Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-424

424. országos ülés 1895. február 6-án, siwdán. 399 nem láttam. (Nagy zaj és nyugtalanság a szélsőbalon. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) A képviselő úrnak akkor hivatása lett volna azt mondani, hogy szólni kivan. (Igás! Ügy van!) A képviselő úr azonban ezt nem tette; én pedig nem láttam, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy felállott és bezártam a vitát. (Úgy van! a jobboldalon. Nagy zaj. Élénk ellenmondások a bal- és szélsőbalon. Zajos felkiáltások a jobb'oldalon: Halljuk az elnököt!) T. ház ! Én bezártam akkor a vitát, és senkinek ebben a házban nincs joga azt kétségbe vonni. (Zajos helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy zaj a, bal- és szélsőbalon.) A vita bezárása után szót kért a miniszter úr, mert a minisztert mindig szó illeti, és kapott is szót. Ez a dolog állása. Ugron Gábor képviselő úr kivan szólni. Ugron Gábor: T. ház! Az igen t. elnök úr előadása teljesen korrekt mindaddig, míg azt mondja, hogy a vitát bezárta. (Mozgás jobbfelöl,) Az esetet én figyelemmel kisértem. Míg a t. elnök úr a premisszákat mind előrebocsátotta, melyek mind szükségesek arra, hogy ezután következzék a verbum régens: hogy a vitát bezárja, . . . (Zaj. Felkiáltások jobbfelől: Ki is mondta! Elnök csenget.) Elnök: Tessék kihallgatni a szónokot! Ugron Gábor: Hiszen a vitának semmi tárgya, érdeme nincsen; az igen t. elnök úr, midőn a miniszter úr itt felállott, abban a perez ben megszakította a mondatot és a verbum regenst a vita bezárására nézve nem mondta ki. (Úgy van! a bál- és szélsőbálon. Nagy zaj. Ellenmondások jobbfelől.) Különben engedelmet kérek, én ezt így hallottam. (Derültség jobbfelől és felkiállások: Roszszúl! Zaj. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, a t. képviselő urak ott nagyon jól tudnak bizonyságot tenni; pedig fogadok, hogy legnagyobb részük az egész ügy vitatása alatt nem is volt itt a teremben, hanem oda künn tartózkodott. (Úgy van! Úgy van.' Derültség a szélsőbalon.) Különben az a kérdés, hogy a gyorsírók feljegyezték-e a bezárást, szintén nyomós; lia feljegyezték a gyorsírók, hát bezáratik a vita, és a legközelebbi czímnél tovább folytatjuk a tárgyalást. (Nagy zaj és nyugtalanság.) Thaly Kálmán: T. ház! (Zaj. Halljuk!) Elnök: Bocsánatot kérek, mi czímen kér a képviselő úr szót? (Felkiáltások a szélsőbalon: A házszabályokhoz kivan szólani! Felkiáltások jobbfelöl: Halljuk az elnököt!) Thaly Kálmán: Akkor a csapatok czíménél kérem magamat felírni. Elnök: T. ház! Én a szabályokat megtartom szigorúan és kérem e képviselő urakat, tartsák meg szigorúan. (Helyeslés. Zaj.) És különösen a zaj az oka annak, hogy egy indítvány KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XXII KÖTET. felett jóhiszemííleg ilyet lehet előadni. (Úgy van! Igaz!) A vitát nemcsak hogy bezártam, hanem ez fel is jegyeztetett, (Felkiáltások balfelől: Részben!) és azután ki akartam tűzni a kérdést. (Igaz! Úgy van!) Mikor a miniszter úr jelentkezett, abDxnhagytaui a kérdés kitűzését. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Görgey Béla: Ez az igaz! Gyanúsítani és rágalmazni ilyenekkel nem szép! (Zaj. Ellenmondás a szélső baMdalon. Élénk felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Elnök: Ennélfogva a vita be lévén zárva, senkinek szót nem adhatok. (Helyeslés jobbfelől.) És ezzel kapcsolatban kérem a t. képviselő urakat, mert én szigorúan fogom a szabályokat megtartani, de meg is tartatni, (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) méltóztassanak megukat előre fölíratni és mikor én kérdést teszek, nemcsak fölállani, de szóval is jelentkezni. B. Andreánszky Gábor: Hiszen szóval is jelentkezett! Elnök: (Csenget.) Andreánszky képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mondom, méltóztassanak szóval is kérni a szó megadását, mert meglehet, hogy véletlenül valahová nem nézek, és állhat ott az illető, HZ még nem jelentkezés. (Helyeslés jobbfelöl.) Már most felteszem a kérdést. B. Andreánszky Gábor: T. ház! Elnök : (Hosszasan csenget.) Mihez kivan a képvisalő úr szólani ? B. Andreánszky Gábor: Személyes kérdésben! (Halljuk!) Elnök: Andreánszky képviselő úrnak (Halljuk! Halljuk!) az én figyelmeztetésem ellen felszólalni nem lehet joga; tehát mihez kivan szólani ? B. Andreánszky Gábor: Én a házszabályokhoz kívánok szólani. (Halljuk!) Elnök: Akkor tessék szólani! B. Andreánszky Gábor: Én megfigyeltem a dolgok lefolyását. Nagy István képviselő úr az elnök úr kijelentése közben azonnal fölállott, az elnök úr erre nem nézett, és így nem hallotta, hogy öten is kiabáltunk, hogy Nagy István szólani akar, és hogy Nagy István maga is szót kért. Ezt az adatot akartam kijelenteni, ez teljesen megfelel a valóságnak, ezt elnöki hatalommal ledisputálni nem lehet. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Andreánszky képviselő urat, mert az én kijelentésemre ézzrevételt tett beszéde végén, ezennel rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobbfelől. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) Ugron Gábor : Nincs joga hozzá! (Nagy zaj.) Elnök: Be lévén fejezve az inczidens, felteszem másodszor a kérdést. A kik a honvéd• 42