Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-381

381. országos ülés 1894, noTember 17-én, szombaton. 269 az osztrák császár és a magyar király különkülön jogi személy és külön szuverenitást képvisel, épúgy hivatalosan és határozottal) meg kell különböztetni jogilag az osztrák császári házat és a magyar királyi házat, a miből az következik, hogy mindegyiknek érdekét és képviseletét külön jogi személyiségnek kell eszközölnie. Én nem mondom azt, t. képviselőház, hogy ezt nem viselheti épúgy egy közös funkczionárius, mint a hogy a közösügyi intézmények élén is közös funkczionáriusok szerepelnek; "de az iránt is egész tisztában vagyok, hogy akkor erre törvényt kell alkotni és csakis törvény lehet az, a mely ezen, a magyar király hatalmának jogkörébe vágó fimkczióknak a teljesítésére egy .funkczionáriu«t jogilag képessé tehet. Ezek azok, t. képviselőbáz, a miket el akartam mondani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani, t. képviselő iiáz ? Ha senkisem jelentkezik szólásra, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólam. Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: T. képviselőház! Néhány megjegyzést vagyok még kénytelen tenni. (Halljuk! Halljuk!) Ugron Gábor t. képviselő urat csak arra kérem, legyen szíves elolvasni azt, a mit én akkor, mikor az udvartartás kérdését múlt év deczember hó 6-án itt e házban részletesen ismertettem, a renuneziácziókra nézve mondottam. Azok a remincziácziók reánk nézve nem képeznek közjogi aktust, nem járnak közjogi vagy államjogi következményekkel, a trónöröklés rendjét nem befolyásolják; de mivel mégis szükséges, hogy ily fontos aktusoknál a magyar kormány hivatalosan képviselve legyen, ez alapon kértük azt, hogy egyúttal arról is meggyőződést szerezhessünk, hogy a mennyiben ott a trónöröklési rendet befolyásoló aktus történnék, ez iránt a törvényhozásnak előterjesztést tehessünk. Második kérdés az, hogy mikor látta, hogy az osztrák közjogi funkczióknál magyarok is szerepelnek? Hiszen, t képviselő úr, a mi közjogi funkezióink, melyek a múlt év őszén közlött királyi leiratban taxatíve fel vannak sorolva, mind úgy vannak megállapítva, hogy azoknál a magyar funkezionáriusokon kívül senki másnak szerepe nincsen, az udvartartás körébe tartozók abban nem szerepelnek; szerepelnek katonák, mert hiszen, azt hiszem, a katonaság csakugyan közös intézmény lévén, az a mi államjogi helyzetünknek is megfelel, hogy ott katonák szerepelhessenek és egyes funkczióknál, mint ő Felsége szárnysegédei stb. részt vegyenek. Gr. Apponyi Albert t. képviselő úr azt említi meg, hogy ő várakozó állást foglal el, de az általam kifejtett elveket nem tartja kielégítőknek. T. képviselő úr, (Halljuk!) mikor az udvartartás kérdéséről itt nyilatkoztam, mindig az volt kiindulási pontom, (Zaj balfelöl Halljuk !) — bocsánatot kérek, a Naplót kértem, de még nem kaptam meg mostanáig, — mondom, mindig az volt az eszmemenetein és ezek voltak bizonyára részben a szavak is, — tessék utána nézni, hogy igenis foglalkoztunk a kérdéssel és nem ugyan egy külön udvartartás létesítése, hiinem az udvar külső megjelenésében és érintkezésében államjogi helyzetünknek megfelelő kifejezésre juttatása iránt tettünk előterjesztést. A premisszám tehát — ismétlem — az volt, hogy nem ugyan külön udvartartás, hanem . . . Gr. Apponyi Albert: Ez contradictio iu objecto! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: A múlt esztendőben azután, s a képviselő urak úgy tudom, észrevétlenül fogadták el ebbeli fejtegetésemet, előadtam részletesen, hogy micsoda elvek alapján kívánjuk államjogi helyzetünknek megfelelően az udvariast rendezni. A mi azt illeti, hogy ezen kérdés siettessék és mielőbb megoldásra juttattassék, mert közeledik a milleninm s akkor megfelelő kifejezésre kell juttatni államjogi helyzetünket, legyen meggyőződve a t. képviselő úr, hogy azt merném mondani, ma nincs állam, vagy számbavehető államférfi Európában, a ki a mi államjogi helyzetünk iránt tökéletesen tisztában ne volna. És én azokat a nyilatkozatokat és azokat a vádakat, mintha ott bennünket provincziának akarnának feltűntetni, el nem fogadhatom. (Élénk helyeslés a jobb-, ellenmondás a szélsőbalon.) Engedjenek meg a képviselő urak, mi igenis az 1867 : XII. tcz. határozmányainak megfelőleg odatörekszünk, hogy ott egyrészt fel legyen tűntetve azon elválaszthatatlan kapcsolat, mely a magyar korona országai között egyrészről és másrészről ő Felsége többi országai és királyságai között van, és fel legyen tüntetve ezek együttes és elválaszthatatlan birtoklása, de másfelől fel legyen tűntetve megfelelőleg a mi államjogi helyzetünk is. Ugyanennek akarunk az udvartartás körébea kifejezést adni. Hi.-'zen csak utalok arra, hogy a legutóbbi hetekben voltak itt udvari ünnepélyek Sándor szerb király itt tartózkodása alkalmává', s a ki figyelemmel kisérte azokat az ünnepélyeket, a melyek akkor tartattak, és a melyeken a magyar zászlós urak, a magyar képviselőház és főrendi! áz elnökei részt vettek, én azt hiszem, még a czeremóniák tekintetében is azon bizonyítványt lesz kénytelen kiszolgáltatni, hogy ott nem mint provinczia és nem elmosódva lettünk feltűntetve, hanem Magyarország államjogi