Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-447

428 447. országos ülés 1895. márcztng 11-én, hétffin. Madarász József: Akkor én kívánok röviden szólni. Elnök: Madarász József képviselő úr kivan szólni. Madarász József: T. képviselőház! Én, mintán Szederkényi Nándor t. képviselőtársam hivatkozott arra, hogy nemcsak a munkában, hanem arra is, például az ország függetlenségének kivívásáért ép oly régóta működik, mint én,. Szederkényi Nándor: Korra nézve! (Zaj.) Elnök : (Osenget.) Csendet kérek! Madarász József: Nem korra, hanem időre nézve. Hát csak azt akarom megjegyezni, hogy én bizony nagyon szeretném, ha ő is már 80 éves lévén, azon időkben is működött volna hazánk függetlenségéért. A tárgyra nézve azonban röviden ez a nyilatkozatom. Én azt hiszem, hogy mit az egyik benmaradt, vagy másik, kilépett párttal elintézendőnek tartok, azt intézzük el körünkben; (Helyeslés a jobboldalon.) intézzük el a sajtóban, de ne hozzuk a képviselőházban magába, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és ezért hogy t. barátomnak azon kijelentésére, hogy a történelmi hűség kedveért tartotta ezeket köte lességének elmondani, még csak azt vagyok bátor kinyilatkoztatni, hogy majd adandó alkalomra tartom fenn kijelentésemet, akkorra, mikor ennek vagy a költségvetési, vagy a bizalmi tárgyalásnál sora lesz, arra nézve, hogy t. barátom — akaratlanul bár, elismerem — a történeti hűség kifejezője volt-e vagy sem. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hock János jegyző: Tóth Ernő! Tóth Ernő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, hogy a t. képviselőház becses figyelmét néhány pillanatra igénybe venni kénytelen vagyok. Napok óta vádakkal illettettünk ezen padokról, hogy mi minden előzmény nélkül, úgyszólván, nem egyébért, mint csak a kormánypárt és a kormány támogatásáért szavaztuk meg a kötelező polgári házasságot. (Halljuk! Halljuk!) Szederkényi Nándor t. képviselőtársam előállott ma az ő történelmével; leírta, hogy a függetlenségi párt egyáltalán sohasem követelte a kötelező polgári házasságot. Hát nagyon természetes, ha a történelemnek és igazságnak végét elhagyjuk, akkor az a látszata lehet, hogy mi nem egyébért mint a kormány megmentéséért szavaztuk meg a polgári házasságot. Hanem Szederkényi Nándor t. képviselőtársam a dolog végét és bunkóját elhagyja; igenis, a mi pártunk, a függetlenségi és 48-as párt a maga egészéhen, úgy, a mint az f 892-iki választások után állt, egyhangúlag követelte a kötelező polgári házasságot Szederkényi Nándor t. képviselőtársammal egyetemben, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) íme, itt van pártunknak válaszfelírati javaslata a koronához. (Halljuk! Halljuk!) Kun Miklós: Csak szó szerint! Tóth Ernő: Én csak a kötelező polgári házasságról beszélek, s ez a része szó szerint így hangzik: »Szükségesnek tartjuk a vallásszabadságnak törvényben leendő kimondását, a házassági jognak a kötelező polgári házasságra való alapítását«. (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások : Szó szerint!) Kun Miklós: Tovább! Tovább! Tóth Ernő : Hogy mennyire a maga egészében követelte a párt e válaszfelíratban a kötelező polgári házasságot, kitetszik abból, hogy a követelők között, a kik alá is vannak a válaszfelírati javaslatnak írva, a többiek között itt van Vajay t. képviselőtársam, (Derültség a jobb és szélső baloldalon.) itt van, (Halljuk! Halljuk!) itt van továbbá több képviselőtársunk neve, a kik ma ttízzel-vassal ellenünk vannak, kígyót, békát kiabálnak reánk, akkor pedig velünk együtt követelték a kötelező polgári házasságot; itt van igen t. Kun Miklós képviselőtársam, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Derültség a jobboldalon.) és azután a hűség kedvéért megjegyzem, hogy Szederkényi Nándor t. képviselőtársam neve nincsen itt; hanem, ha emlékezetem nem csal, 1892H>en ő is a függetlenségi és 48-as párthoz tartozott és annak előkelő tagja volt. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Szederkényi Nándor: Az nem a programm volt! Tóth Ernő: Válaszfelírati javaslat volt. Azt hiszem, t. ház, hogy midőn egy 80—90 tagból álló párt egy a koronához intézendő válaszfelírati javaslattal lép fel, akkor nem játszik, hanem komoly politikai párthoz illőleg abban a, válaszfelírati javaslatba azokat az elveket veszi be, a melyeknek megvalósítását igazán és őszintén követeli. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ennélfogva tehát visszautasítom azt, hogy a függetlenségi párt nem elvből és nem egyébért, mint a kormány megmentéséért szavazta volna meg a kötelező polgári házasságot. (Úgy van! és ellenmondások a szélső baloldalon.) Hock János jegyző: Kun Miklós! Kun Miklós: T. ház! Nem azért szólalok fel, mert az előttem szólt t. képviselőtársam reám hivatkozott, hanem valóban a tiltakozás magamra nézve beállott szüksége kívánja azt, hogy e kérdésben nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) A t. barátom az imént felolvasta az 1892. évben általunk beterjesztett válaszfelírati javaslat szövegének egy részét, de annak másik részét elhallgatta. Én tehát bátor leszek a t. ház előtt annak azt a részét is felolvasni, melyet a