Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-407

456 407. országos ülés 1894. deczember 30-án, csütörtökön. sok gyerekükön kívül vagyonuk egyetlen egy kajczár sincs; mi oly telepeseket vittünk oda, a kik egy fillért be nem fektethettek, se egyetlen napi munkát jó megfizetés nélkül. Mint tulajdonosok, vinczelléreket fogadtunk. Ha hasznunk van, az a földtulajdonos haszna, a vinezellérnek pedig az a haszna, hogy munkája meg van fizetve becsületesen, és családjának eltartásáról gondoskodva van úgy, a hogy Magyarország mai gazdasági viszonyai közt másutt gondoskodva nincs. Hogy lehet tehát azt mondani, »hogy hasznot adunk a vállalkozóknak ? Ki adja? Kecskemét városa nem. Az állam? Nem. A telepes? Nem, hisz annak semmije sincs, annak csak a puszta, egészséges két keze van, meg a családja és gyermeke. És t. képviselőtársam mégis azt mondja »a végén aztán oly keveset juttatni a telepeseknek, nem lehet czélunk.« Bocsánatot kérek, négy katasztrális hold szőlőnek a megmunkálása, akármilyen tökéletes munkát vegyünk is fel, 200 napszámnál többet igénybe nem vesz egy év alatt. (Ellenmondások a haloldalon. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Zaj. Elnök csenget.) Én tudom, és ezt minden praktikus gazda tudhatja, hogy 50 napszámnál egy hold többet homoktalajon igénybe nem vesz egy esztendőben. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Mi pedig ezen 200 napszám fejében adunk egy igen kényelmes lakást, a mely teljesen önálló, mert egy fedél alatt két vagy több család nem lakik, annál kevésbbé lakik egy szobában két-három család, mint igen sok uradalomban. Ezen külön, önálló szabadlakáson kívül még egy katasztrális hold gyümölcsösnek minden hasznát élvezi, a mely gyümölcsöst a birtokos a maga költségén állítja be s azonkívül három katasztrális hold igen kitűnő földnek a szabad munkája szerinti minden termése az övé, továbbá 140 forint konvencziópénz, fele készpénzben, fele gabonában kiadva. Mi tehát aratási szabadságát s egyéb szabad munkáját is számításba véve, azért a 200 napszámért, még akkor is, ha a gyümölcsös semmit sem hozna, a mi pedig Kecskeméten nem áll, mert igen sok eset van arra, hogy egy katasztrális hold gyümölcsös gyakran 500 forint évi hasznot hoz, de — ismétlem — ha semmit sem hozna is, mi minden napszámot legalább 1 forint 50 krajczárral fizetünk, mert az a konvenczió, melyet mi adunk, rámegy 300 forintra. Tehát tökéletesen meg van fizetve a munka. Micsoda hasznot nyújt tehát nekünk az a telepes? Semmit! (Felkiáltások a baloldalon: Hiszen még nincs gyümölcsfája! Hány évesek a gyümölcsfák?) Körülbelül 70.000-nél több nincsen, számuk még nem teljes, de mintegy 70.000 már el van ültetve. B. Andreánszky Gábor: Még eltart egy pár évig, a mig gyümölcsöt hoznak! (Zaj,) Elnök: (Ctenget.) Csendet kérek, t. ház! Eötvös Károly: Elismerem, hogy sokáig tart. Azt mondja, t. képviselőtársam, hogy a 20 ik évben annak a telepesnek (Halljuk! Halljuk!) okvetlenül már teljesen törlesztenie kellendett (Zaj. Halljuk! Halljuk!) azt az egész vagyont, a melyet ott magának megszerez, és mégis ezen felül terheli Öt tíz ráadási év. Bocsánatot kérek: mit törleszt 20 éven keresztül ffaz a telepes ? 0 a becsületes munkájának becsületes dupla árát felveszi, úgy, a mint felveszi minden cselédmunkás minden munkaadótól a maga bérét. De mit ért hát gr. Károlyi Sándor t. képviselőtársam az alatt, hogy a telepes 20 év alatt azt a vagyont megszerzi magának? Hiszen nem ad ő azért a vagyonért 20 éven át semmit, csak 30 évi becsületes munkája árán szerzi meg, de a mely munka minden évben jól meg van fizetve, tehát addig nem fizet és nem törleszt semmit, de nem is szerez meg semmit, mert az a birtok épúgy tulajdona annak a telepítő közbirtokosságnak, mint a milyen magántulajdona Andreánszky Gábor t. képviselőtársamnak vagy másnak a maga birtoka. »Azt legalább meg lehetne kívánni, — mondja Károlyi Sándor t. képviselőtársam, — hogy ezen telepes azon naptól kezdve, midőn mindent letörlesztett, birtokát már megszerezte, de facto kifizetett tulajdonát a telekkönyvbe bekebeleztesse.« Hát mit fizet az ki? Hiszen ezen észrevételek mutatják, hogy neki ideája sincs arról, hogy miről van itt szó. Mert ha volna, ilyen állításokat nem koczkáztatna a világban, és akarva, vagy nem akarva — nem mondom, hogy akarva teszi — nem hozná tévedésbe ezen jogi intézmény felett a közvéleményt. De, t. ház, azért nem terjeszkedem ki bővebben ezekre a dolgokra, mert én oly kedvezőnek és előnyöseknek látom azt a telepesekre nézve, hogy legközelebb megteszem az intézkedéseket, hogy az összes okiratok, melyeken ez az intézmény nyugszik, Kecskemét város tanácsának vizsgálata és az erről szóló jelentés, maga a helyzet s annak minden adata kinyomatva a t. képviselő urak kezébe jusson. Azt nem teheti meg mindenki, hogy közvetlen oda menjen a adatok forrásához, de megteszem én, hogy a t. képviselőháznak s általában a törvényhozó hatalomnak minden tagja ezen intézménynek minden részletéről tökéletesen felvilágosít tassék. Azt mondja gr. Károlyi Sándor t. képviselőtársam, hogy ő valami olyanféle felügyeletet kivan, mint a minő gr. Széchényi telepítési ismertető könyve szerint ä porosz telepítéseknél divatban van. T. képviselőház! Én és birtoktársaim az