Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-381
286 381. országos ülés 1894. november 17-én, szombaton. ket letartóztatják, fogva tartják, és el is ítélik azokat, a kik bizonyára sem kenyérkérdés, sem hivatalok utáni esengések által megmérgezve nem lévén, tiszta lelkülettel csinálták az egész dolgot. Áttérek, t. képviselőház, most már arra, hogy semmi jogi alapja ennek az eljárásnak nem volt, és az egész eljárás tisztán törvénytelenségnek tekintendő. Törvénytelenség volt a letartóztatás azért, mert az 1881 : XXI, tczikk, a mely a fővárosi államrendőrség hatáskörét szabályozza, világosan megmondja 16. és 17. §-ban, hogy mikor lehet valakit letartóztatni. Nem kívánom felolvasni, csak idézem a szakaszokat; a ki nem akarja elhinni, meggyőződhetik róla, hogy semmi esete itt a letartóztatás jogos voltának fenn nem forgott. Nyilt törvénytelenség volt tehát ez a letartóztatás. Másodszor, t. képviselőház, törvénytelen volt a fogvatartás is teljes 12 órán át esti negyed tíztől másnap negyed 10 óráig, a mennyiben az is meg van állapítva a törvény 29. §-ában, hogy mikor lehet valakit a letartóztatás után is fogva tartani, és milyen körülmények közt. Az illető egyetemi polgároknál tudniillik ott volt a leczkekönyv, a mely közokirat, és a mely legitimálja az egyéniségeket, azonkívül mindenféle politikai pártállású képviselőkkel is kívánták magukat igazolni, de ez mind nem használt; ott kellett maradniok másnap délelőtt fél tiz óráig. Az elitélés, t. ház, szintén teljesen törvénytelen; kezemben van a szabályrendelet, a melyre tegnap a lapok hivatkoztak, mint a melynek alapján őket elitélték, ez világosan azt mondja; >A ki illetéktelenül az éjjeli csendet zavaró zajt vagy lármát csinál*. Azt hiszem, az esti Y410 órát a fővárosban éjjelnek tekinteni nem lehet, ha esak a tyúkokra nem értjük, a melyek Buda~ pesten kevés számmal vannak. Ilyenkor senkit sem háborgat az az egyetlen éljen és ab zugkiáltás. Mondom, mind a letartóztatást, mind a fogvatartást, mind az elitéltetést teljesen törvénytelennek tartom és azért kívánok interpellácziót előterjeszteni. De röviden még egyet vagyok kénytelen ezúttal megsürgetni. A belügyminiszter úr és az egész kormány, mikor kormányra léptek, hangsúlyozták az egyesületi és gyülekezési jognak törvény által leendő szabályozását. Illő volna, hogy ezek az Ígéretek, a melyek igaz, minden közelebbi meghatározás nóikíü tétettek, testté v l váljanak akkor, a mikor Európában és minden parlamentáris államban az egyesülési és gyülekezési jog a legbecsesebb politikai szabadságjogot képezi. Ezek után egyszerűen interpellácziót intézek a belügyminiszter úrhoz, a melyet felolvasok: (Olvassa.) »Interpelláczió Hieronymi Károly belügyminiszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a miniszternek arról, hogy a lapok híre szerint Máltás Hugó belvárosi rendőrkapitány 1894. november 15-én esti 9 1 /é órakor 30 gyalog és 10 lovas rendőrrel hat egyetemi polgárt, névszerint Baross Jánost,«— jó név, t. ház — (Derültség a szélsőbalon. -— Tovább olvas.) »Pálfy Fereaczet, Kanovics Jenőt, Kanovics Elemért, Sebessy Imrét és Deutsch Frigyest törvényellenesen letartóztatott ? 2. Van-e tudomása arról, hogy nevezett kapitány a főkapitány-helyettes jóváhagyásával a jogtalanul letartóztatott hat egyetemi polgárnak személyes szabadságát sértette meg azáltal, hogy őket — habár személyazonosságukat minden politikai pártból felajánlott országos képviselőkkel, sőt közokiratot képező leczkekönyvekkel voltak képesek és hajlandók nyomban igazolni, ennek daczára őket november 15-én esti 9 x /i órától másnap reggel 9 1 /z óráig, tehát teljes 12 órán keresztül, jogtalanul fogva tartották? 3. Kész-e az eddigi diszkreditált rendszertől eltérőleg közmegelégedést keltő lelkiismeretességgel megvizsgálni ezen botrányos ügyet? 4. Kész-e a személyes szabadságukban megsértett ifjaknak törvényes elégtételt szolgáltatni azáltal, hogy a vétkesnek bizonyuló rendőrközegeket nemcsak fegyelmi úton szigorúan megbünteti, de sőt őket hivatalos hatalmukkal való visszaélés miatt a bűnfenyítő törvényszéknek is átszolgáltatja? 5. Hajlandó-e jelentést tenni a t. háznak arról, hogy a megsértett ifjak ellen tanubizonyitékaik ledorongolásával és egyébként kézzelfogható, törvénytelenséggel meghozott ítéleteket megsemmisíttette ?« (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy az interpelláczió felolvastassák ? (Nem!) Talán nem lesz szükséges, maga az interpelláló képviselő úr felolvasta interpelláczióját, és így az a belügyminiszter úrral közöltetni fog, T. ház! A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lévén állapítva, az ülést bezárom. (Ás ülés végződik d. u. 1 óra 55 pereskor.)
