Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-431

481. országos ülés 1895. február lá-én, pénteken. 77 zati javaslatot, a melyeknek hatás- és illetékességi köréhez az tulajdonképen tartozik ; mert — a mint méltóztatnak tudni, — a tőzsdeszabályok megállapítása a kereskedelemügyi miniszterhez, a tőzsdebíróság illetékességi kérdése az igazságügyminiszterhez tartozik, (Ellenmondások a szélsőbalon.) és így sem az egyik, sem a másik nem a pénzügyminiszter feladata. Miután azonban a t. képviselő úrnak határozati javaslatot méltóztatott benyújtani, nekem természetesen kötelességem ezen kérdéssel foglalkozni, (Ralijuk! Halljuk!) s erre vonatkozólag vau szerencsém kijelenteni azt, (Halljuk'. Halljuk!) hogy a kormány figyelmét egyáltalán nem kerülték el azon kóros jelenségek, a melyek a tőzsde körében mutatkoznak; nem kerülte el a kormány figyelmét, hogy a tőzsdejáték rendkivííli mértékben és terjed oly körökben is, a melyek arra sem hivatva, sem képesítve nincsenek. (Úgy van! Úgy van! jobhfelöl) A kormány erről tudomást vévén, megtette az intézkedéseket első sorban oly irányban, hogy a depőt-kérdése szabályoztassék, és hogy a biztosítékok föl emeltessenek, s utasította a börzekamarát, hogy a játék korlátozása iránt tegye meg saját hatáskörében az intézkedéseket. Megvallom, nekem nincs tudomásom arról, hogy a volt kereskedelemügyi miniszternek valamely intézkedését a tőzsdekamara egyszerűen félretette volna. Visontai Soma: Egyet sem fogadott el! Lukács László pénzügyminiszter: Egyébiránt, ha ez megtörtént volna, a kereskedelmi miniszter úr mindenesetre azon helyzetben lesz, hogy saját rendeletének érvényt fog szerezhetni. Megjegyzem különben, t. ház, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozik nemcsak a kereskedelemügyi miniszter úr, hanem foglalkozik az árútőzsde szempontjából a földmívelésügyi miniszter úr is ; foglalkozik továbbá az igazságügyminiszter úr is, és miután maga a tőzsdekamara is tudomásom szerint tárgyalást folytat épen oly irányban, hogy a szanálás saját kebeléből induljon ki: azt hiszem, ily körülmények között a kormánynak utasításokra szüksége nem lévén, kérnem kell a t. házat, hogy a határozati javaslatot mellőzni kegyeskedjék. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Sima Ferencz t. képviselő űr határozati javaslatot adott be arra nézve, hogy az adó- és illetékhátralékok utáni kamatok négy százalékra szállíttassanak le. T. ház! A múlt évi november hó óta a képviselőház előtt fekszik az igazságügyminiszter úrnak két törvényjavaslata: az egyik a törvényes kamatláb meghatározásáról, a másik pedig a törvényes kamatláb leszállításáról szól. Erre nézve tehát a kormány az intézkedéseket megtette, nem ugyan oly irányban, hogy négy százalékra, hanem hogy hat százalékról öt százalékra szállíttassék le a törvényes kamatláb, miután a késedelmi kamat és a rendes kamat között mégis némi különbséget kell tenni. Miután tehát erre nézve már a kormány intézkedett, a határozati javaslat mellőzhető. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Végül, t. képviselőház, Makfalvay t. képviselő úr adott be egy határozati javaslatot, a melyben három irányban kívánja a kormányt utasíttatni. Az első az, hogy a kataszteri mérnökök által részletesen felmért vagy utólagosan helyszínelt községekben a törvényekben határozottan kijelölt eseteken kivül a birtokrészleteket újra ne szabályozzák. Ez az első pont. Ha a t. képviselő úr ezt nem így szövegezte volna, akkor az önmagától értetődő dolog, hogy a törvényben meghatározott eseteken kivííl íyra ne szabályozzanak. Azt hiszem, ez annyira önmagától értetik, hogy ezt követni és teljesíteni a pénzügyi orgánumoknak természetszerű kötelességük. Ennyiben tehát nem is volna szükség utasításra. Miután azonban a t. képviselő úr olyképen formulázta ezt a dolgot, hogy a kataszteri mérnökök által részletesen felmért vagy helyszínelt községekben ne történjék új szabályozás, erre nézve kötelességem megjegyezni, t. ház, hogy az ilyen formúlázás ellentétben áll a törvénynyel, ellentétben áll az 1875 : VII. tczikknek 1., illetőleg 58. ^-ával. Az említett törvény 1. §-a ugyanis azt mondja, hogy az ezen törvény alapján megállapított tiszta jövedelem nem változtatható mindaddig, míg új föladó-szabályozás nem eszközöltetik, kivéve azon eseteket, a melyeket a törvény megjelöl, és a melyek közé tartozik az 58. 8. esete is. Az 58. S. pedig ezen kivételes esetek közé sorolja azt, a midőn valamely községben a részletes kataszteri felmérés megtörtént. Tehát midőn ez az esőt forog fenn, az illető közegek nem csak jogosítva, hanem törvény által kötelezve is vannak, hogy az új osztályozást eszközöljék. Arra tehát, hogy a törvénynyel ellenkező eljárást kövessenek, őket utasítani nem lehet. Egyébiránt a t. képviselő úr, ha jól értelmeztem, azt akarja elérni, hogy a mennyiben változás nem történik, ne Boroztassanak magasabb osztályokba. Ily értelemben kész vagyok az intézkedést megtenni, habár ily intézkedésre alig van szükség, mert daczára annak, hogy a t. képviselő úrnak azt méltóztatott mondani, hogy az oly osztályváltoztatás mindig csak a birtokos hátrányára történik, számtalan esetet tudok a képviselő úrnak felmutatni, a melyekben az épen a birtokos előnyére történt, tehát e tekintetben csak a fenforgó tényleges körülmények a döntők. Második pontja a határozati javaslatnak