Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-401

322 401. országos ülés 1894. űeczember 12-én, szerdán. azon okból volt elítélendő, mert a katonai próbaszolgálatra vonatkozó behívási parancs részére már kiadatott, következésképen ő neki, mint a ki jelentkezett a tényleges katonai próbaszolgálatra, szabadságában és jogában már nem állott és állhatott, (Nagy zaj és nyugtalan,' ság.) a temetésben résztvehetni. (Nagy zaj.) Elnök: (Csenget.) Csendet kérek, t. ház! Babó Emil: Hát, t. ház, ezen kijelentés szerint Leypold Lajos tényleg a katonai próba­Szolgálatra még nem volt behíva. (Úgy van a szélső baloldalon, Nagy nyugtalanság jobbfelől.) I Ugron Gábor: Az Ítélet maga mondja ezt! Babó Emil: Mert ő csak kérelmezte a katonai próbaszolgálatra való behívását, a mit az ítélet is elismert. T. ház ! Ezzel szemben kérdem, micsoda joggal avatkozott be a katonai becsület­bíróság Leypold Lajos akármilyen ténykedésébe akkor, mikor ő csak kérelmezte a próbaszolgá­latra való behívását, de tényleges működő tisztté azáltal még nem vált. (Élénk helyeslés a szélső­balon.) Meszlény Lajos: Ez a liberális fel­fogás ! Babó Emil: T. ház! Én teljesen meg­bízható forrásból ágy vagyok értesülve, és a dolog úgy van, hogy Kossuth Lajos temetése folyó évi április hó elsején ment végbe, Leypold Lajos, pedig a próbaszolgálatra való behívását ezutánnégy napra, vagyis április hó 4-én kapta meg. (Élénk ellenmondás johbfelől. Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon. Felkiáltások a szélsőbalon: Az ítéletet halljuk! Olvassa fel! Nagy zaj és nyugta­lanság.) De különben is, t. ház, voltam bátor már az Ítélet indoklását is felolvasni, abban egy szóval sincs kimondva és említve az, hogy Leypold Lajos próbaszolgálatra tényleg már be lett volna híva, mert abban csak az van mondva, hogy kilátásba lett neki helyezve, hogy próba­szolgálatra behívatik. (Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Az indokolásban ez áll: (Olvassa.) »Ley­pold Lajos hadnagy nemcsak azzal sértette volna meg a tiszti állas becsületét, hogy Kossuth teme­tése alkalmából a viszonyokkal és a tiszti állás teljes becsületérzetével ellenkező politikai nézetek­kel tüntetett, hanem úgyszólván önkéntesen egy ilyen politikai né* eteket valló bizottságba lépett, midőn minden pillanatban várhatta (Élénk fel­kiáltások a szélsőbalon: Várhatta! Most beszéljenek!) a próba szolgálatra behívó parancs megérkezé­sét.* (Úgy van!Úgy van! a szélsőbalon.) A t. kor­mányelnök úr méltóztassék fáradságot venni magának arra, hogy az Ergänzungs Bezirks­Commandónál azt az Empfangscheiat a mely a behívási parancs átvételét igazolja, megtekintse. Mert mindaddig, míg azt meg nem tekintette, addig a t. miniszterelnök úr állítását komolynak nem vehetem, és a nemzet méltóságával össze­egyeztethetőnek sem tekinthetem. (Élénk helyes­lés a szélsőbalolon.) Azt mondják, t. ház, hogy ez a tartalékos hadnagy az alattvalói hűséget szegte volna meg azzal, hogy a temetésben részt vett. Hát, t. ház, mikor Kossuth halála itt a házban bejelente­tett, akkor ennnek a háznak minden tagja, a t. kormányt, a honvédelmi miniszter urat sem véve ki, fájdalmának és részvétének adott ki­fejezést; ha tehát a gyászban való részvétel alatt­valói hűség megszegése lehetne, akkor eskü­szegést követett volna el maga a t. kormány, az országgyűlés, és az ország összes törvény­hatóságai; következve abban a perezbeu meg­szűnt volna úgy a t. kormány létalapja, mint az ország összes törvényhatóságainak működési jogosultsága is. (Úgy van! a szélső baloldalon: Nagy zaj.) A t. kormány elnök úr is a katonai becsü­letről beszélt. Hát, t. képviselőház, mi polgárok becsületbeli dolognak tartjuk azt, mikor hite­lünket igénybe veszszük, akkor puszta szóra is hitelt szerezhetünk, de kérdem a t. honvé­delmi miniszter urat, tartson vizsgálatot a ka­tonái között, hány katonának, ha igénybe akarja venni hitelét, le kell írásban kötnie nemcsak szavát, de tiszti kardbojtját, és a féltékenyen őrzött katonai becsűletet is. (Zaj.) Ne beszéljünk tehát a polgári és katonai becsület közti kü­lönbségről ; arról a katonai becsületről, a mely e szerint kényelmesen elfér, és könnyen becso­magolható bármely uzsorásnak kasszájába, mer!: mi azzal versenyre kelni nem akarunk, mert az olyan köpenyeg, melylyel betakaródzni nem kí­vánunk, mert félnénk, hogy alatta nagyon meg­találnánk fázni. Nem veszem még az előleges választ sem tudomásul. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a mi­niszterelnök úrnak. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) A jövő ülés napirendje és ideje meg lévén állapítva, az ülést ezennel bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 55 perczkor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom