Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-425

354 4-25. országos ÜMK I&B5. február 7°én, csütörtökön. javaslatot és a 600.000 forintot ne szavazza meg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző: Hoitsy Pál. Hoitsy Pál: T. ház! Én magának a dolognak lényegéhez nem kívánok ez alkalommal szólani, hanem az igen t. miniszter úr iménti felszólalásában egy olyan kifejezést használt, a mely megjegyzés nélkül e házban nem maradhat. (Halljuk! Halljuk!) A t. miniszter űr ugyanis úgy nyilatkozott, hogy ha a ház bizonyos határozatot hozna, ő azt hajlandó volna végrehajtani azon kikötéssel, ha azt a határozatot ő is elfogadná. Ez, t. képviselőház, legszelídebb szóval élve, imparíamentáris, és a parlamentarizmus természetével homlokegyenest ellenkező kifejezés. Olay Lajos: Katonai parancs! Erőszak! Bum ! Bum ! (Derültség.) Hoitsy Pál: Én fel ak arom tételezni a t. miniszter úrról, hogy ő azt csakis úgy értette, hogy ha ezen határozatát a háznak magára nézve nem akarná elfogadni, állásáról lemondana. Ebben az értelemben igenis lehet annak értelmet tulajdonítani, de ez máskülönben olyan kifejezés, a melyre nézve én igen óhajtottam volna az igen t. elnök úrnak ítéletét hallani. Én csak azért nem csinálok ebből a dologból most valami nagy kázust, mert újabb időben hozzá vagyok szokva, hogy na valami nagy súlyt tulajdonítsak annak, a mit egyik vagy másik miniszter úr mond vagy nem mond. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző: Tóth Ernő. Tóth Ernő: T. ház! Bocsánatot kérek, hogy a t. ház figyelmét én is igénybe venni bátorkodom. Az ügy érdeméhez szólani nem kívánok, és az iutézkedés törvényességét vagy törvénytelenségét nem vitatom, hanem én ma gamat és t. ellenzéki véderő-bizottsági tagtársaimat szalválui akarom. Semminemű felelősséget magunkra hárítani nem engedünk. Ugyanis itt úgyszólván ránknyomatott az ódiuma annak, hogy nem jött a háznak tudomására az, micsoda hátralékok fordulnak elő évenkint az újonczjutalékban. Úgy állíttatott oda a dolog mintha mi nem teljesítettük volna kellőleg a véderő bizottságban ellenőrző kötelességünket. Kijelentem tehát a dolog tisztázása okából azt, hogy nem vonom kétségbe, hogy a tisztelt honvédelmi miniszter úr a véderőbi.íottságnak beadt.i jelentéseit a hátralékokról, de határozottan állítom, hogy a kimutatás a szokásos formában velünk sohasem lett közölve; (Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy az ki nem n yotaatott és emlékezetem szerint élő szóval sem lett arra figyelmünk felhíva. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! Tóth Ernő: Valószínű, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy a véderőbizottság igen t. előadója azt magánál tartotta .. . Olay Lajos: Hát mi most már az igaz? Tóth Ernő: ... és figyelmünket arra felhívni elfelejtette. Vagy azt is megengedem, hogy a véderőbizottság tárgyalási termének asztalára letették a kimutatásokat, de ezekre figyelmünket fel nem hívták. (Zaj.) Nem kívántam ezúttal egyebet elérni, mint azt, hogy méltóztassék e tekintetben meggyőződve lenni, hogy minket, a véderőbizottság ellenzéki tagjait, semminemű felelősség vagy mulasztás nem terhel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Meszlény Lajos: Hát mi most az igazság ? Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Szólásra többé senki sincs feljegyezve, kérdem : kíván-e még valaki a kérdéshez szólani ? Miután senkisem kíván szólani, a vitát bezárom. A honvédelmi miniszter úr kíván szólani. B. FejérváryGéza honvédelmi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy Ugron Gábor t. képviselő úrnak egy pár tételére és állítására visszatérjek. Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a beszámolás négy hó alatt, tehát április végén befejeztetvén, az ujonczozás augusztus végéig könnyen eszközölhető. Ha a t. képviselő úr, a ki katonai dolgokkal annyit foglalkozik, visszaemlékeznék, visszagondolhatna arra, hogy a régi védtörvény szerint, a midőn hasonlóképen április végével volt vége az ujonczozásnak, a végleges számbavétel deezember 31 ig volt eszközlendő. Most ezen határidő megrövidíttetett; de ha az csakugyan oly könnyű dolog lett volna, mint, áÜítják, nem lett volna szükség oly hosszú, vagyis deczemberig terjedő időt megállapítani. Az új véderötörvény szerint megrövidítettük az időt, és így, ha itt-ott nehézségek merülnek fel, akkor egy pár nap nem határoz. (Derültség és ellenmondások a szélsöbalm.) Ugron Gábor: Nem kellett volna a törvénybe beletenni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Azt mondja a t. képviselő úr, hogy bűn felforgatni 7.000 ember magánviszonyait. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Madarász József: Világos! B. Fejéryáry Géza honvédelmi miniszter: T. ház! A véderőtörvényben benne van, hogy mikor idézendők be a póttartalékosok, kiket e szerint október elsején kellett volna tulaj donkép beidézni, de részben a pénzügyi viszonyokra való tekintettel csak márcziusban lesznek beidézve. Ez tehát kedvezmény, (Ellenmondások a szélső baloldalon.) Azt kérdi a t. képviselő úr, hogy fogom elhelyezni azt az ötvenkét