Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-411

411. országos ülés 1805. január 19-éu, szombaton. \9 gadta, felolvashassam. (Egy hang a szélső baloldalon: Búxbacn! Derültség a szélső baloldalon.) Méltóztassanak egy kissé türelemmel meghallgatni, nem a mi táborunkból való. (Halljuk!) Azt mondja ez az authentikus biográfia és még inkább jellemrajz: »Ez a férfiú, kinek agyában több tudomány és ész van, mint száz másokéban együttvéve«,.. (A jobboldalra mutat. Élénk derültség a szélső baloldalon.) T. ház! Ez a »yvű8i az. a-j-o'v « törvénybe iktatása, az önismeretnek nyilvánítása, egy szent-ágostoni konfesszió a szabadelvű pártból. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Olvassa) ... » rideg, visszataszító modorával, magán kívül minden mást kicsinylő viselkedésével szerencsésen elidegenítette három év alatt az egész pártot; (Derültség a szélső baloldalon.) sőt annyira jutott, hogy a júniusi Wekerle-válság alatt még volt minisztertársai közül is többen nem akartak vele egy kabinetben ülni, és roppant erőfeszítés kellett hozzá, hogy a felmerült nehézségek elháríttassanak. Nincs az az európai parlament, a melynek ő dísze nem lehetne, de nincs az a társaság, melyet ő nem feszélyezne; (Derültség a szélső baloldalon.) szikrázik belőle az elmésség és tudomány, és mégis hideg fut végig mindenki hátán, ha belép a társaságba. (Derültség a szélső baloldalon.) Ellentéte a legnagyob fénynek és a legsötétebb árnyéknak. (Derültség a szélső baloldalon.) Mások elmennek, ha azt látják, hogy egy társaságnak terhére vannak ; ő marad, és vagy meghódítja, vagy elzavarja a társaságot. (Derültség és felkiáltások a szélső haloldalon: Szerző! Szerző! Derültség.) Egyetlen egy ember tartott ki mellette, mikor mindenki elfordult tőle, de az is ugyanoly természet volt, mint az övé, csak az ő tehetsége nélkűk. (Derültség a szélső baloldalon. Fdkiáltások jobbról: R

; volt az ?) Keressék meg maguk között. (Derültség a szélső baloldalon. Olvassa.) »A hatalmat az ő saját joga szeriiü követeli; ezt tőle elvonni akarni, jogfosztás. 0 a hatalom élvezetében kéjeleg; ez pótol nála minden földi gyönyört, ezért a végsőig megvédi annak birtokát. Ambieziója határt nem ismer; gyűlöl mindent és mindenkit, a ki ambicziója megvalósulásának útjában áll, és annak kielégítésében akadályozza.« Irta 1895-ben Busbach Péter. (Zajos derültség és félkiáltások a szélső baloldalon: Lássuk a szerzőt!) T. ház! ügy látszik, az önök czirkulusai e tekintetben is »noli me tangere« nagy érteimuséggel, egyhangúsággal így olvastam, bizonyosan Busbach is benne volt, (Elénk derültség a szélső baloldalon.) kijelölték egyhangúiaga ház elnökévé. (Busbach Péter szólásra jelentkezik. Élénk derültség és félkiáltások a szélső baloldalon: Éljen a szerző!) Az önök teljesen homogén pártja, minden kétség kívül nagy lelkesedésében, még odáig is elment, hogy ezen röpiratnak oly nagy értéket tulajdonított, hogy ez idő szerint nem is kapható. (Derültség a szélső baloldalon.) Én nem vettem meg, azt tudom. De, t. ház, én akkor, mikor önöket és a nemzetet figyelmeztetni kívánom arra, hogy ha önöket az első, tudniillik a koronával szemben való bizalmi nyilatkozat eszméje vezérli, hogy ennek normális viszonyok közt messzekiható konzequencziái szoktak lenni; mondom, midőn e részben kötelességemet lerovom, másrészt nem tehetem, hogy Szilágyi Dezső volt igazságügyi miniszter úr irányában is kötelességemet le ne rójjam, bárha azt egy más búcsúztató alkalmára tartom fenn. De most ez egyszer mégis szükséges, hogy annyit megjegyezzek, hogy a közönség közt formálódó, illetve abban gyökeret vert meggyőződés szerint e helyről én, a ki nem vagyok azon helyzetben, hogy a Felség magas színe elé járulhassak őszinte polgári hazafias tanácsaimmal, e helyről csak azt mondhatom a t. képviselőháznak, hogy tájékoztatom a t. volt igazságügyminiszter urat, hogy az én tudomásom szerint nem ilyen nagy, világforgató, nemes törekvés és eszmék azok, hanem ellenkezőleg azon nemes törekvés, hogy onnan az elnöki székből a némaság lánczaival bilincseljék le őt, az újkori Prometheust, hogy valahogyan, bontó elméjével, romboló hatalmával ne árthasson annak a pártnak, a melyet eddig védett. (Nagy zaj.) Ám legyen az önök meggyőződése szerint. Mi, t. ház, azon kötelességérzettel, mely bennünket eddig is vezetett, tudomásul veszszük ezt a harczi riadót az elnöki székből, a misztereínöki székből; tudomásul veszszük azt is, hogy a harczot ezentúl oda is folytatnia kell. A t. háztól függ annak megfontolása, hogy ilyen kimagasló államférfiút, mint a hogyan a jellemrajz szól, helyes-e a tanácskozások higgadtsága és azoknak mérsékeltsége érdekében a koronával szemben való tüntetés okából az elnöki székbe bejuttatni, vagy sem. Már most, t. ház, a mit én a magam részéről még felemlíteni kivánok, röviden a következő. Az én meggyőződésem szerint a t. miniszterelnök úr ma bemutatott kormányával együtt annak bölcsőjében s alakulásának csírájában is kétféle alkotmány- és törvényellenes dologgal találkozunk. Az egyiket csak igen röviden érintem, mert valószínűnek tartom, hogy az más oldalról behatóbban fog vita tárgyává tétetni. Ez pedig az, t. ház, hogy fundamentálitörvény, az 1848 : III. törvéayezikk, a mely a magyar felelős és független minisztérium felállítás sát rendeli, instituálja, a miniszteri felelősségnek elvét állapítja meg. A t. miniszterelnök úr ma bemutatkozó beszédében, de későbbi felszólalá-