Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-398

398. országos filés 1894. deczember f-én, pénteken. 255 nagymalmok egy bizonyos határon belül a búza árakat Magyarországon nem irányítanák, hanem a szó szoros értelmében elrendelhetnék. Vagy ki tudhatná jobban azt is, mint épen a nagymalmok intéző körei, hogy az a nagy versenyképesség, a melylyel az illető nagymalmok az ország legtávolabbi vidékén levő kismalmokat is tönkre tennni képesek, hogy ez nem a nagymalmok technikai berendezésének előnyeiből, hanem egyszerűen csakis az 5 forint 20 krajczáros román búzából származik? Hiszen azon előnyökkel szemben, a melyekkel a nagymalmok a kisebb, de jól berendezett malmokkal szemben dicsekedhetnek, a kisebb, jó malmoknak is szintén meg van a maguk előnyük, még pedig oly annyira, hogy némelyek azon kedvező és olcsó vízerővel és olcsó munkásokkal, a melylyel a vidéken rendelkeznek, nemcsak a nagymalmoktól 200—500 kilométer távolságra, hanem itt Budapesten a nagymalmok tőszomszédságában is tisztességesen és jól kijöhetnének. Hogy a kismalmok versenyképességére mondott nézetemet példával is igazoljam, legyen szabad megemlítenem, hogy tavaly vagy tavaly előtt készült el Brassóban egy nagy gőzmalom, melytől az építtető és a nagyközönség is azt várta, hogy az a nagy hatalmas gőzmalom a körülötte lévő egyes kisebb mümalmokat, sőt a vidéken lévő kisebb mümalmokat is tönkre teszi. S mi történt, t. ház ? Semmi egyéb, mint csak az, hogy egyforma viszonyok s körülmények közt, azaz egyforma búzaárak mellett, a nagymalom, ha jól tudom, még egy évig sem volt képes fentartani magát a kismalmok versenye mellett, mialatt a kisebb malmok máig is küzdenek a nagy export malmok ellen. Továbbá, t. képviselőház, ugyan ki tudhatná jobban azt is, mint épen a nagymalmok intéző körei, hogy mennyire téves dolog azt is hinni, hogy például a román búzából nem lehetne kellő fehérségű s kellő finomságú lisztet előállítani; ugyan kik tudhatják jobban, mint épen ők, hogy ez az állítás a valódi tényállásnak ma már nem felel meg; épen azért ez a híresztelés a magyar közönségnek félrevezethetése szempontjából, és a dolog bonyolultabbá való tétele szempontjából lehet ma fentartható. Tény, t. ház, hogy a román búzáknál igen sok hibás búza fordul elő', a miért mindazon malmok, melyek román búzából is dolgoznak,, aránylag sokkal többször jönnek abba a helyzetbe, hogy rosszabb lisztet gyártsanak, mint a csak kizárólag jó magyar búzával dolgozó malmok, és ez igen természetes is, ha tudjuk, hogy Romáuiában 25—30 év előtt a búzaföldmívelése annyibból állott, hogy őszszel kukoriczaszedés után nedves időben minden szántás és előzetes megmívelés nélkül a földet behintették búzával, és azután rácsaptak egy juhnyájat, az a juhnyáj beletaposta a magvakat, azután a rákövetkező nyáron elmentek aratni. De 25—80 év óta a viszonyok nagy átalakuláson mentek át ott is ; ma épen úgy, mint Magyarországon, igen kitűnő és rendszeres gazdaságok vannak, melyek nemcsak jó és kitűnő, hanem olyan kitűnő búzát produkálnak, mely a mi tiszai búzánknak idei termése mellett is minden kétségen kívül megállja a versenyt. Tudom, hogy ezen állításom az egész háznak csaknem minden tagja előtt kissé túlságosnak fog feltűnni, holott az tényleg így van. — Épen mielőtt Budapestre jöttein, volt nálam két román, a kik 5000 métermázsa román búzát ajánlottak, melyből mintával ma is szolgálhatnék ; és abból bárki meggyőződhetnék, hogy az a felfogás, mintha az a román búza olyan gyenge volna, mennyire téves. Különben is e téren, t. ház, akár román búzamustrákkal, akár őrlési, akár sütési bizonylatokkal bármikor, bárkinek tényleg szolgálatára is állhatok. Mindezeket így tudva, t. ház, azt hiszem, hogy az a versenyképesség, a melylyel az export-malmok az ország legtávolabb részeiben levő egyes kisebb magyar bázátőrlő mümalmokat is tönkreteni képesek, mindjárt egészen más színben tűnik föl, és mindjárt egyszerűbbé válik a kérdés elbírálása, mert így mindjárt beláthatjuk, hogy itt nincs másról szó, mint egyszerűen a román jó búzának vámmentes behozataláról az osztrák fogyasztók érdekében. Hogy mily egyszerű az a mód, a melylyel a nagy export-malmok a kisebb malmokat az ország legvégső határán is tönk.etenni képesek, annak illusztrálására legyen szabad egy gyakorlati példát is felhoznom. Ma, t. ház tudvalevőleg úgy Budapesten, mint Aradon vagy Szegeden is egy métermázsa román búza 5 frt 20 krajezáron kapható. Ezzel szemben Brassóban egy métermázsa háromszéki búza 6 frt 50 krajezár. Egy métermázsa búzából Magyarországon rendszerint 75—78 kilogramm lisztet szokás őrölni. Ez nem azt jelenti, mintha 78 kilogramm lisztnél többet egyáltalán nem lehetne őrölni, mert hogy ha elég idő és olcsó erő áll rendelkezésre, úgy jóval több is őrölhető, mig ellenkező esetben, elegendő idő hiányában s a hajtóerő drágasága esetén még 75 kilogrammnál is jóval kevesebbet őrölnek. Például Romániában, hol az idő sürgős, a tüzelőanyag, illetőleg az erő drága, a malmok akárhányszor, nem mintha technikai berendezésük nem volna a legtökéletesebb, de mert nem érdemes, 100 kilo búzából még 58—60 kilogrammnál sem őrölnek többet. Ezen tényt különben ezúttal csak mellékesen említem. Részemről számításom alapjául ezúttal 100 kilogramm magyar búzából eredményképen 75 kilogramm