Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-389

389. országos illés 1894, november 27-én, keüűen. .!.:. Időt, a mint moadám, e tekintetben meg nem jelölhetek, de foglalkozom a kérdéssel, és közgazdasági szempontból, és a forgalmi érdekek szempontjából ezen áthidalás és összeköttetés létesítését — ismétlem — szükségesnek és indokoltnak tartom, s mihelyt a beruházások sorrendje meg fogja engedni, igyekezni fogok ebben az irányban is előterjesztést tenni a t, háznak, (Helyeslés jobb felől.) Ebben az értelemben kérem az előirányzott összeg megszavazását. (Helyeslés jőbbfelöl.) Elnök: Maga az összeg meg sem támad tatván, azt méltóztatik elfogadni. (Elfogadjuk.) A tételt megszavazottnak jelentem ki. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 4,416.950 forint. Bartók Lajos jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! A magyar államvasutak oly becses kincsét képezik ma az országnak, hogy annak felvirágzása és kellő kifejlesztése mindnyájunknak legfőbb érdeke. Örömmel konstatálhatom, hogy ez intézmény igen szépen virágzik, és máris megfelel mindazon nagy reményeknek, a melyeket hozzá kötöttünk, de egyes apróbb bajok természetesen itt is vannak, és bátor vagyok az igen tisztelt miniszter urat figyelmeztetni ezekre, a melyeknek orvoslása bizonyosan az ő akaratától függ, és reménylem, hogy azokat orvosolni is fogja. A mi az államvasútaknái ma feltétlen szükség, ez magának a felépítménynek az átépítése, hogy úgy mondjam, szilárdabbá tétele. Tudjuk, hogy a t. miniszter úr erősebb síneket kontemplál, de a kicserélés nagyon lassan megy, talán lehetne ezt kissé gyorsítani, mert a vonalak egyenlőtlensége bizonyos forgalmi akadályokat képez ma, és a biztonságra is károsan hat. Tudom, hogy most e tekintetben nagyobb beruházásokat kér a t. miniszter úr a törvényhozástól ; ezeket készséggel meg is fogjuk adni, mert hisz jövedelmezőbb beruházások az egész budgetünkbe nem léteznek, mint azok a pénzek, a melyeket a magyar államvasútakba helyezünk el. Szükséges továbbá a műhelyeknek a szaporítása is, mert a forgalmi eszközök nem tartanak így kellő sort, illetőleg minduntalan előfordulnak oly hiányok, a melyek ma már nem is a forgalmi eszközök csekély számában, hanem abban rejlenek, hogy nem lehetett a forgalmi eszközöket kellőleg javítani. Talán szükséges is lesz bizonyos helyeken a második vágány lerakása, mert eddig meg az államvasutak legnagyobb része csak egyvágányú, és így forgalmi tekintetben fennakadások fordulnak elő, a melyek a kétvágányú pályáknál sokkal kevésbbé forognak fenn. Én tehát a t. miniszter urat arra kérem, hogy azt a tervezetet, a melyet a magyar államE-ÉPVH. NAPLÓ. 1891—97. XXI, KÖTET. vasutak teljes kiépítésére nézve magának csinált, valamivel gyorsabban hajtsa végre, mert ma ott vagyunk, hogy némely tekintetben a foltozások megint új hiányokat okoznak, holott, ha ez az egész vaspálya egyszerre kiépíttetik, és oly karba hozatik, a mely ilyen nagy vállalatnál feltétlenül szükséges, akkor azután előáll egy normális forgalom, és ezt könnyebben lehet azután legyőzni, mint a hogyan ez a mostani magyar államvasutaknál történik. Én rövid felszólalásomat csak azzal fejezem be, hogy a magyar államvasutak felvirágzására nézve mindenben kellő alapot látok már, és konstatálhatom azt, hogy ezen vaspálya úgy az igazgatás, mint az egyes orgánumok tevékenysége folytán fényes, talán nem is várt eredményt ért eh De ha már szót kértem, fel kell szólalnom a hivatalnokok és alkalmazottak érdekében is. Annyi bizonyos, t. ház, hogy a magyar államvasutak hivatalnokai túlságosan igénybe vannak véve, oly nagy szolgálat követeltetik tőlük, mint semmiféle más iparvállalatnál, és az is bizonyos, hogy a javadalmazások még mindig nem érték el ezen nagy teljesítmények értékét. Különösen az alkalmazottak meglehetős rossz helyzetben vannak, talán azért, mert kevés felszólalás történik érdekükben. Azonban azt tartom, hogy a törvényhozás első kötelessége ép a gyengébbeket és azokat pártolni, kik a maguk érdekében keveset tehetnek. Kérem az igen t. miniszter urat, hogy ezek érdekében is minden lehetőt megtenni szíveskedjék. A költségvetési tételt különben szívesen elfogadom. Elnök: Kíván még valaki szólani? Senkisem. A vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: Csak néhány felvilágosító megjegyzést óhajtok tenni azokra, a miket Pázmándy Dénes képviselő úr előadott. A mi a felépítmények megerősítését illeti, ez az államvasutaknál tényleg folyamatban van, mert a jelen budgetben 140 kilométer vonalnak negyvenkét kilogrammos sínekkel való ellátását vettem számításba, Hogy utóvégre az egész államvasúti hálózatot nem lehet egyszerre, vagy legalább is gyorsabb tempóban átalakítani, ez a pénzügyi helyzetben találja okát, a mennyiben igen jelentékeny összegekről van szó, ha ezeket az átalakításokat gyorsabb tempóban akarnók végrehajtani. Egyébként nemcsak pénzügyi szempontból, de az okszerű takarékosság és kezelés szempontjából sem egészen indokolt ezen felépítményeknek gyorsabb átalakítása, mert az részben zavarja és nehezíti a forgalmat, részben pedig azért sem kívánatos, mert igen nagy mennyi5