Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-385
386 385. országos ülés 1894. november 22-én, csütörtökön. magángyakorlat jövedelmezőségére nem igen lehet számítani, nem akad pályázó. Az államosítás kérdésébe most nem akarok belebocsátkozni, de annyit már most szükségesnek tartok hangsúlyozni, hogy a községi és körorvosok jobb javadalmazásáról, esetleg az állam hozzájárulásával, és a körök czélszerűbb beosztásával mentől előbb gondoskodnunk kell, kivált azokban a körökben, melyekre pályázó ez idő szerint nem akad. (Helyeslés.) Befejezésül legyen szabad még csak egy kérdést röviden érintenem. (Halljuk! Halljuk.') Az orvosok a közegészségügynek annyira fontos tényezői, hogy helyzetükkel, óhajaikkal, erkölcsi törekvéseikkel a törvényhozásnak, a kormányzatnak előbb-utóbb foglalkoznia kell. Egy oly testűlet, mely az állam és a társadalom jóléte érdekében, saját jólétének, egészségének, életének folytonos koczkáztatásával teljesíti kötelességét, mely az emberiségnek oly rtndkívííli szolgálatokat tesz, megérdemli, hogy kívánságai figyelembe vétessenek. (Helyeslés. Úgy -van!) Mind sűrűbben nyilvánulnak orvosi körökben a szervezkedési törekvések, a hivatalos képviselet megteremtésére való törekvés, mihez azonban törvényhozási intézkedés is szükséges. Nem akarok most az úgynevezett orvosi kamarák czélszerííségéről, hasznosságáról bővebben szólani, s megelégszem azzal, hogy egyszerűen jelezzem az erre irányuló törekvéseket, s hogy fölhívjam a t. belügyminiszter úr figyelmét erre az ügyre. Méltóztassék ezt a kérdést megfontolás tárgyává tenni, s ha a t. belügyminiszter úr meggyőződik arról, hogy az orvosok tekintélyes része a kamarák felállítását kívánja, méltóztassék az orvosi kamarákat szervező törvényjavaslatot mentől előbb beterjeszteni. (Helyeslés.) Ezek elmondása után kijelentem, hogy a tételeket elfogadom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Még nincsen ugyan félkettő, de szólásra nagyon sokan vannak még felírva, azért kérem a t. házat, méltóztassék hozzájárulni, hogy ma már a tanácskozást ne folytassuk, hanem hogy az a belügyi tárcza költségvetése közegészségügyi kiadásainál, a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre halasztassék. (Helyeslés.) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. T. ház! Mielőtt áttérnénk az interpelláczióra, egy pár jelentést méltóztassanak meghallgatni. (Halljuk!) Mindenekelőtt jelentem a t. háznak, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter úr, a Polónyi Géza képviselő úr által tett interpelláczióra, az esztergomi érseki javak bérbeadása tárgyában, a legközelebbi szombati napon fog válaszolni. (Helyeslés.) Méltóztatik tudomásul venni. Bizottsági jelentéseket méltóztassank még meghallgatni. Schóber Ernő jegyző : Terényi Lajos, a vízügyi bizottság előadója! Terényi Lajos, a vízügyi bizottság előadója: T. ház! A vízügyi bizottság a Rába és mellékfolyóinak szabályozására az 1885. évi XV. tcz. alapján felvett kölcsön járulékainak és az 1893. évi XVII. tczikkben engedélyezett előlegnek fedezéséről szóló földmívelésügyi miniszteri jelentést (írom. 553) tárgyalván, midőn a vízügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentését (írom. 740) van szerencsém bemutatni, tisztelettel kérem, hogy annak kinyomatása, bzétosztása és napirendre tűzése iránt intézkedni méltóztassék. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Ki fog nyomatni, szét fog osztatni, napirendre tűzése iránt aiiuak idején leszek bátor javaslatot tenni. Schóber Ernő jegyző: Perczel Béni, a vízügyi bizottság előadója! Perczel Béni, a vízügyi bizottság előadója: T. ház! A vízügyi bizottság jelentését (írom. 739) a győr- és mosonmegyei szigetközi érdekeltségnek az 1885 : évi XXHI. tcz. 82. szakasza értelmében ármentesítő társulattá történt alakításáról szóló földmívelésügyi m. kir. miniszteri jelentés (írom. 723) tárgyában azon tiszteletteljes kérelemmel van szerencsém bemutatni, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzetni méltóztassék. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen.) Ki fog n3 r omatni, szét fog osztatni, és napirendre tűzése iránt annak idején lesz szerencsém javaslatot tenni. Áttérünk, t. ház, az interpelláczióra. Vesztei* Imre képviselő úr teszi meg interpelláezióját. (Halljak ! Halljuk !) Veszter Imre: T. képviselőház! (Halljuk!) A ragályos tüdőlob nagy csapásként nehezedik az egész országra, de ezen csapás súlyát az országnak talán egy vidéke sem érzi annyira, mint a Szepesség, s az .említett megyében különösen Szepes-Béla és Leibitz városok. A nevezett két városban hajdan virágzó ipar és kereskedelem adott bő kenyeret az ép oly szorgalmatos, mint hazafias polgároknak, ma azonban, miután ott a kereskedelem és különösen a kisipar erős hanyatlásnak indult, a polgárok nagy zöme a sovány szepesi földnek szegényes mezőgazdasági eredményeire van utalva, s a magas Tátra zord éghajlata mellett a mezőgazdaságnak is csak egyetlen ága, tudniillik a
