Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-422

422. #r*!sáfo» ülé* 18>5. február 4-é», hétfőn. 295 csátkozni, sem a t. kormány programurjával részletesebben foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok a közjogi kérdésekre sem ki­térni; elismerem, hogy az előttem szóló t. ba­rátom ezt a saját álláspontjából teljes joggal tette. En ez alkalommal erre kitérni nem aka­rok, nem pedig egyszerűen azért, mert azt hiszem, hogy hazánk politikai helyzetével lesz módunk és alkalmunk alaposan és kimerítően foglalkozni a költségvetési törvény benyújtása, az appropriáezió kérdése alkalmával. En ez alkalommal csak egész rövidséggel nyilatkozni akarok a magam és elvbarátaim nevében a tár­gyalás alatt levő törvényjavaslatra nézve. (Hall­juk ! Halljuk !) Kétségtelenül igaz az, a mi a pénzügyi bizottság jelentésében, a meiylyel ezen törvény­javaslatnak elfogadását ajánlja, foglaltatik, hogy az 1894. évi XXXIV. törvényczikk hatályának meghosszabbítása, illetve az előbbi kormánynak két hónapra adott költségvetési meghatalmazás­nak újból két hónapra való meghoeszabbílására szükség vasi; az is kétségtelen, hogy ezen költségvetési helyzet előidézésében a jelenlegi kormánynak semmi része nincsen; ezért, hogy a költségvetéssel szemben ily helyzetben van ma a ház és az ország, a felelősség nem a jelenlegi, hanem még a múlt kormányt illeti, a mely jónak látta a legnagyobb zavarok köze­pette, a költségvetés tárgyalása közepette fel­vetni a bizalmi kérdést. De ezzel nem kívánok foglalkozni; csak konstatálom azt, hogy, ha tisztán a szükség kérdése lebegne szemem előtt, akkor e törvényjavaslatot meg kellene szavaz­nom ; de az ehhez hasonló költségvetési meg­hatalmazást kérdéseket a mi parlamenti gya­korlatunkban az ellenzék mindig a bizalom szempontjából bírálta meg, (Úgy van! balfelöl.) mindenkor a politikai bizalom hiányában ta­gadta meg a hozzájárulást az ehhez hasonló törvényjavaslatokhoz, meghatalmazásokhoz. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) így előttem is ma a politikai bizalom kérdése áll, s szerintem sem ezt kell elsősorban figyelemben és tekintetben részesíteni. Igaz, a jelenlegi kormánynak nin­csen múltja, nem kormányzati és törvényhozási tények megbírálásából indáihatunk ki; csupán csak a házban előadott programmj;i az, a mely ma bírálatunk tárgyát képezi. De ezen programúi tökéletesen elégséges arra nézve, hogy mi a kormánynyal szemben határozott ellenzéki álláspontra helyezkedjünk, bizalmunkat ezen kormánytól is határozottan megtagadjuk. (Úgy van! balfelöl.) A kormány bemutatkozása alkalmával elő­adott programmjábau kijelentette, hogy ő az előbbeni kormánynak az elveit magára nézve mindenben kötelezőknek tartjí*, hogy az előbbi kormány politikai és kormányzati irányát kö­vetkezetesen tovább folytatni és végrehajtani akarja. Ezen kijelentése után a jelenlegi kor­mányt nem tekintjük egyébnek, mint a volt kormány ujabb javított, vagy nem javított ki­adásának, mint a volt kormány protektorátusa alatt álló végrehajtó közegnek, (Úgy van! a baloldalon.) a mely iránt mi, a kik a volt kor­mánynyal szemben a határozott bizalmatlanság álláspontján állottunk, egyáltalán nem érezhet­jük magunkat hivatva, hogy ezen bizalmatlan­sági álláspontunkból csak legcsekélyebbet is engedjünk, hogy ezen kormánynyal szemben szakítsunk a múltban követett azon gyakorlat­tal, melynélfogva hasonló kérdéseket minden­kor bizalmi kérdésnek tekintettünk, és ezen szempontból bíráltunk is el. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez lévén a mi álláspontunk a jelenlegi kormánynya] szemben, mi vagyunk — mint már a bemutatkozás alkalmával ezen pártnak, melyhez tartozom, vezére is elmondotta, — vagyunk, a kik voltunk azokkal szemben, a kik ugyanazok, a mik elődeik voltak, és ennél­fogva a benyiíjtott törvényjavaslatot bizalom­hiány folytán meg nem szavazhatjuk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Papp Elek jegyző: Madarász József! Madarász József.- T. képviselőház! Én nemcsak bizalmi kérdésből, hanem elvi tekintet­ből ellenzem a javaslat elfogadását. A jelen kormány épúgy a 67- es kiegyezési alapon áll, mint az 1867. óta alakúit kormányok. Én elejétől fogva feladatomul tűztem ki magamnak hazánknak történelmi kizárólagos önállását, függetlenségét és Önrendelkezési jogát vissza­szerezni, a mely jogokat a 67-es kiegyezés fel­adott. Természetes tehát, hogy a ki mindig az 1867-nek törlésére és e helyett hazánk kizáró­lagos függetlenségének és önrendelkezésének visszaszerzésére törekedett, lehetetlen, hogy ezen alapon levő bármely kormánynak bármit is, költséget vagy bármi mást is, megszavazzon. Ezen tekinteteknél fogva, mivel 1867 fel­adta Magyarországnak véréről és vagyonáról való önrendelkezési jogát, és önök 27 évi gazdálkodás után e nemzetet odajuttatták, hogy idegen külbefolyások kezdenek érvényesülni még a kormányváltozásoknál is, tehát kiteszik hazánkat nemcsak közjogilag, de belügyileg is ezen alapon külbeavatkozásoknak, hazánkat pedig segítik megfosztani azon önállástól, melyet 1867 előtt vérére, vagyonára és belügyeire nézve legalább képes volt itt e házban kieszközölni, e tekinteteknél fogva a Tóth János t. képviselő­társam által beadott határozati javaslathoz hozzá­járulok. Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom