Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-413

w 413. országos ülés 1895. január 22-én, kedden. alapnak ezt a védelmét, a melyet a miniszter­elnök úrnak igérni méltóztatott, már régóta hallom, de nem tudom, hogy miképen értsem azt? Úgy-e, hogy a miniszterelnök úr hajlandó a 67-iki alapot azon igazán komoly és vesze­delmes támadásokkal szemben megvédelmezni, a melyek nem a t. függetlenségi párt részéről jönnek, (Halljuk! Bálijuk!) hanem felülről; azon támadásokkal szemben, a melyek nem Ma­gyarországon, hanem kívülről intéztetnek (Úgy van! Ügy van ! a szélső baloldalon.) a 67-iki alap ellen, vagy pedig azon támadásokkal szemben kivan ja azt megvédeni, a melyek a 67'iki ala­pon állva, azon jogokat, a melyeket már 1867­ven Deák Ferencz s az akkori törvényhozás Magyarországnak biztosított, akarják azt csorbí­tani és kivannak Magyarországra illetéktelen és jogosulatlan befolyásokat gyakorolni? Ezt t. miniszterelnök úr. elfogadni, ezt megczáfolni lehet, de a tényekkel s a valóság­gal szemben ezek a czáfolatok meddők fognak maradni. Nem lesz, t. ház, maholnap senkisem, a ki a 67-iki alapban, mint azon alapban bíz­zék, mely a magyar nemzet jogainak erősségét képezi, hanem mindenki azt fogja mondani, hogy a 67-iki alap az, a melylyel alkotmányos és törvényes formák közt érvényesül az a hatalom, mely eddig Magyarországon törvénytelen és al­kotmányellenes formák közt volt kénytelen be­folyást gyakorolni az országra. Most a 67-iki alapra állva, igyekeznek ezen illetéktelen és jogosulatlan tényezők Magyarország közügyeire befolyást gyakorolni. Búsbach Péter; Kik azok? Horváth Gyula: Kérem, én megnevezem j én nem szoktam hímezni, hámozni, különben is tudja a t. ház: szerintem az egész közös kor­mány, Kálnoky gróftól elkezdve, másrészt pedig azon katonai befolyások, melyek Magyarország érdekeire, alkotmányára soha sincsenek elég tekin­tettel. Meg merem mondani, a mit akarok, min­denütt és mindig, (Helyeslés balfelól.) és egyfor­mán beszélek és írok, és a mit röpiratban írok, azt meg is mondom; a kivel szemben állok írás­ban, azzal szemben állok szóval is. (Derültség és tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Hát, t. ház, én is kívánom azt, hogy a 67-iki alap fentartassék és megvédessék. Megjegyzem, hogy azt az értelmezési formát, melyet itt feltüntet­tek, magam részéről el nem fogadom, mert nem ismerek a világon oly törvényt, melynek akár végrehajtásában, akár értelmezésében az embe­reknek ne lett volna joguk a saját meggyőző­désüket, felfogásukat lehetőleg érvényre emelni. Azokkal a törvényekkel, a melyek sem magya­rázatot, sem értelmezést nem tűrnek, lehet dog­mákat, felekezeteket, vallásokat fentartani, de politikai életet, politikai pártot és nemzetet nem (Úgy van! balfeffl,) Én azt hiszem, t. ház, hogy a 67-iki ki­egyezésben Magyarország önállósága, független­sége sokkal jobban, hatékonyabban van bizto­sítva, mint az osztrák ház alatt hozott törvé­nyekben, beleértve a pragmatika szankcziót is, mert akár a pragmatika szankczió megalkotása idejére, akár az azt követő időkre emlékezem vissza, úgy találom, hogy Magyarország álla­mikig annyira önálló, annyira független, annyira erős sohasem volt, mióta az osztrák ház alatt van, mint a 67-iki kiegyezés megalkotása után, és ez az oka annak, a miért a 67-iki alaphoz ragaszkodom, azt védelmezői hajlandó vagyok, de védelmezni nem azokkal szemben vagyok haj­landó, a kik nem támadják, hanem azokkal szemben, a kik támadják. Az igen t. függetlenségi párt az utóbbi három év alatt a 67-iki kiegyezés ellen egyet­lenegy támadást sem intézett; megmondotta, ki­jelentette, hogy igenis határozott akarata, czélja, hogy mihelyt erre alkalma nyílik, ezt a 67-es alapot megváltoztatja, azon függetlenségi alapra és mértékre helyezkedik, melyet az 1848-iki tör­vények annak idejében az országnak biztosítot­tak, de tényleg támadást, mert, arra alkalmasnak az időt nem látja, most nem intéz ellene. Ennél­fogva ha én hangsúlyozom, hogy a 67-iki ki­egyezést meg kell védeni, a mi bennem is visszhangra talál, annak azt kell jelentenie, hogy az 1867-iki alap és kiegyezés ellen más­honnan intéztetik támadás, a melylyel szemben igenis azt azután meg fogjuk védeni, ha meg kell védenünk, és meg vagyok győződve, t. ház, arról, hogy akkor a t. függetlenségi és 48-as párt nem ellenünk lesz, hanem velünk szövet­kezni fog ezen alapnak védelmére. Ezek után a t. ház elnézését kérem, hogy ily hosszasan vettem igénybe becses türelmét; azt hiszem, oly dologra reflektáltam, a mikre nekem, mint egyszerű képviselőnek, reflektálni jogom volt. (Helyeslés balfelöl.) Hock János jegyző: Gr. Batthyány Tivadar! Zay Adolf: T. ház! (Felkiáltások balfelöl: Horánszky következik!) Elnök: T. ház! A szó azt illeti a házsza­bályok szerint, a ki fel van írva, és sorban következik. Én úgy tudom, hogy a jegyző urak jegyzetei szerint gr. Batthyány Tivadar kép­viselő úr és azután Horánszky Nándor képviselő úr következik. Hock János jegyző: Horánszky Nándor! (Felkiáltások balfelöl: Eláll a szótól!) Gr. Bat­thyány Tivadar! Elnök: Ha a feliratkozott képviselő urak elállnak a szótól, akkor következik Zay kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom