Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.
Ülésnapok - 1892-447
447. országos ülés 1895. nrárczíus 11-én, hétfőn. 443 én nem madátumért beszélek én kimondom, a mit érzek. Igenis támogatni fogom a nemzeti követelések terén, mert ez az első lépcső, melyen a magyar állam függetlenségét felépíthetjük. Azt hiszem különben, t. ház, hogy a miniszterelnök űr beszéde a legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy a szabadelvű párt kiélte magát, s nemcsak eszméket nem bir már produkálni, melyekkel a nemzetbe életerőt tudna önteni, hanem államférfiakat sem. E párt méhe meddő; ez pusztán az önfentartás ösztönének harczát képviseli még a parlamentben. De e harczczal szemben állást foglal ez oldal s a nemzeti aspiráczióért való igaz lelkesedéssel küzd ama párt megbuktatására, mely ma már odajutott, hogy Madách szerint az eszkimóval így kiáltson fel: »Uram isten, pusztítsd el az embereket, már raint az ellenzéket, hogy minél több legyen a fóka!« Küzdünk ama párt ellen, mely nem a nemzet jogainak kivívásáért él már csak fókára vadász. S e harczban nem törődünk senkinek a kritikájával; kitartással, lankadás nélkül törünk arra a czélra, hogy e párt bukjék és nyisson utat egy egészséges nemzeti szellemnek. A szakaszt nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre fölfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újra megnyitom. A földmívelésügyi miniszter úr akar szólani. Gr. Eestetits Andor földmívelésügyi miniszter: T. ház! Van szerencsém a Rába és mellékfolyóinak szabályozásáról szóló 1885 : XV., és 1893 : XVII. tez. végrehajtása folytán (írom. 819) szükséges teendőkről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyomatását, szétosztását, és az osztályok elkerülésével a vízjogi és pénzügyi bizottságokhoz való utasítását elrendelni. Elnök: A beadott törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a víz- és pénzügyi bizottsághoz útasíttatik; napirendre tűzése iránt a ház annak idején intézkedni fog. Perczel Béni jegyző: Tisza Kálmán ! (Élénk felkiáltások : Halljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Habár ezen viták folyamán, főleg az anynyiszor emlegetett fúzióval kapcsolatban, részint felszólalásokban, részint közbeszólásokban nevem is — sokszor nem épen kedvezően — említtetett, el voltam határozva nem szólani. Madarász József: Jobb is! (Zaj jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) Tisza Kálmán: Lehet, hogy a közbeszóló képviselő úr jobbnak tartaná, mert talán előre érzi, hogy beszédem folyamán talán némely téves felfogást helyre fogok igazítani. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Egy hang a baloldalon: Lehetetlen !) Az is megeshetik, hogy lehetetlen, mert vannak olyanok, a kikre a legtisztábban kifejtett igazságok is hatással nem bírnak. (Zajos helyeslés és tetszés jobbfelől. Zaj a bal- és szélsőbalon.) Miután ma, bizonyosan emlékezete által félrevezetve, vagy emlékezete által megcsalva maga Péchy Tamás t. képviselő úr is az 1875-ben történteket részint nem kellően kifejtve, részint nem egészen úgy, a mint történtek, adta elő, kénytelen vagyok a t. ház türelmét egy bizonyos időre igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) De ha már felszólaltam, egy pár előzetes észrevételt mégis teszek. Például Péchy Tamás t. képviselőtársamat arra kérem, ne mondja azt, hogy ezek az egyházpolitikai törvények egy, a külföldről hirtelen beczipelt eszmének odadobása. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) Legyen szives megnézni, már 1844-ben, meglehet előbb is, igen jeles férfiak kimondták, hogy az egyházi bajoknak egyedüli gyökeres megoldását a polgári házasságnak, még pedig a kötelezőnek a behozatala képezi. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Ugyanezea eszméket hallottuk 1861-től fogva ismételni, midőn pedig a kényszerházassági törvényjavaslat tárgyaltatott, a ház minden oldaláról, magam által itt és a főrendiházban is meg volt mondva, hogyha ideiglenesen, a legégetőbb szükségen segítendő, más ajánltatott is, de az igazi megoldás a kötelező polgári házasság behozatala lesz. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Lehet tehát ezen eszme, ezen nézet helyes vagy nem helyes, de hogy az bárhonnan hirtelen a külföldről importáltatott volna Magyarországra, azt mondani csakugyan nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Még csak arra kérem azon t. képviselő urat, a ki ma Péchy Tamás beszéde folyamán belekiáltott, hogy Komáromban csinálták, vegyen magának annyi fáradságot és nézze meg a több mint esztendővel ezelőtti naplókat — épen a napra nem emlékszem — midőn felemlíttetvén az, hogy Komáromban csinálták, az ottani összes beszédeknek és végzéseknek nyomtatott példányát hozta ide Darányi képviselő úr, azokat felolvasta és odaadta azoknak, a kik azt mondják, hogy Komáromban csinálták, keressék ki, mivel csinálták. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a baloldalon.) De hát, t. képviselőház, ebbe sem akarok beleavatkozni. Áttérve már most a fúzió kérdésére, hogy vájjon a nemzeti pártnak mostani programmja nevével együtt több-e már, mint tíz éves, mint Péchy képviselő úr mondta, vagy kevesebb, ez az ő dolguk, én azzal nem bajlódom; de igenis kötelességemnek tartom, a mit kitűztem felszólalásom czéljáiil, az 1875-iki fazió miként tör56*
