Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.

Ülésnapok - 1892-446

£,12 44fi. országos ülés 1895. márczius 9-én, szombaton. Helyes. Én nem azt kérdeztem, a mit az a másik képviselő úr kérdezett, hanem mindjárt megmondom, hogy én mit kérdeztem, a mi az országot is közelebbről érdekli. T. ház! Mindent el kell követni, hogy a felekezeti viszály nagyobb hullámokat ne verjen arrra nézve, hogy ha ez a törvény életbelép, az végrehajtható is legyen, és komplikácziók ebből elő ne álljanak. A mit én kérdeztem, azt most ismétlem egész világossággal. Azt kérdeztem a t. miniszter úrtól, hogy a polgári házassági jogról szóló törvény életbeléptetését képzeli-e a nélkül, hogy elébb a köteléki perekre vonatkozó peres eljárás törvény áltat szabályoztassék, és e törvény életbe is lépjen ? Ez a kérdés. Erre nézve merültek fel hírlapi hirek, melyek azt mondották, hogy rendelettel szándékolják életbeléptetni a köteléki perekre vonatkozó peres eljárást. Ez indított engem arra, hogy kérjem a t. miniszter urat, hogy eziránt nyilat-, kőzzék. Már most egész rövidséggel kifejezem hogy ha a t. miniszter úr azt az álláspontot fogadja el, hogy a polgári*házzasági jogról szóló törvény deczember havában életbelép anélkül hogy a házassági perekre vonatkozó eljárás törvény által megalkotva és életbe léptetve lenne: ebből egy oly khaósz származik, melytől Isten óvjon bennünket. Ez a törvény azon esetben, ha az eljárás addig életbeléptetve nincs, egyszerűen végrehajthatatlan lesz bizonyos részeiben, így különösen végrehaj ihatatlanná válik a zár határozatban foglalt úgyszólván összes részletekben. A zárhatározatok közt a 136, §. kimondja, hogy a házasági ügyekben való bíráskodás a királyi bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezzel a materiális törvények impliczite abrogálva vannak, így a perrendtartásnak a szentszéki bíráskodásra vonatkozó institucziója, és az egész szentszéki bíráskodás. A mint ez a töiTény életbelép, azon a napon a szentszéki bíróságok, azoknak minden kompetencziája és bírósági hatásköre megszűnik. Már most, ha egy bíróság, mely a perek egész terére |eddig jogérvé nyesen és törvényesen fennállott, megszűnik, annak helyébe csak törvény által lehet bíróságot szubstituálni, és csak törvény által lehet annak hatáskörét megállapítani. Már most melyik bíróság lesz az, melynek a szentszéki bíráskodás megszüntetése folytán szubstitucziója előáll? Királyi bíróság a járásbíróság, királyi bíróság a törvényszék, királyi bíróság a tábla, a kúria stb. Melyik elé fognak tartozni a válóperek ? B. Andreánszky Gábor: A börzebíróság elé! (Derültség a baloldalon.) Polónyi Géza: Az nem királyi bíróság! Ennek a dolognak van egy másik veszélye is. Méltóztassanak csak a 141—142. §§-okat figyelemmel kisérni. Ezek a szakaszok megengedik, hogy ha valaki régibb törvényeink hatálya alatt ágy- és asztaltól el volt választva, ezen ágyés asztaltól való elválasztó ítéletet végeiválási ítéletre változtathatja. Másodszor meg van mondva az, hogy ha valamelyik fél oly válóperbe keveredett, melyben a házasság csak az egyik félre bontatott fel, a másik félre azonban az fennállónak mondatott ki, az a másik fél a házasságnak végleges felbontását keresettel kérheti. Mi fog történni ezekkel a felekkel ? Nem is komplikálva a dolgot a külföldiek és a horvát-szlavonországiak kérdésével, csupán a szűkebb értelemben vett magyar állampolgárokról szólva, ezek a perek csak oly esetekben merülhetnek fel, különösen az utóbb említettek, a melyek a szentszék előtt folytak le, mert csak a vegyes házasságból származó válóperekben történhetik meg, hogy &z egyik félre nézve kimondatik, hogy a házasság fennáll, a másikra nézve, hogy az felbontatik. Már most kérdem én: azóta az az elvált fél talán már harmadszor is megnősült, az az elvált fél lakik talán már egy harmadik országban vagy Amerikában van, vagy lakjék csak különféle törvényszékek területén, — hol fog megindulni az a per? A katholikus fél, a kire nézve az előbbi válóperben a házasság fcntartatott, hol fogja az megindítani ezt a pert a végleges válás kimondása iránt? Sehol a világon törvény nincs, a mely erre nézve a kompetencziát inegállapítaná. Már most ez a szakasz egyszerűen életbe nem léphet, mert nem talál a fél kompetens bíróságot. De tovább megyek, t. ház; a veszélyeknek még nagyobb magvát rejti magában az, hogy a perrendtartás ma a házassági perekre nézve csak kompetencziát és bírósági hatáskört ismer, de eljárási szabályzatot nem. Az eljárási szabályzatok meg vannak állapítva a József-pátensben, és a zsidókra nézve egy udvari kanczelláriai rendeletben. Egyik sem, sem a pátens, sem az udvari kanezelláriai rendelet nem alkalmazható az ő proczesszuális intézkedéseiben egyetlen egy katholikusra sem, mert az kizárólag felekezethez kötött eljárási szabályzat. Már, most t. ház, azt akarja a t. miniszter ár, hogy ebből egy újabb vallási konfliktus kérdése keletkezzék, hogy a katholikus papság egy újabb sérelemmel, azzal álljon elő, hogy a válóperekben a békéltetés stb. tekintetében, szóval az eljárás egész sorozatán a katholikus felek a protestánsokra érvényes eljárási szabályzatnak, vagy talán a zsidókra érvényes szabályzatoknak legyenek alávetve? Ez egyszerűen lehetetlenség, és ennélfogva az eljárásnak törvény által való szabályozása nélkül annak legalább is egyidejtíleges életbeléptetése nélkül maga a polgári házasságjogról szóló törvény életbeléphet ugyan, de végrehajthatóvá nem le*z,] s khaosznak, a