Képviselőházi napló, 1892. XXII. kötet • 1895. január 19–február 11.

Ülésnapok - 1892-415

112 415. országos ülés 189.5. január 25-én, pénteken. T. ház! 1868 óta e tekintetben abszolúte nincs és nem volt semmi normál. Szeretem hinni, hogy a t. miniszter úr, ha lesz rá ideje, igyekezni fog majd e tekintetben valami aranykulcsot keresni, a mely kizár minden dédelgetést és minden protekcziót; és mely biztosítja az illető iskolafentartó községeket arról, hogy itt visszaélés nem történhetik. De ott vannak, t. ház, a középiskolák. Méltóztassanak a költségvetésbe betekinteni. Hisz a részleteknél még e kérdésekhez hozzá fogunk szólani, melyeket most csak fővonásokban érintettem. Van ott valami norma arra, hogy melyik iskola miért részesül abban az államsegélyben, melyet kap? Á gimnáziumot fentartó városok közííl az, melynek képviselője közelebb áll a kormányhoz, gimnáziuma nagyobb állami segélyben részesül, mert az illető protektor hatalmasabb a kormány jóakaratának kihasználására. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon) Ezt a rendszert, t. ház, törölni kell. (Zaj. Elnök csenget.) Fel kell állítani egy becsületes alapot, mely kizár minden korteskedést. T. ház! Miután meg vagyok arról győződve, hogy ez a tárcza, mely csakugyan méltán tekintetik az egész magyar parlament, az egész ország egyik legféltettebb kincsének, a részleteknél is behatóbb bírálat tárgyául fog szolgálni, a mely bírálatból az egyes tételeknél magam is ki fogom venni az engem megillető részt. Annálfogva, t. képviselőház, nem időzöm hosszasabban ennek a tárczának általános bírálatánál, egyet azonban nem hallgathatok el már itt, ez pedig az, hogy Pap Géza t. képviselőtársam az ő államtitkárjelölti beszédében, a melyet itt volt szives az imént elmondani . . . . (Derültség a szélső baloldalon. Egy hang: Aligha less!) .... Nem látom át, miért ne lehetne államtitkár. (Egy hang a szélső baloldalon: Prileszky Tádé legyen! Derültség!) Molnár Béla: Micsoda viccz ez? Tessék tárgyilagosan bírálni, ha tud! Sima Ferencz: Pap Géza t. képviselő úr, mondom, a legélesebb bírálat tárgyává tette a tanfelügyelői intézményt,a melyet nem mint intézményt itél el, hanem szervezeténél fogva, s az államkormányzatba akként történt beillesztésénél fogva, a mint az be van illesztve. Erről az oldalról, t. ház, a közoktatásügyi tárcza tárgyalása alkalmával a legélesebb elbírálás alá épen mi vettük itt az intéz ményt mindig; de a túloldalról csak védelmet hallottunk, g mondom most ezt az intézményt t. képviselőtársam a legélesebb elítélésben részesítette, egészen váratlanul, egészen meglepően, mert hiszen nem új dolog a tanfelügyelőség ; de csodálatos, Pap Géza t. képviselőtársam csak most jön rá, hogy ezen intézmény mai szervezetében tarthatatlan. Ez a bírálat, s az az ellenzéki hang, melyet e tekintetben t. képviselőtársam használ, egy adomát juttat eszembe. (Halljuk! Halljuk!) Az egyszeri keresztény ember nagypénteken teljesen leverve, búsan jött ki a templomból, s a mint kilép, legelőször is egy zsidóval találkozik. Azt nyakon csipi, s elkezdi ütlegelni. Kérdi tőle a zsidó: »Miért bántasz engemet« ? »Azért mert ti öltétek meg Jézus Krisztust!« Azt mondja erre a zsidó: Hisz az Istenért, az már nagyon régen volt! »Lehet, mond a keresztény, de én most jöttem ennek tudomására.« (Derültség a szélső baloldalon.) Hát csodálatos dolog, t. ház, hogy Pap Géza t. képviselőtársam is csak most, ennek az intézménynek 27 évi fenállása után jött tudomására annak, hogy a tanfelügyelőség úgy, a mint van, tarthatatlan. Én különben avval a kritikával szemben csak elismeréssel adózom, és kijelentem, t. ház, hogy miután a párt elhatározta, hogy ezt a költségvetést elfogadjuk, én is elfogadom, de nem a miniszter úr iránti bizalomból, hanem a közoktatásügy érdekében. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Kovács Albert! (Felkiáltások: Holnap! Holnap!) Kovács Albert: Ámbár még öt perc2 van a háromnegyed kettőig, mégis tisztelettel kérem a t. házat, legyen kegyes megengedni, (Sálijuk! Halljuk!) hogy beszédemet holnap tarthassam meg, mert sokkal hosszasabban akarok beszélni, mint a mennyire az időből kitelik. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Azt gondolom, hogy a t. ház beleny agszik, hogy a képviselő úr holnap tarthassa meg beszédét. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) A holnapi ülés napirendjén lesz a jelenlegi budget tárgyalásának folytatása. (Helyeslés.) S ezzel az ülést berekesztem. (Az ülés végződik d. u. 1 éra 40 perezkor).