Képviselőházi napló, 1892. XXIV. kötet • 1895. márczius 13–márczius 30.

Ülésnapok - 1892-454

454. országos ülés 1895. uiárcüius 28-áú, csütörtökön. 117 Elnök: Kivan még valaki szólani? Madarász képviselő úr. Madarász József*. T. ház! Én tisztán csak azon tekintetből kivánök szólani, nem hogy most részletezzem azt, mit óhajtanék és mit nem* mert ha részletezni akarnám, én azok ellenében, a miket t. képviselőtársam elmondott, a ki, miként látom, tágítani szeretiie bizonyos összeférhetlen­ségi eseteket, én pedig azokat inkább megszorí­tani óhajtanám, de ezekre nem terjeszkedem ki. Mintán azonban itt a jelentésben általában van mondva, hogy ez kívánatos, s hozzájárul a belügyminiszter úr is, de nincs felhíva a ház arra, hogy e részben a ház azt el is fogadja, én csak a tekintetben szólalok fel, hogy ezen jelentés­nek kapcsán a ház aztán elfogadja az igazság­ügyi bizottsáir javaslatának a végén azt, hogy igenis az 1875:1. tcz. tekintetében, a mely az összeférhetlenségről szól, a kormány részéről oly törvényjavaslat nyújtassák be, a mely lehe tővé teszi, hogy még ez országgyűlésen el is intéztethessék ez ügy, (Helyeslés a ssélsö bal­oldalon.) úgy, hogy az összeférhetlenségi ese­teknek most 8—9 külön törvényben foglalt szabályozása legalább is egy összeférhetlenségi törvényben legyen összefoglalva. Ez az, a mit én most előterjeszteni kívá­nok. Mivel azonban t, képviselőtársam oly sokra kiterjedt, egyet kötelességem jelezni. Ha a mi­niszter úr ez ügyet fontolóra veszi és új javas­latot terjeszt be, kérem, ügyeljen arra, hogy a parlamenti képviselőknek egyrészt függetlensé­gük fentartassék, másrészt kötelességeik össze­ütközése annyira elkerül tessék, hogy soha ebből a képviselőháznak és a hazának kára ne támadjon. Tudjuk, vannak most képviselők, — annak idején, ha a avaslat előterjesztetett, meg fogom mondani, hogy kik — a kik bizo­nyos saját, külön meggyőződéseiket előbbre­valókna 1 : tartják a haza iránti polgári köteles­ségeiknél ; arra kérem tehát, hogy azon össze­férhetlenségi törvényben legalább megszigorít­tassék ezekre nézve a hozandó szabály úgy, hogy a ki képviselő, semmi más tekintetekből, mint a haza, az ország alkotmányának, függet­lenségének és törvényeink tiszteletének indoká­tól, e f házban ne vezéreltei-sék. Óhajtásom tehát az, hogy itt olynemű ha­tározat jöjjön [be a jegyzőkönyvbe, hogy a ház elvárja a t. kormánytól az e részbeni törvény­javaslatnak mielőbbi beterjesztését. (Helyeslés a szélső baloldalon.) , Görgey Béla előadó: T. képviselőház! Miután az igazságügyi bizottság tárgyalásai alkalmával az ott részt vett belügyminiszter úr az eszmecsere folytán kifejlődött azon álláspont­hoz, hogy az egész 1875:1. tcz. gyökeres re­vízió alá veendő, hozzájárult, s egyszersmind kilátásba helyezte és megígérte azt, hogy a dolog munkálatba vétetik, az igazságügyi bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy ily irányban külön határozati javaslat beterjesztessék ; azért csakis a t. ház figyelmét hívta fel e körül­ményre, röviden jelezvén az igazságügyi bizott­ságnak és a belügyminiszter úrnak álláspontját. Mivel azonban ezen törvényes intézkedés a csődbe jutott képviselőre vonatkozólag sürgősnek jelez­tetett, cnakis az javasoltatott a bizottság részé­rői, hogy a ház ezt azonnal törvénybe iktassa. (Helyeslés.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Ugy hiszem, a felszólalások meggyőztek ben­nünket arról, hogy abban mindnyájan egyet­értünk, hogy húsz év fejleményei, húsz év ta­pasztalatai kétségtelen bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy az 1875. évben alkotott I. tcz., mely az összeférhetlenségről szól, a mai viszo­nyoknak teljesen nem felel meg. Erre nézve a bizottságban beható eszmecsere indult meg, ma is hallottunk igen életrevaló eszméket erre vonatkozólag Mohay Sándor t. képviselőtársunk­tól, valamint Madaras-. József t. képviselőtársam is szolgált egy pár nézettel erre nézve. Én csak ismételhetem azt, hogy a kormány maga sem zárkózhatik el attól, hogy az összeférhetlenségi törvény minden ízében revízió alá vétessék; jelenleg azonban egy oly hézaga van ezen tör­vénynek, a melynek az áthidalását, illetőleg a melynek megfelelő rendelkezéssel való pótlását egy perczig sem hagyhatjuk igen nagy közjogi sérelmek nélkül függőben, és épen azért a ma­gam részéről igen kérem a t. házat, hogy mél­tóztatnék ezen rövid törvényt változtatás nélkül, az igazságügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban úgy, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök*. Miután senkisem kíván a tárgy­hoz szólani, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház az összeférhetlenségi törvényczikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem? (Igen!) El van fogadva. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, 1. és 2. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezen törvényjavaslat tárgyalása e szerint befejeztetvén, a harmadik olvasásra nézve legközelebb az ülés végén fogok propo­zieziót tenni. Következik a napirend másik tárgya: a köz­igazgatásibizottságjelentése (írom. 723) Torontál­megye közigazgatási bizottságának a házközösségi ügyeknek a közigazgatási bíróságok elé utalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom