Képviselőházi napló, 1892. XXI. kötet • 1894. november 26–1895. január 9.

Ülésnapok - 1892-388

8 388. országos ülés 18M. november 26-án, hétfőn. menyekkel rontsák el, vagy a sokkal rosszabb idegen készítményű liszteket itt a belső forgalomban mi általunk fogyasztassák el? Én, t. ház, azt hiszem, hogy ennek a visszaélésnek tűrésével a kormány közérdeket nem elégít ki, s ennek semmi más czélja ninesen, mint a tőzsdei műveletek folytán amúgy is magasra felhajtott malomrészvények árfolyamának a fentartása és az, hogy a nagy malmok uzsorakamatokat szedhessenek. T. ház! Nincsen nekünk arra semmi szükségünk, hogy az idegen terményeket teljesen vámmentesen, sőt prémiumokkal ellátva engedjük be vámterületünkre, mert ez idő szerint már ott állunk, a mint azt hiteles megbízható statisztikai adatok igazolják, hogy közös vámterűietünkön már három év óta búzában fölöslegünk nincsen. Es ez, igen t. ház, épen a közös vámterűlet barátainak a szempontjából igen örvendetes jelenség volna, hogy közös vámterűietünkön a fogyasztás annyira emelkedett, hogy a legfontosabb nyersterményünkkel a külföldre utalva nem vagyunk. És a gyakorlatban mit látunk, t. ház? Azt, hogy, a mire már 25—26 esztendő óta vártunk, és a mit a magyar közgazdasági érdekek számára igen nagy előnynyel ki lehetett volna használni, ennek a körülménynek minden előnyeit a t. kormány könnyelműen megkötött külkereskedelmi szerződéseinkkel, s a nagy malmoknak elnézett visszaélésekkel eljátszotta, és ennek következésekép az a tanúiság: nem hogy magasabbra emelkedtek volna nyersterményeink árai, a mi feltétlen következése lett volna az előbbeni állapotnak, hanem minden gabnanemtínk úgyszólván a legalacsonyabb áron áll. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Ez az eredmény, igen tisztelt ház, a menynyire szomorúnak mondható, épen annyira tanúi ságos ránk nézve, a kik kezdettől fogva az önálló vámterületnek vagyunk barátai, és a kik a közös vámterület ellen minden időben és alkalommal legjobb meggyőződésünk szerint küzdöttünk ; mert ez a tanúiság azt mutatja, hogy hiába vannak a mi kormányunkon lelkes, feladatuk magaslatán álló, nemzeti érzésű, jó hazafiak, Ausztriával szemben a magyar nemzet jogos törekvései mindig hajótörést szenvednek; (Úgy van! a szélső baloldalon. Ás elnöki széket Perczel Dezső alelnök foglalja el.) mert Ausztria, mint erősebb fél, mindig elnyomja a mi jogos érdekeinket Ausztriának ez a nagy prepotencziája az oka annak is, hogy külkereskedelmi szerződéseinknek irányzatában is mindig azt látjuk, hogy az ipari czikkek tekintetében fokrólfokra közeledünk a legerősebb védvámos irány felé, mig ellenben nyersterményeinkre nézve lépésről-lépésre a szabad kereskedelmi irányt közelítjük meg. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Vagyis, t. ház, a míg Ausztria az ő iparezikkeire nézve hazánknak a fogyasztását mintegy kinai falakkal igyekszik a maga részére biztosítani, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) addig nyersterményeinkkel szemben a saját fogyasztó piaczaira minden idegen termelőállamnak tárt kaput nyit. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezek a tapasztalatok, igen t. ház, minket csak kétszeresen ösztönözni fognak arra, hogy a külön vámterűlet mellett továbbra is lankadatlanul kitartsunk, és a hazai közvélemény nyomása alatt ezen nagy nemzeti vívmányt keresztűlvihessük. Mert, t. ház, más, sajnos jelenségek és tanúiságok is vannak a mi vámközösségi állapotunkból kifolyólag. A túlsó fél még azt is megteszi velünk, hogy külön tartományi vámokat tart fenn a mi nyersterméoyeinkkel szemben, és e tekintetben azt hiszem, elegendő a tiroli és vorarlbergi vámokra utalnom. De mi nem támogathatjuk a kormány kereskedelmi politikáját azért sem, mert a hitelügyek terén az önálló nemzeti szabadrendelkezésnek barátjai vagyunk. Mi önálló magyar nemzeti banknak felállítását követeljük, mert a tapasztalatok arról győztek meg bennünket, hogy az úgynevezett osztrák-magyar nemzeti bank hiteligényeinket ki nem elégíti. Es miután a valuta rendezésénél is, sajnos, oly jelenségeket tapasztaltunk, melyek azt érlelték meg bennünk, hogy a kormányban bizonyos tendencziák már eleve is vannak arra nézve, hogy ezen bankkal a további szerződést megújítsa, ezen okból is kénytelenek vagyunk a t. kormánynak a kereskedelmi tárcza költségvetését megtagadni, és álláspontunkat ezen. nemzetünkre nézve fontos kérdésben már előre is jelezni. (Helyeslés a szélső balfélől.) De, t, ház, még egy más, igen fontos szempontból sem szavazhatjuk meg mi ezen költségvetést, és pedig azért nem, mert a tapasztalatunk — á mire 27 óv vezetett reá bennünket — az, hogy Magyarország kereskedelmének ez idő szerint külképviselete nincs, már pedig egy erős, életképes nemzeti ipar és kereskedelem teremtését és fejlesztését külképviselet nélkül keresztfílvihetőnek nem tarthatjuk, s ezt a magyar kereskedelmi és általában a közgazdasági érdekek tekintetéből is feltétlenül szükségesnek tartjuk. (Helyeslés a szélső balfélől) Ismételten utalok rá : a t. kormány egyes tényeiből is kétségtelenül kitűnik, hogy ő maga is érzi, mily sajátságos helyzetben van e tekintetben ; mert a t. kormány maga törekszik a külkereskedelmi képviseletnek hiányait bizonyos kisegítő intézkedésekkel pótolni. Csak a. kereskedelmi múzeumok ügyvivőségeit említem, melyek külkereskedelmünket a Balkánällamokban len-