Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-421

4ÍÍ. omifM tilé* 1865. február 1-én, pénteken. 265 találunk egy pozíeziót, mely összeköttetésben van a muzeális könyvtárral, mety a levéltárra vonatkozik, és mely előttem nem világos. Olay Lajos : Minden hazafi előtt világos ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem, méltóztassanak csendben lenni. Gr. Zichy Jenő: És ép ott, a hol a?, ország ügyeiről van szó, szeretem a világos számadásokat. (Helyeslés a baloldalon.) Ez az oka annak, hogy én a muzeális kezelést másként akarom vezettetni, mint a hogyan eddig vezetve volt. Azon számtalan, mindenféle hírlapi hírek folytán, melyek az utóbbi időben majdnem mindennap közöltettek, és azon homályossággal szemben, mely azt sem mondja, hogy hány esztendőre van ezen húszezer forint felvéve, azon kérdést és kérést intézem a t. miniszter úrhoz és a t. kormányhoz: tessék tiszta játékot játszani velünk; (Derültség jobbfelől.) tessék megmondani, miről van itt szó. Én semmi ítéletet nem mondok, de elvárom, és az ország nevében követelem, hogy önök itt tiszta számadást mutassanak be a háznak. (Zaj.) Olay Lajos : Ezt mondhatja "Windischgrätz, de nem Zichy Jenő! (Zaj.) Elnök: Olay képviselő úrnak nincs joga közbeszólni. (Zaj.) Gr. Zichy Jenő: Önök, uraim, a kik az érdekességet abban lelik, hogy mikor hecczre van alkalom . . . (Zaj a szélső baloldalon.) A miniszter úrtól kérem a választ. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Wlassics Gyula vallás- ős közoktatásügyi miniszter: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) ügy értettem, hogy a t. képviselő úr az átmeneti kiadások XXII. czímében foglalt, a nemzeti múzeumi levéltári osztályának kiegészítésére felvett húszezer forintra nézve kíván már a jelen ezímnél a kormánytól felvilágosítást. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház! Igen röviden és a leghatározottabban fogok nyilatkozni. (Halljuk! Halljuk!) Mi a jelen költségvetést annak teljes tudatával vettük át, hogy a képviselő úr által felhozott, de nem a jelen czímhez tartozó tétel alatt előirányzott összeg Kossuth Lajos iratainak . . . (Zajos éljenzés és felkiáltások a szélső baloldalon: Becsületes dolog volt ! Éljen a kormány ! Éljen Wekerle!) Thaly Kálmán: Éljen Wekerle! Éljen Eötvös! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter : Tehát ismétlem, annak teljes tudatával vettük át ezt a költségvetést, hogy ez a tétel Kossuth Lajos iratainak megvételére fog fordíttatni. (Élénk éljenzés és tetszés a szélső balEÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XXIÍ. KÖTET. oldalon.) és igen természetesen, az előző kormánynak ez irányban vallott kötelezettségét mi is fentartjuk. (Élénk helyeslés jobbfelől és a szélső báloldalon.) Csak azt jegyzem meg, hogy mi ezt a tételt jövőre állandó tételűi fogjuk a költségvetésbe beilleszteni, (Helyeslés jobbfelől és a szélső baloldalon.) mert mi ezt a húszezer forintot igenis olyan összegnek tartjuk, a mely összeget nekünk a nemzeti múzeumban megőrzendő fontos okmányok megszerzésére valami nagyon sokaílanunk nem lehet, (Helyeslés.) Következőleg ez az összeg azon okmányok megszerzési költségeinek fedezésére szükséges, a melyeket jövőre is a múzeum számára megszerezni óhajtunk s ezért a szóban levő tételt mi az állandó rovatba fogjuk beilleszteni. (Élénk helyeslés.) Gondolom, ezzel a minden kételyt kizáró válaszszal megnyugtattam a t. képviseld urat. (Élénk helyeslés és tetszés jobbfelől és a szélső baloldalon.) Gr. Zichy Jenő: Engem teljesen megnyugtat. (Élénk derültség. Elnök csenget.) Nagyon örvendek, hogy az ország azon helyzetben van, (Elnök hosszasan csenget. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) hogy évenként ilyen összeget . . . (Elnök hosszasan csenget. Nagy zaj. Felkiáltások: Halljuk az elnököt!) Elnök: Zichy képviselő úrnak nem rolt szava. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl. Zaj. Halljuk az elnököt!) Jelenleg tárgyalás alatt áll a nemzeti múzeum kiadásainak személyi járandóságok és dologi kiadások czíme alatt felvett 146.498 forintos tétel. Már most, t. ház, én nem tudom, hogy ezen tételben mi czímen méltóztatnak szólani, mert ebben az a 20.000 forintos kiadás nem foglaltatik. (Úgy van! Úgy van! Élénk derültség.) Gr. Zichy Jenő: A jegyző felszólított... Elnök: Kérem . . , (Nagy zaj. Felkiáltások; Halljuk az elnököt!)... kérem, én még nem fejeztem be, méltóztassanak meghallgatni észrevételemet. (Halljuk! Halljuk!) Ezen a helyen tehát az a tétel, a melyre a felszólalás vonatkozott, nem foglaltatik, hanem foglaltatik az átmeneti kiadások közt, a melyek tárgyalás alatt nem állanak, (Úgy van! Úgy van!) és én, t. ház, mint elnök, a szabályok értelmében meg nem engedhetem, hogy itt egyéb tárgyaltassék, mint a min a sor van, tudniillik a személyi járandóságok és dologi kiadások a magyar nemzeti múzeumnál. Tehát ehhez méltóztassanak szólani. (Helyeslés és tetszés.) Gr. Zichy Jenő: Bocsánatot kérek, t. házelnök úr, én a muzeális kérdéshez írattam magamat fel, a jegyzőt a zsivajban nem lehetett hallani; én megkértem a jegyző urat, hogy hívjon fel, ha rám kerül a sor; ő felhívott, tehát szóltam. (Nagy zaj.) 21