Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-416

416. országos ülés 1895. tudom, talán van is Qgy angol könyv, melyben minden felmerülhető politikai kérdés mellett és ellen szóló érvek fel is vannak sorolva: ha ezt valaki meggondolja, és csak azon szempontból indul ki, hogy megköveteli a miniszteri felelős­ségei fellépő államférfidtól, hogy megmondja, hogy ezen rendszerek vagy jelszavak egyike vagy másika között választ és minő álláspontot választ: akkor értem, hogy az illető a tanul­mányozást, az ankétet feleslegesnek tartja. De ha meggondoljuk azt, hogy a politikában nem a jelszavak keresése, nem az álláspon­tok elfoglalása nehéz, hanem az elfogadott elveknek keresztülvitele és alkalmazása a körülményekhez; ha meggondoljuk, hogy a politikai élet rendkívüli változataiban, abban, a mit a társadalom szervezettségének nevezünk, azaz a különféle jelenségek és különféle tár­sadalmi tényezők kölcsönös hatásában, minden egyes adott esetben változnak azon következmények a melyek egy elfogadott elv miként való életbe­léptetéséből származnak; ha meggondoljuk azt, hogy nálunk ugyanaz az elv ma és húsz év előtt keresztülvive, egészen másnemű jelenségekre vezet, és e tekintetben egész más tényezőkkel kell számolnunk : akkor érteni fogjuk nemcsak azt, hogy a minisztereknek szükséges, hogy a kérdések tanulmányozását, mikor azok felme­rülnek, hogy úgy mondjam, a közönség szem­pontjából is napirendre tűzzék, hanem szükséges az is, hogy a változott körűiményekkel együtt újra és újra tanulmányozzák azt az ügyet és megfontolás alá vegyék, minő következménye van azután az elfogadott elv életbeléptetésé­nek. És ekkor nem fogják a t. képviselő urak elveszettnek találni azt az időt, melyet a mi­niszterek a kérdések tüzetes tanulmányozására és ankétek egybehí vaS3Xci fováítan-Ak.(Űgy van ! jobb­felől.) Elveszett igenis az az idő, mely elvek proklamálásával foglalkozik a nélkül, hogy azon elvek keresztülvitelének feltételeit meggondolná; elveszett az az idő a melyet oly diszkussziókra fordítunk, a nielv éknek közvetlen praktikus ered­ménye sem a közvélemény felvilágosítása, sem a keresztülvitel feltételeinek megszerzése szem­pontjából nincsen. (Úgy van ! jobb felöl.% De az az idő, mely azzal van elfoglalva, hogy a konkrét egymásutánt, hogy a teendő lé­pések szigorú lánczolatát megállapítsa; az az idő, mely azzal telik el, hogy a keresztülvitel felté­teleit megkönnyítse, az az idő nincs elveszve soha. (Úgy van! jobbfelől.) És, t. ház, nagyon sajnál­nám, ha arról a helyről (A miniszteri székre mu­tat.) nagy kérdéseknek felvetését hallanám a nél­kül, hogy ezen nagy kérdések megfontolásának kellő garaneziáit látnám az illető nyilatkozatban. Mert úgy a politikai felelősség, melylyel a mi­január 26-án, szombaton. J 27 niszter tartozik, mint a pénzügyi felelősség, mely ezen politikai felelősséggel a legbensőbb kapcso­latban áll, megköveteli, hogy minden szó, me­lyet onnan hallunk, komolyan vétessék egyrészt, és másrészt, hogy azon komoly szó a megvaló­sításnak garaneziáit is nyújtsa akkor, mikor annak kijelentése történik. Ezen garancziákat én úgy a katholikus autonómia kérdésére, mint azon egyéb kérdésekre nézve, a melyekre vonat­kozólag a miniszter úr a tanulmányozást és ankétek egybehívását kilátásba helyezte, látom az előzményekben; látom azon komolyságban és igyekezetben, a melylyel e kérdések részleteivel itt foglalkozott s épen azért csak egyet akarok még megjegyezni, hogy tudniillik a mig egyrészt minden olyan intézkedés kívánatos és czélszerű, mely valamely legiszlativ vagy adminisztratív kérdés komoly előkészítésének megkönnyítését és megvalósításának biztosítását czéíozza, addig másrészt minden olyan rendszabály veszedelmes­nek bizonyul, mely akár a miniszteri inieziativát, akár a miniszteri végrehajtási kötelességet és hatalmat érinti, és valamint részemről mindig szívesen hozzá fogok járulni a t. miniszter úrnak minden indítványához és kijelentéséhez, mely valamely ügy tüzetes tanulmányozását vagy ankét elé való vitelét czéíozza, úgy részemről mindig aggodalmasnak tartom, ha akár testület, akár valamely bizottság, akár a házban, akár azon kivtíl, oly hatáskörrel láttatik el, a mely hatáskör a miniszteri inieziativát vagy a miniszter felelősségét csorbítja. Épen azért, minden olyan indítványt, a mely ilyen testület létesítésére vagy az ügyek olyan elintézésére vonatkozik, a mely mellett ezen politikai és pénzügyi felelősség a miniszternél megszűnik, — mert lehetetlen, hogy annak terhét hordja, a mikor a tulajdonképi tevé­kenységi jogot és kötelességet esetleg másra akarják átruházni, — minden ilyen eljárást lehe­tőleg kerüljön, és remélem, lehetőleg kerülni is fog. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek előrebocsátásával legyen szabad most tisztán a közoktatásügyi kérdések keretében és csakis a népnevelés kérdésével foglalkoznom. Fog­lalkozom pedig azért, mivel minden egyéb kér­désre, mely a közoktatásügygyei összefügg: a középiskola, a felsőbb egyetemi oktatás, a mű­vészet és emberbaráti intézmények ügyeire vo­natkozólag alkalmunk lesz, részben a részletek­nél, részben pedig azon indítványokaál, intézke­déseknél és törvényjavaslatoknál, a melyek e tekintetben kétségkívül keletkezni fognak, és a ház elé jönnek, mikor valamely intézkedés szük­séges lesz, bőségesen foglalkozni. De a nép­oktatás ügye olyan, a melylyel lényegileg a kép­viselőházban a költségvetés alkalmával kell fog­lalkoznom ; mert annak daczára, hogy nagy el­ismeréssel vagyok a t. miniszter úr azon intéz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom