Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-382
288 382. orszigoi ülés 1894. november 19-én, hétfőn. Kívánja valaki, hogy a pénzügyi bizottság idevágó jelentése (írom. 712.) felolvastassák ? (Nem!) Ha nem, úgy azt olvasottnak jelentem ki. Perczel Béni jegyző (olvassa): Központi igazgatás, földtehermentesítési pénzalap magyar kir. igazgatósága és központi anyakönyvi osztály. Kiadás: Személyi járandóságok 412.232 frt. Elnök: Az előadó úr fog szólni. Berzeviczy Albert előadó: T. képviselőház! A midőn a belügyi tárcza 1895. évi költségvetését a pénzügyi bizottság megbízásából és ezen bizottság jelentése alapján a t. háznak elfogadásra ajánlani szerencsém van, legyen szabad ezen költségvetésnek, a mely az összes tárezák közt a legnagyobb, tudniJlik 1.103.001 frt tiszta kiadási többletet mutat fel, indokolására és illetőleg jellemzésére a következőkre utalnom. (Halljuk! Halljuk!) A belügyi tárcsának ezen 1895. évi tetemes kiadási többlete, eltekintve némely csekélyebb és lényegtelenebb változástól, főleg a következő három kiadási csoportnak emelkedésére vezethető vissza. Először az állami anyakönyvvezetési kiadások okozzák e többletet és pedig a központi igazgatás költségeinek czíme alatt 23.548 frt többletet, az anyakönyvi kiadások külön új czíménél pedig 275.847 frtnyi új kiadást idéznek elő; továbbá a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásainál mutatkozik 212.000 frt többlet és végűi a közbiztonsági kiadásoknál, nevezetesen a rendes kiadások sorában, levonván a bevételek emelkedését, 239.457 frtnyi tiszta kiadási többlet van, a vonatkozó rendkívüli kiadásoknál pedig 96.514 forintnyi többlet áll elő. A mi ezen kiadások csoportjának elsejét: az állami anyakönyveket illeti, méltóztatnak tudni, hogy az állami anyakönyvekre vonatkozó, immár legfelső szentesítés alá terjesztett, remélhetőleg rövid időn törvénynyé vállandó törvényjavaslat természetes következését képezik e kiadások, összegükre nézve megegyeznek azzal a kiszámítással, a melyet a t. belügyminiszter úr ezen törvényjavaslat tárgyalásakor előterjesztett. Ezen kiszámítás a dolog természeténél fogva nem lehet végleges és teljesen preczíz azért, mert csak a törvény meghozatala után lesznek a közigazgatási bizottságok arra felhívhatók, hogy az anyakönyvvezetői kerületek beosztására és az anyakönyvvezetői teendők mikénti ellátására nézve konkrét javaslatot tegyenek; de a kiszámítás mégis elég reális alapon nyugszik arra, hogy feltehessük, miszerint az e czímen tényleg igénybe veendő költségek az itt előirányzott összeget jelentékenyen túlhaladni nem fogják. Megjegyzendő azonban, hogy mivel az anyakönyvi kerületek beosztása, az anyakönyvi hivatalok szervezése és az ezekre vonatkozó eljárási utasítások kidolgozása és kibocsátása, szóval az egész szervezet működésbe hozatala hosszabb időt igényel, a belügyminiszter úr nem számít arra, hogy ezen költségek az 1895. év szeptember elsejénél előbb igénybevehetők legyenek s ez okból az 1895-ik évi költségvetésbe az egész évi szükségletnek csupán csak négy hóra eső részletét, vagyis a harmadrészét állította be, és így ezen kiadásoknak az 1896-ik évre megfelelő emelkedése várható. A vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági dotácziójának 212.000 frttal emelése a vármegyék közigazgatása körében tényleg tapasztalt szükségleten alapúi és a vármegyei adminisztrácziónak a jelenlegi alapon és a jelenlegi rendszer keretében való javítását czélozza. A ki a vármegyei közigazgatást ismeri, az igazat fog nekem adni abban, hogy az e téren most észlelt bajoknak és hiányoknak nagy része, tudniillik azok, melyek magával a rendszerrel nem állnak összefüggésben, a személyzet elégtelenségére vezethető vissza. Ezen bajok tehát a személyzet megfelelő szaporításával, ott, a hol kell, a közigazgatási járások kisebbítésével, tényleg orvosolhatók lesznek. Az ezzel járó személyi és dologi kiadásokra van a szóban forgó többlet előirányozva. Ezekkel az intézkedésekkel, azt hiszem, orvosolhatjuk a jelenlegi bajok egy részét és semmi tekintetben sem prejudikálunk a közigazgatás küszöbön álló reformjának, mert a reform, illetőleg az ezzel életbe léptetendő új rendszer mindenesetre arra lesz utalva, hogy legalább egy ideig a régi iendszer személyzetével dolgozzék és így ezen új rendszer életbeléptetését meg fogja könnyíteni, ha minden ponton kellő számban találja meg az adminisztráczió által igényelt közegeket. A harmadik csoport, a mely a kiadások emelkedését főleg okozza, a közbiztonság intézményének fejlődésével áll összeköttetésben és két részre osztható, nevezetesen az országos csendőrség és a fő- és székvárosi rendőrség létszámának szaporítására. Az országos csendőrségnél 1895-ben a belügyminiszter úr már nagyobb mértékben szándékozik a személyzet ama szaporítását végrehajtani, a melyet a maga egészében az 1894. évi költségvetés előterjesztése alkalmával jelzett. A létszámemelésnek e gyorsabb végrehajtását igazolják az ország némely vidékein mutatkozott nemzetiségi villongások, továbbá az alföldi szoczialií?ztikus mozgalmak, és végűi azon emberi és állati járványok veszélyei, a melyeknek az ország az utóbbi időben több ízben volt kitéve, és a melyek a csendőrségre, különösen az ország határszélein, terhesebb feladatokat hárítottak. Szemben ezen fokozott feladatokkal és azon
