Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-381

381. országos ülés 1894. m évre a költségeket a költségvetésbe felveszi, tisztában kell lennie azzal is, hogy azt a javaslatot mikor kívánja a házban tárgyaltatni. A válasz természetesen nagyon egyszerű lehet, t. i. az, hogy a mint a költségvetés meg lesz, a javaslat a ház napirendjére fog kitíízetni. De minthogy már sok tapasztalatunk van arra nézve, hogy a kormány a törvényjavaslatok tárgyalásai a kilátásba helyezett időt meg nem tartja, így csak a kúriai bíráskodás igazán fiumei czápájára mutatok reá, ezen kérdést mégis tájékozásul bátor vagyok a t. kormányhoz intézni, hogy legalább ha már megszavazunk némi összeget e törvény terhére, tudjuk azt is, hogy a kormánynak mi a terve e törvényjavaslat tárgyalására nézve. Ez a kérdésem a t. miniszterelnök úrhoz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. ház! Én azt hiszem, hogy e fejezet, a melyről itt szó van, nem olyan, a mely a belügyminiszter úr reszortiába tartoznék, hanem mivel a megalkotandó törvényben az összminiszterium van megbízva a törvény végrehajtásával, nagyon természetes, hogy annak képviselője én vagyok e házban. Ezt vagyok bátor a belügyminiszter úr távollétére vonatkozólag megjegyezni. A közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot a bizottság letárgyalta, s úgy tudom, hogy ma délután 5 órakor van hitelesítő ülés, a melyben a jelentést fogják hitelesíteni, úgy, hogy a t. ház legközelebb azon helyzetben lesz, hogy mivel a bizottság a jelentést előterjesztette., a javaslat bármikor tárgyalásra ki lesz tűzhető. A mi czélunk is az, hogy a törvényjavaslat a költségvetés letárgyalása után, ha talán nem is azonnal, de mielőbb tárgyalás alá bocsáttassák. A tárgyalás sorrendjére nézve méltóztassék megengedni, hogy ma obligót ne vállaljak, mert hiszen erre nézve a tárgyalásra váró összes ügyeket kellene ismernem, és a bevett szokáshoz képest a tárgyalási sorrend megállapítását más pártokkal is szokás megbeszélni. Én tehát e törvényjavaslat tárgyalásának idejére vonatkozólag obligót vállalni nem szeretnék. A mi Horánszky Nándor képviselő úrnak azon megjegyzését illeti, hogy fentartja álláspontját a törvénjavaslatra nézve, ezt természetesnek találom. Abban nem látok semmit, és az nem is képez prejudicziumot, hogy egy költségvetési tétel megállapíttatik, mely egy oly intézményre vonatkozik, a melyre nézve a törvény még megalkotva nincs, mert hisz méltóztatnak tudni, hogy egy országos határozat van arra nézve, ember 17-én, szombaton. 279 hogy a költségvetés egyes tételei csakis az egyes rovatokra és alrovatokra nézve a költségvetés indokolásában megállapított feltételek mellett és azokhoz képest használhatók fel. Ha tehát meg is ajánl tátik az összeg és azután nem hozatik meg a törvény, a melynek végrehajtására az fordítandó, akkor e határozathoz képest ez összeget sem lehetne kiadni, úgy hogy budgetális szempontból annak megszavazása ellen aggály nem merülhet fel. (Helyeslés jóbbfelöl.) Bartók Lajos jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! Én egészen más szempontból fogom fel a kérdést, mint t. képviselőtársam. Egy intézménynek, mely még konstituálva nincs, költségeit a budgetbe beállítani nem helyes, s annál kevésbbé lehet helyes, mivel annak a törvénynek életbe lépése sincsen kilátásba helyezve azon évre, melyről a költségvetés szól. Ha a t. kormány meg tudja azt térni, hogy oly intézkedésekre nézve, a melyek a költségvetésbe be vannak állítva, a póthitelek egész különböző változataival és tömegével kormányoz, akkor, engedelmet kérek, ne tegyük meg az ellenkezőjét, hogy törvény által még meg nem alkotott intézménynek a költségeit befoglaljuk a költségvetésbe. Ez nem felel meg a budgetalkotás helyes elveinek, rendszerének; én azért ezt a tételt el nem fogadom és a költségvetésben neki helyet nem adok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani, t. ház ? Senkisem, tehát a vitát bezárom. A kérdés az, t. ház, méltóztatnak-e a házbérekre felvett 4.000 frtot elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség, t. ház, és igy a 4.000 forint megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa) : Átmeneti kiadások. A Budapesten székelő közigazgatási bíróság helyiségeinek bebútorozására és felszerelésére ^22.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. _ Schóber Ernő jegyző (olvassa): Ugyanaz részére kibérlendő helyiségek átalakítási költségeire 5.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Miniszterelnökség. Rendes kiadások; XIII. fejezet,!—3. czím és VI. fejezet, 3. czítn. Átmeneti kiadások: III. fejezet, 1 — 3. czím. Kiadás. Személyi járandóságok 97.780 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): Dologi kiadások 78.650 frt. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa): A fiumei