Képviselőházi napló, 1892. XXIII. kötet • 1895. február 12–márczius 12.
Ülésnapok - 1892-436
438. országos illés 1S95. február 23-én, pénteken. 159 Ez, t. ház, nincs így. (Nagy zaj a szélsőbalon.) Kérem, tessék csendben lenni! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én változatlanul követem és követni fogom azon szabályt, a melyet itt a ház előtt kijelentettem. Miután pedig óhajtás nyilvánult, hogy kivánja-e a ház többsége öt perezre most az ülést felfüggeszteni, (Felkiáltások a szélsőbalon; Most már mind lejönnek!) kérem tehát azokat, a kik kívánják. . . (Felkiáltások a szélsőbalon: Névszerinti szavasást kérünk!) Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbalon.) Miután erre az indítványra névszerinti szavazást kértek, (Nagy zaj jobbfelől. Halljuk ! Halljuk!) én a ház szabályok szerint a névszerinti szavazást elrendelem, (Zajos helyeslés a szélsőbalon. Felkiáltások jobbfelől: Nagyszerű!) és egyszersmind kihúzom a betűt, a melylyel a szavazás kezdődik. (Kihúzza a betűt.) »U« ! (Felkiáltások a szélsőbalon: V! U! U! Zajos derültség.) Egyszersmind az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: (Csenget.) Az ülést újra megnyitom. T. képviselő urak, tessék helyöket elfoglalni. Következik az indítvány feletti szavazás. Szalay Imre: T. ház! Van szerencsém bejelenteni a t. háznak, miszerint indítványomat ezennel visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: (Csenget.) Az indítvány visszavonása folytán a szavazásnak tárgya nincs. Folytatjuk a tanácskozást. Ki következik ? Hock János jegyző: Grr. Batthyány Tivadar! (Nagy zaj és mozgás.) Elnök: (Csenget.) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyöket elfoglalni. Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház ! Midőn a költségvetési törvény .... (Folytonos zaj és mozgás.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház ! Midőn a tárgyalás alatt levő költségvetési törvényjaviisláthoz szólásra a t. háztól engedélyt kérek, igen természetes, hogy a parlamentáris szokást követve, é» is ki fogok terjeszkedni az általános politikai kérdésekre, s szóba szándékozom hozni egynéhány, közéletünket és közügyeinket érdeklő kérdést. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mindazonáltal legyen szabad elsősorban röviden magára az ország államháztartására nézve is nyilatkoznom. Tény, hogy daczára annak, hogy a költségvetés részletes tárgyalása folyamán az évi kiadások közel egy millióval felemelkedtek, egészen szolid alapokon lettek a bevételi előirányzatok annyival felemelve, hogy húsz és néhány ezer forint felesleg mutatkozik az 1895-diki költségvetésben. Mindazonáltal, ha figyelembe veszem azon óriási kiadásodat, melyeket azon igen fontos intézmények, melyek törvények által megszavazva, a legközelebbi jövőben életbeléptethetők lesznek; ha figyelembe veszem másrészt azon, az ország helyzetéből folyó elmúlaszthatIanúl szükséges intézkedések lánezolatát, melyek a legközelebbi jövőben az államháztartást természetszerűleg terhelni fogják, mely intézkedések közül legyen szabad csak néhányra utalnom, akkor aggályaimat az egyensúly fentartása iránt el nem fojthatom. Itt van a közigazgatási bíróság létesítése, melyet — úgy tudom — a kormány a legközelebbi hetekben kivan tárgyaltatni; ott van a szabadalmi törvény, szabadalmi intézményeink reformja, a mi szintén nagyobb kiadásokkal fogja terhelni az államot; a folyam- és tengeri hajózási társulatnak segélyezése, a szubvenczió és az államvasutaknál szintén előálló bevételi hiány következtében 600.000 forintnyi terhet jelent; ott vannak azután bizonyos, nézetem szerint elhalaszthatlan szabályozások; a legkisebb állami alkalmazottaknak, különösen a díjnokoknak és egészen kis-fizetésü hivatalnokoknak fizetésrendezése, mint a kikkel a tisztviselők általános fizetési rendezésénél igen mostohán bántak el; ott van az iaség országszerte, melylyel szemben tennie, és pedig anyagilag tennie kell az államnak; ott vannak a telepítési kérdések, a filloxera által elpusztított szőlők regenerálásának költségei; ott van a személyzetszaporítás, mert a t. pénzügyminiszter úr is igen helyesen — legfölebb a tempó lassúsága kifogásolható — szándékozik szaporítani az adóhivatalok számát; előttünk áll a millenium összes ünnepélyeivel, melyek szintén nagyobb mértékben fogjak az államkincstárt terhelni. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, (A szélsőbaloldalra mutat.) méltóztassanak helyeikre menni. Itt is kérem (A jobboldalra mutat.) a képviselő urakat, méltóztassanak helyeikre menni. Gr. Batthyány Tivadar: Ott van az ipari és kereskedelmi szakoktatás fejlesztése, a mely, ha némileg a helyzet magaslatára akarunk emelkedni és kötelességeinket meg akarjuk tenni, ép a szocziálizmus szempontjából, szintén nagyobb kiadásokat fog huzamos időn át az államkincstárra róni. Ott vannak kulturális intézményeink, nemkülönben a szocziálizmusnak aggasztó mérvben fejlődésével szemben szükséges egyéb teendők egész lánczolata. Az agrárszocziálizmussal szemben a mezőgazdasági válság javítására irányuló intézkedések. A gyári, városi vagyis ipari szoeziálizmussal szemben okvetlenül meg kell kivánmmk és meg is kívánhatjuk az államtól, hogy valamint az állam minden terén, úgyszólván anyagi segélylyel igyekszik a nehézséget és a bajokat enyhíteni,
