és abban á kor szellemének és de­mokratikus irányának megfelelőkig a nemzet összessége az őt megillető képviseletben része­süljön. Kivételt csak egy kérvény képez, a sopronmegyei németkeresatúri kerületi római katholikus alpapságnak kérvénye, a mely hivat­kozva a törvényes véleménynyilvánítás szabad­ságára, a parlamentarizmus szatírájának tartaná a főrendiháznak oly indokból való megrend­szabályozását, hogy annak többsége nem tetszik. Hasonló kérvények a múlt ülésszakban is tárgyaltattak, és a kérvényi bizottság nevében van szerencsém ajánlani, hogy az akkori elinté­zéshez képest ez alkalommal is a minisztérium­nak adassanak ki ezen kérvények. Elnök: Elfogadja a ház a bizottság javas­latát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) .­Hont vármegye közönsége állategészségi ügyek­ben eljáró közegek napidíjai és útiköltségeinek megtérítése tárgyában. Szuhányi Ferencz előadó: T. ház'. A ragadós tüdolob kiirtásáról szóló 1893 : II. tcz. által a főszolgabírák és megyei állatorvosok ha­táskörébe utalt teendők ellátására szükségelt költségek annyira túlhaladják ezen közegek uta­zási átalányait, hogy ezen közegek kötelezett­ségeiknek csak magánvagyonuk tetemes feláldo­zásával felelhetitek meg. Minthogy a megye oly alappal, mely ezen költségeket fedezné, nem bir, az eljáró közegek pedig kiszabott kötelességeik­nek teljesítésére saját vagyonuk feláldozásával nem kötelezhetők, félni lehet, hogy a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom