Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-407
458 407. országos ülés 1894. deezember 20-án, csütörtökön. illető telepes nem fogad szót a tisztnek, vagy ellenáll, nem is beszélek tettlegességről, csak egyszerűen ha megtagadja a szófogadást, lett legyen ő akár 26, akár 29 évig a teleknek birtokában, rögtön elmozdíttatik, elboesáttatik a telepítő által.« Bocsánatot kérek, ez valótlan; ilyen pont abban a szerződésben nincsen. Hanem igenis van egy pont. mely lényegileg így szól; »hogyha a telepes az illető közbirtokosok vezető tisztjének az engedelmességet élőszóval megtagadja, és ha egyszersmind az engedetlenséget gyakorlatilag is végrehajtja, akkor elmozdítható.« Élőszóval beszélhet, a mit tetszik; megtagadhatja százszor, ezerszer ; de ha valósággal is megtagadja az engedelmességet, akkor elmozdítható, elcsapható. (Helyeslés a szélsőbalon. Mozgás balfelöl.) Bocsánatot kérek, a szerződésben ez a legdiszkrétebb pont. De kérdem, melyik gazda nem teszi ezt meg? Melyik gazdának nem elsőrangú kötelessége ez? Pedig nálunk a birtokos még akkor sem csaphatja el föltétlenül, még akkor is Kecskemét város tanácsának diszkréezionális közbeszólására vissza kell tartania. Még egy pontot hozott fel a t. képviselőtársam, azt, hogy ha a birtokos csődbe jut, a telepes igénye szintén prekáriussá válik. Hát elismerem, hogy ha a birtokos csődbe jut, hát akkor az azon levő munkás sorsa vagy az új tulajdonos kezébe megy át, vagy bizonytalanná válik a telepes jövőbeli esetleges birtokjoga. De hiszen ez még nem tökéletes-telepes, ez csak 30 év múlva lesz tulajdonosa annak a földnek, addig pedig — mondjuk — igen jól fizetett cselédmunkása. Hanem ha t. képviselőtársam ilyen kalamitáson segíteni nem tud, s nem tud előzetesen segíteni a világon senki: akkor nem tudunk természetesen mi sem. Igenis hekövetkezhetik, hogy a birtokos konkurzus alá jut ; a mi az ország többi telepes községeiben is hekövetkezhetik, mint a hogy tényleg be is következett sok helyen az is, hogy a telepes jutott csőd alá; de nálunk a telepes vesztességgel csőd alá soha nem juthat, mert sem munkájában, sem pénzében, sem a konkurzus előtt, sem azután egy fillér értéket sem fektetett be. Gr. Zichy Jenő: Hátha a birtokos jön csődbe ? Eötvös Károly: Akkor sem ! Egyébiránt t. képviselőtársam megnyugtatására megjegyzem, hogy a telepesek igénye telekkönyvileg biztosítva van, mert telekkönyvi igényük be van jegyezve a szerződés egész terjedelmében ; tehát az sem áll, hogy ez igényük telekkönyvileg biztosítva nincsen. Ismételten bocsánatot kérek, és köszönöm a t. ház kegyességét, hogy meghallgatott. De ismétlem, kettőnk vitája még nem derítette fel a tényállást. De gondom lesz rá, hogy e gazdasági és jogi intézmény Összes adatai csakhamar a t. képviselő urak kezébe jussanak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnöki A napirend előtti felszólalás vita tárgyát nem képezheti; áttérünk tehát a napirendre : az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a megszüntetett úrbéri dézsmák kárpótlásánál visszatartott összegeknek kiszolgáltatásáról szóló (írom. 769) törvényjavaslatra. Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a pénzügyi bizottság jelentése (írom. 681) az általános tárgyalás alapjául olvasottnak tekintessék ? (Helyeslés.) Olvasottnak tekintetik. Az előadó úr fog szólani. (Halljuk !) Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Az erdélyi és parcziumbeli birtokosok az 1858-ik évi szeptember 15-iki császári nyiltparancs által, mely az úrbéri dézsmák kárpótlását szabályozta, a következő három pontban lettek igazságtalanul megkárosítva ; először azáltal, hogy az úgynevezett fiskális árendális dézsma után kárpótlás nekik nem adatott; másodszor azáltal, hogy az úrbéri tizedkárpótlási tőkéből az egész országban csak egy hatodrész, Erdélyben és a pártáimban pedig egy harmadrész vonatott le kezelési költségek czímén; harmadszor pedig azáltal, hogy a kárpótlási tőke után 1848-tól fogva tíz esztendőn át kamat nem fizettetett. Az érdekelt birtokosság ezen panaszainak jogosultságát minden illetékes tényező elismerte, minélfogva a kormány is a fennálló sérelmeknek orvoslását elhatározta. Ezen elhatározásnak eredménye at. ház előtt levő törvényjavaslat. (Zaj.) Elnök: (Csenget.) Méltóztassannk csendben lenni. Neményi Ambrus előadó: T. ház! Ezen törvényjavaslat intézkedéseivel szemben az érdekeltek azon álláspontra helyezkedtek, hogy az sérelmeinket csak részben orvosolja. Nevezetesen az erdélyi gazdasági egyesület egy emlékiratban a törvényjavaslattal szemben a következő kívánságokat állította fel: (Halljuk! Halljuk!) először, hogy a dézsmajövédelmek kártalanításának tőkeértéke a volt úrbéresek úrbéri állományai után megállapított úrbéri kárpótlási tőkének nem —mint a törvényjavaslat mondja — egytized részében, hanem egyötöd réssében állapíttassák meg; másodszor, hogy az elmaradt, kamatokért járó kártalanítás tíz év után, nem 30, hanem a tőkeösszegnek 50°/o-a, azaz tíz éven át évi 5°/o legyen;