Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-406
432 406. országos ülés 1894. decsiember 19-én, szerdán. niszteriunitól szőlővesszőket és gyümölcsfa-vadonczokat kért, be is állította az iskolát és egész rendszeresen rigolirozott. Két év óta áll fenn az iskola, azonban, minthogy a fákat még természetesen nem lehet elültetni, a nép kezd zúgolódni, hogy adják haszonbérbe, tehát akkor kezd zúgolódni, mikor a törvény épen kötelességévé teszi ily dolgokat megtenni. Mert vagy ne tegyünk a törvénybe ily intézkedéseket, vagy pedig gondoskodjunk azok szankcziójáról is, és én azt hiszem, hogy ezt csak úgy lehet elérni, ha ilyen kerületi szőlészeti és gyümölcsészeti mintatelepeket állítunk fel, és minden községet egy ilyen mintatelephez beosztunk. Ezek azok a dolgok, a melyeket el akartam mondani. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kíván még valaki a tételhez szólani? (Nem!) Ha f nem, a vitát bezárom, és miután a tétel senki által meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Josipovich Géza jegyző (olvassa): Bevétel 34.940 frt, Elnök t Megszavaztatik Josipovich Géza jegyző (olvassa) : Borászat. Rendes kiadások: XXIX. fejezet, 11. czím. Kiadás 2.445 frt. Molnár Antal jegyző: Kállay Lipót! Kállay Lipót: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) Mindig hangoztatjuk, hogy par excellence agrár-állam vagyunk, s mégis a költségvetés keretében még a többi tárczákhoz képest is szerény a földmívelési tárcza dotáeziója. Pedig ha a földmívelés képezi legkiválóbb mértékben exisztencziának alapját, úgy e tárcza fokozott gondozást érdemelne meg. De még e tárcza keretében is olyik tétet relatíve nagyobb figyelemben részesül, mint más tétel. Nem szándékozom gáncsolni a költségvetést e szempontból, mert hisz az elmondottakból következik, hogy inkább azt tartom hiányosságnak, hogy némely tétel mostoha elbánásban részesül. Ilyen a »Borászat« czímfí tétel is. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt tulajdonképeni tárgyamra, hazai szőlészetünk rekonstrukeziójára, de főleg megfogyatkozott szőlő- és bortermelésünknek egyelőre is immúnis homokterííleteken szőlőtelepítések által való pótlására reátérnék, legyen szabad a dolog megvilágítására néhány adatot felhoznom. ígérem, t. ház, hogy lehetőleg rövid leszek, s csakis azon statisztikai adatokra és végösszegekre fogok hivatkozni, melyek felhozása az általam elmondandók megokolására szükségeseknek látszanak. A fillokszera fellépte előtt Magyarország, Franczia-, Olasz- és Spanyolország után következett a negyedik helyen. Francziaország szőlőterülete akkor 2 1 / 2 millió hektár volt. 1891. végéig 1,763.474 hektárra, a bortermés pedig 1 50 millió hektoliterről 24—30 millióra apadt. De mig 1881-ben az amerikai ültetvény csak 8,904 hektár volt, az fokozatosan s rohamosan fejlesztve 1891-ben 600.000 hektárra emelkedett; e mellett elárasztással és szénkéueggel csaknem 100.000 hektárnyi terület védetik meg. Kevés híján azt lehet mondani, hogy Francziaország szőlőterülete rekonstruálva van. Igaz, hogy a franczia szőlőbirtokosok szőlőik felújítása körül nagy indusztriát fejtettek ki, de nem lehet azt mondani, hogy más tényezők — vasutak és állam — csak kis mértékben járultak volna iparkodásuk elősegítésére. Az állam a szénkéneg ára fele részének pótlása mellett több évi adómentességben részesíti az új, vagy rekonstruált szőlőterületeket; a védekezés költségéhez ugyanoly mérvben járul, mint az érdekelt község; továbbá szőlőfaj-szaporítás, összes tanulmányozás s a többire szolgálandó telepek létesítését állami segélylyel mozdítja elő: sokszor ugyan annyit áldoz, mint a mennyit az érdekeltek. Hogy állunk Magyarországon? Sajnos, hogy az immár három év óta gyűjtött statisztikai adatok nem állanak rendelkezésemre, 8 így csak megközelítőleg szólhatok a fillokszera által még el nem pusztított szőlőterületünk nagyságáról. Mert annak kimutatása, hogy a szorosan vett Magyarországon 2.322 község konstatáltatott íillokszera-lepettnek: a terület kiszámítására biztos alapúi nem szolgálhat. Szakértők állítják, hogy körülbelül 400.000 katasztrális holdon terem még szőlő; de aligha tévedek, ha azt hiszem, hogy Magyarország szőlőterületének fele elpusztult. Kedvezőtlenebb még az arány, ha mérlegeljük azt, hogy a megmaradt, jobban mondva a még ezután elpusztulandó szőlőterülettel biró községek számának legalább is 50°/o-a immúnis homoktalajjal bir. (Halljuk! Halljuk!) Erdélyre pedig, mely még csaknem ment a veszélytől, 2Q°/o-ot számíthatni s így állítani lehet, hogy a nem immúnis talajú, s még mindeddig fillokszeramentes községek száma alig haladja meg az összes szőlős községek számának lO°/o-át. Jelenleg a korona terűieténzár aláhelyezett községek száma megközelíti a 2.800-at. Elnök: (Csenget.) Csendetfkérek! (Halljuk Halljuk !) Kállay Lipót: Múlt évben felemlítettem, hogy a minisztérium egy szakközege előadást tartott, melyben azt monda, hogy ha évenkint tiz millió oltványt képes is termelni az ország újraültetés czéljára, a mi pedig a legkedvezőbb számítás, még akkor is 140 év szükséges hozzá, hogy az elpusztult terület beültethető legyen. Ám legyen e számítás téves, de annyi bizonyos, hogy Magyarország csak megközelítőleg sem várhat
