Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-406

400. országos ülés 1894. deczember 19-én, szerdán. 451 sem vagyunk jelen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez azonban engem csak arra ösztönöz, hogy tartózkodni fogok bármely határozati javaslat vagy indítvány megtételétől, nehogy a t. ház abba a kellemetlen helyzetbe jusson, hogy határozatképtelen lévén, az ülés bezárassák. Tovább megyek. Tartózkodni fogok attól is, hogy eredetileg felvett thémámat bővebben fejtegessem, és hajlandó lettem volna igen szívesen a privátinformáczióra szorítkozni, ha nem az volna czélom, hogy ne csupán a t. háznak és a t. miniszter urnak, hanem egyúttal a hatóságoknak a figyelmét is felhívjam röviden a következőkre. Azokon a kubikgödrökön kívül, melyeket az előttem szólott t. képviselőtársam felemlített, kétségtelenül nagy fontosságú a halászat kérdésére nézve, hogy a haltenyésztést a hajózás is lényegesen befolyásolja. Már most egy országban, melynek oly igazán haldús tenyészete volt, mint Magyarországnak, figyelemmel kell lenni, és erről akarok röviden szólni, arra is, hogy miután a hajózható folyón a hal tenyésztés még azért sem űzhető ezélszertíen, mert azt a hajózás lényegesen hátráltatja, nagy súly és gond fordítandó a mellékfolyókra, melyek nem hajózhatók, vagy ezeknek legalább talán olyan részeire, melyek nem hajózhatók; különösen ebben az országban, a hol épen a speeziális nemes halfajok, mint a kecsege, pisztráng stb. a nagy pusztítás miatt kivesző félben vannak. Már most, t. ház, a mit röviden érinteni akarok, az miből áll? A vadászati törvényekben foglalt elvekhez hasonló elveket tartalmaz a halászati törvény is, a mely elrendeli a halászterfíleteknek kötelező bérbeadását, ha pedig a bérbeadás nem lehetséges, a halásztársúlatok által való kezelését, a mely ismét két módon, vagy önkezelés, vagy bérlet útján eszközlendő. Azonban mit tapasztalunk ? Azt, hogy mig a vadászati törvény végrehajtása a legnagyobb rigorozitássdl megtörténik, az ország minden törvényhatóságaiban, a halászati törvénynyel szemben, csak ritka kivételképen és csak ott, a hol egyesek in concreto felvetették, van végrehajtva a halászati bérbeadási rendszer, és folyik az úgynevezett rablóhalászat ín abundantiam, és elvonja az embereket az aratási munkától, mert a nélkül, hogy halászati kerületet ki kellene bérelniök, kivesznek az emberek egy egyszerű halászati jegyet, és folyik a halászat dinamittal éjjel-nappal, tiltott időben és minden eszközzel, úgy, hogy ily állapot fentartása valósággal képtelenség. Tudom, hogy a t. miniszter úr meg fogja igérni, — hiszen lehetetlen,'hogy más intenczió vezesse, — hogy ezen törvény végrehajtás sáról gondoskodni fog, de nemcsak a miniszter úrnak, hanem a felügyelettel megbízott törvényhatóságoknak is első feladatuk legyen, hogy ott, a hol a bérleti rendszer keresztúlvíve nincs, a törvény kötelező erejénél fogva azt keresztűlvigyék. Ez volt felszólalásomnak czélja, hogy e helyen a t. miniszter urat figyelmeztessem egy körrendeletre, melyet a törvényhatóságokhoz bocsáthatna ki, hogy a halászati törvény ez irányban hajtassák végre. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Olyan mellékfolyókon, mint a Nyitra, Vág, Maros, Kőrös, a melyek nagyrészben nem hajózhatók, a legáldásosabb és leghasznosabb működést lehetne kifejteni, ha a haltenyésztés is okszerűen folytattatnék. Azonban figyelmeztetem a t. miniszter urat, hogy ha egy kérdést meg akarnak akasztani, azt legkönnyebben úgy érhetik el, ha a halászati társulatok megalkotását mondják ki, mert akkor a halászati felügyelők véleményezése kéretik be, és szolgálok majd konkrét adattal, hogy háromnégy évi tanulmányozás után a halászati társulat még mindig alakuló-félben van, és tovább folyik a rablóhalászat. Felszólalásomnak tehát csak az volt czélja, hogy felhívjam a t. miniszter úr figyelmét arra, hogy van egy halászati törvényünk, melynek dispozieziói elvi szempontból meglehetősen jók, de végrehajtva semmikép sincsenek, hogy felkérjem a miniszter urat: méltóztassék saját hatáskörében sürgősen intézkedni, hogy a törvény végre legyen hajtva, (Helyeslés a szélső haloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Senkisem. A tételt méltóztatnak elfogadni. Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa); Dologi kiadások 10.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Öszszes kiadás 15.650 frt. Alapítványok s különféle bevételek. Rendes bevételek; VI. fejezet, 18. ezítn. Alapítványok 1.509 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások: VI. fejezet, 9. czíni. Kiadás 587.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások: VIII. fejezet, 1 —10. czím. Az 1896. évi országos általános ezredéves kiállítás igazgatási költségeire 20.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Állami lótenyészintézeteknél: Kisbéren a kastélyépület helyreállítására 10.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. 57*