Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.
Ülésnapok - 1892-405
408 '405. országos ülés 1S94. űeczember 17-én, hétfőn. kisérése meg egy szóval is vitatni azt, hogy ezen állapot a törvényekkel nem ellenkezik; ezt másnak ne tulajdoníthatom, mint hogy ez valóban oly világos, hogy nincsen az a dialektika, a melylyel ezt máskép lehetne magyarázni. Én Tisza István képviselő úrnak a felszólalásából csak azt látom, eltekintve annak egyes más részleteitől, a melyekkel bővebben foglalkoztak előttem, hogy ő ugyanazon eredményre jut a konkluzóiban, mint a melyekre én jutottam. 0 ugyanis, midőn a kiviteli és beviteli búzamenynyiségekről megemlékezik, azt mondja, hogy itt a búzát átszámítva kell tekinteni, és ennélfogva a számokban más eredményt hoz ki, de maga is konstatálja azt, a mit én állítottam, hogy a közös vámterület egy pár év óta többet hoz be, mint kivisz. A mit pedig a t. képviselő úr a 70°/o-ről állít, az egyáltalában nem áll. Nem áll először azért, meri mindenki tudja, hogy a malmok nem70°/o-ra, hanem sokkal nagyobb perezent lisztre dolgoznak, Másodszor nem áll azért, mert 2 — 3°/oaz, a mi az úgynevezett »kalló« czímén elvész; a többi, ha nem mint liszt, de mint korpa, igen tetemes mennyiségben, még pedig vámmentesen kivitetik. T. képviselőtársam beszédének többi részével foglalkozni nem akarok, mert annak alig van egy-két passzusa, a melyre egyik vagy másik t. képviselőtársam nem reflektált volna. Én csak Bujanovics Sándor t. képviselőtársam egy tévedését akaróin helyreigazítani, és az az, midőn szombati beszédében azt mondja, hogy egészen más szemüvegen nézi a dolgokat ő, és más szemüveg az, a melyen Tisza István t. képviselő úr látja azokat. (Halljuk! Halljuk!) En azt hiszem, hogy Bujanovics Sándor e tekintetben nagy tévedésben van; mert a szemüveg, a melyen a dolgokat nézik, teljesen ugyanaz. A különbség közöttük esak abban áll, hogy míg Bujanovics Sándor ugyanazon kristálytiszta szemüvegen át, a melyen ő nézi a dolgokat, igyekszik azokat a magyar gazda közönségnek is bemutatni, addig Tisza István t. képviselőtársam azt a zöld szemüveget veszi elő, amelyet az egyszeri gazda lovainak tett fel, hogy ezek megegyék a szalmát széna helyett. (Élénk derültség a bal- és szélső baloldalon.) Ez mindenesetre a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a magyar gazdaközönséget, ha kell, esetleg lóvá tegyék, és ha szükséges, befogják egyszer a miniszterelnök úr diadalkocsijába, máskor a molnárok lisztes-szekere elé, úgy, a hogy a körülmények épen kívánják. (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon.) De tovább nem akarok beszédjével foglalkozni. Áttérek a t. államtitkár úr beszédjére, a ki behatóan és érdemlegesen terjeszkedett ki ezen dolgokra. (Halljuk7Halljuk!) A t. államtitkár úr először is azt mondja, hogy az egyik tényező, melynek a búza magasabb árát tulajdonítja, a malmok kiválló állása. Ebben vele teljesen egyetértenék akkor, ha a malmok csak mint legnagyobb vevőink szerepelnének, a melyek búzánkat feldolgozva, azt kiviszik, s így nagy fogyasztásuk által a búza árára kétségtelenül előnyösen hatnának. De a mint egyrészt azért, hogy több üzleti nyereségre tegyenek szert, másrészt azért, hogy olcsóbban megvehessek a magyar búzát, ebből a kombináczióból kifolyólag behozzák vámmentesen a román búzát, itt raktároztatják és feldolgozzák, s ezáltal a mi búzánknak konkurraieziát csinálnak egyrészt, másrészt heverő készleteik lehetővé teszik azt, hogy a mint a magyar búza ára némileg emelkedik nagyobb mennyiségben, román búzában dolgoznak: természetes, hogy fezen ténykedésük egyenesen lenyomja az árakat. (Igás! Úgy van 1 a baloldalon.) A t. államtitkár úr, a mint már mondottam is, arra, hogy a dolog törvényes volna, egyáltalában nem reflektált, hanem mondott még másokat, például azt, hogy a román búzának az itteni piaczi árak képződésére, szemben a világpia czi ár alakulásával, valami lényeges befolyást nem kell tulajdonítani. Alig egy pár szóval odébb ismét elmondja, hogy a román búza oly olcsón találja meg a tengeri kikötőket, hogy a legfőbb konkurrense az amerikai búzának, és sok helyről kiszorítja azt; maga mondja, hogy Brailában 8 forint, nem tudom hány krajczár a búza métermázsája. (Zaj a jobboldalon.) Ha tehát közvetlen szomszédságunkban egy állam van, a mely ily olcsó árakon kénytelen gabonáját eladni, most, midőn megnyitjuk neki a Vaskaput, azt hiszem, hogy azon nyomás, a melyet eddig szenvedtünk, evidens, esak fokozódni fog. (Igaz! Úgy mnl a baloldalon.) Azt mondja továbbá az államtitkár Úr, hogy a mi ma a román búzából Budapestre kerül, az inkább a spekuláczió bizonyos törekvése folytán kerül ide, és szerinte épen ez teszi szükségessé a korrektivumokat, tehát konezedálja, hogy a spekuláczió bizonyos irányzata folytán kerül az ide, s hogy ezen spekuláczió irányzata nem lehet az, hogy emelje a búzaárakat, azt hiszem, mindenki előtt kétségtelen, valamint kétségtelen az is, hogy ily körülmények közt a korrektivumokra szükség van. Tehát ő maga konstatálta, hogy igenis korrektivumokra van szükség. Miért nem alkalmazta ezen korrektivumokat előbb, mintsem ezen padokról ismételt sürgetés, mondhatnám, majdnem erőszakolás következett be arra, hogy ezek alkalmaztassanak"? {Helyeslés a baloldalon.) A t. államtitkár úr maga beismerte, hogy az őrlési kedvezmény kizárólag csak a kivitel
