Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-387
434 Az a jog, a melyet az ország minden nem magyar ajkú polgára élvez, hogy tudniillik a törvénynek és az állami létfeltételeknek korlátain belül saját nyelvét szabadon használhassa, és egyházi és kulturális szükségleteit az állami lét által követelt határokon belül ezen nyelven kielégíthesse, egyéni joga minden egyes honpolgárnak, nem pedig egy nem létező olyan közjogi korporativ joga, mint a minőt »tótnemzet«, vagy »román nemzet«, vagy bárminemű elnevezés alatt többen említeni szoktak. (Élénk helyeslés.) Szerintem a helyes nemzetiségi politikának egyik alapelve — és gondolom mindnyájunk szerint — a megkülönböztetés az egyéni jog között, melynek az állami létfeltételek korlátai között szívesen deferálunk a szabadelvüség követelményei szerint, és egy nemzeti jog között, melyet soha el nem fogunk ismerni, mert el nem ismerhetünk. (Általános helyeslés.) Végül a harmadik alapprinczipium ismét egy, t. képviselőtársam által felállított elvnek merev tagadása, tudniillik annak az elvnek a tagadása, hogy a mit Magyarországon nemzetiségi kérdésnek szoktak nevezni, hogy az bármily vonatkozásában internaezionális jelleggel bírhatna, (Helyeslés.) hogy ebbe bárkinek másnak, mint Magyarország illetékes tényezőinek beleszólása lehetne. (Általános helyeslés.) És épen a kérdésnek ezen jogosulatlan internaezionális térre való átjátszása, épen az idegen faktoroknak ezen kérdés megoldásába való illetéktelen belevonása az, a mi által azok, a kik ezt tették, az idegen ajkú nép valódi érdekeinek a legnagyobb kárt tették. (Általános helyeslés.) Mert a mi jogos kívánsága e népnek lehet, a mi diskucziálható, a mi esetleg teljesíthető óhajtása van, annak még a diskueziója is lehetetlenné válik mindaddig, a míg idegen faktorok erkölcsi és anyagi támogatására lámaszkodnak. (Általános helyeslés.) Mint honpolgár honpolgárral, mint jogos és törvényes képviselettel biró tagja a magyar nemzetnek, jogos és törvényes képviselettel biró más tagjaival a magyar nemzetnek: így beszélhetjük meg a ferforgó kérdéseket, a fenforgó jogos óhajokat; így teljesíthetjük azt, a mi teljesíthető, így kapaczitálhatjuk egymást arra nézve, a mi nem teljesíthető; de testületi jogot igénylő és idegen erkölcsi, vagy anyagi támogatással ellátott tényezőkkel, bármennyire sajnáljuk is, még esak szóba állnunk sem lehet. (Általános, élénk helyeslés.) T. ház! A magyar nemzetnek körén kivííl álló tényezők ítélete reánk nézve csak mint európai közvélemény birhát fontossággal; nem jogi befolyással, de befolyással annyiban, a mennyiben óhajtanunk kell, hogy a magyar nemzet azon európai szimpathiákat megtartsa, melyeket évszázadok óta tanúsított szabadságrember 24«éü, szombaton. szeretete és egyéb történelmi érdemei által magának megszerzett. Ezen a téren, t. képviselőház, nagy hivatás vár nemcsak a társadalmi tényezőkre^ de magára a t. kormányra is; és nagyon kérem a t. kormányt, — a mire már ismételten kértük, — hogy azt a befolyást, a melylyel ő az európai közvélemény tényezőire rendelkezik, első sorban arra használja fel, hogy e magyar nemzetnek becsületét, a magyar nemzet hitelét, a magyar nemzet kedveltségét az európai közvéleményben mozdítsa elő, a mihez semmi egyéb nem szükséges, mint a hazugsággal és rágalommal az igazságnak szembeállítása. (Általános, élénk helyeslés.) Mert erre a czélra adatik a t. kormánynak mindaz az eszköz, a melylyel ő a közvéleménynek felvilágosítására jogosan rendelkezik. És minthogy Pázmándy Dénes t. képviselőtársam vetette fel e kérdést a vita folyamán, — nem közvetetlentíl előttem, de előttem szólva, — nem tebetem, hogy fel ne használjam az alkalmat arra, hogy teljes elismerésemet ne fejezzem ki neki azon működéseért, a melyet ő épen az európai közvéleményben ellenünk irányított rágalmakkal szemben ezen a nyáron egy fontos alkalommal kifejtett. (Általános helyeslés.) T. képviselőház! De ha a nemzetiségi kérdés nem lehet pártkérdés, és ha azokra az alapelvekre nézve, melyeket most kifejtettem, és melyeket korántsem tekintek a nemzetiségi kérdés összes elvi alapjai kimerítő kifejtésének, hanem csak a legfontosabbak kiemelésének; ha ezekre nézve egyértelműségnek kell uralkodnia, ez természetesen nem azt jelenti, ho^y a parlament és annak egyes tényezői a kormánynyal szemben lemondjanak a bírálatnak jogáról a politikának azon igen fontos részére nézve, a melyet a nemzetiségekkel szemben követett. Ennek a bírálatnak is azokból az alapelvekből kell kiindulnia, melyekre előbb rámutattam, és e bírálatnak is csak arra szabad vonatkoznia, vájjon az alapelvek fentartásának eleget tett-e a kormány, és vájjon ezek érvényesítésében a kellő körültekintéssel ég a kellő erélylyel járt-e e], (Helyeslés balfelöl.) de egyszersmindenkorra ki kell, hogy zárva legyen annak lehetősége is, (Halljuk! Halljuk. 1 ) hogy bármely éles és mélyreható politikai ellentét ebben az országban igazolhassa azt, hogy bármely politikai párt, vagy politikai tényező, azoknak a faktoroknak segítségét vegye igénybe, vagy azokkal szövetkezzék, a kik Magyarország állami egysége és nemzeti jellege ellen sorakoznak. (Élénk helyeslés a bahldahn.) Ezzel a fen tartással, t. ház, és ha ekkép minden félreértésnek lehetősége ki van zárva, nemcsak jogot teljesítünk, hanem kötelességet 3S7. országos ülés I8M. n<
