Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-381
ggQ 881. orszAgos ölés 1804. november 17-énj szombaton. külügyminiszter*. Ez a külföld előtt azt mutatja, hogy itt, ebben a monarchiában magyar királyság nem is létezik, hanem létezik egy császárság és egy császári ház, a hol pedig egy királyi háznak is kellene lenni ennek megfelelőleg ; vagy pedig ne legyen a másik se. Én azt törvénytelennek tartom, hogy a közös külügyminiszter, a ki közvetve ugyan, de a magyar törvényhozásnak ellenőrzése alatt áll és annak rendelkezésére van, az a császári háznak minisztere is lehessen. Ez magyar közjogi szempontból tarthatatlan állapot, (Úgy van! a szélső haloldalon.) mert lehet ugyan császári ház minisztere, de az csak osztrák lehet és nem lehet közös, mert mi császári házat nem ismerünk és így a császári ház minisztériumát sem ismerhetjük el. De más közjogi sérelmek is vannak a mai állapotokban. Itt van a magyar gárdakapitány. A magyar gárdakapitány magyar zászlós úr, a magyar törvényhozás tagja, és ez ma alá van rendelve a főudvarmesternek, mert az az összes gárdák ezredese, úgy, hogy a magyar gárdakapitánynyal, magyar főúrral, a főrendiház tagjával Hohenlohe herczeg rendelkezik, az küldi szavazni a főrendiházba, és ha kedve van, az tartja vissza. Ez is közjogi anomália. A magyar gárda nem is állami, hanem nemzeti instituczió, mert létesítéséhez a megyék adtak dotácziót, s ma abszolúte nincs gazdája, s nem is tudjuk, kinek felelőssége alatt áll: udvari szolgálat tekintetében a főudvarmestere alatt, katonai szolgálat tekintetében a közös hadügyminiszter alatt. Van külön vagyona is s ennek nincs nyoma a hudgetben. Nem tudjuk, azok az alapítványok hova fordíttatnak, mi a jövedelmük stb. Az is helytelen, hogy a magyar gárdához hondvédtiszt nem kerülhet, mert az fohton a közös hadsereg 131 egészíti tik ki. A magyar gárdán; k az volna a rendeltetése, hogy Budapesten székeljen és itt tegyen szo'gá atot a király személye körűi. Ez volt a régi magyar gárda szerepe és csak később vitték fel Bécsbe, hogy ott ezzel is dokumentálják, hogy Magyarország alárendelt állam. A gárda egyenruhája is mutatja ezt: ott van a nagy övön a kétfejű sas. mely gyomiában tartja a magyar czímeit. Már ez is mutatja m ly vé.eménynyel lehetnek és vannak is Bécsben és a külföldön a magyar gárda jellegéről. T. ház! A magyar udvartartás kérdése nem olyan egyszerű, mint sokan hszik. Kemcsak kü.KŐség, nemcsak salaiig az, mert hisz a fejedelem körny izetének nagy befolyása van a fejedelemre. Azért, mint t. barátom is mondta. a legkisebb alkotmányos állam is nagyon óvatosan szabja meg, kik legyenek a fejedelem környezetében. Pedig nálunk ottan — hisz már volt szerencsém abból a schematizmusból adatokat is bemutatni — csak elvétve találkozunk egy-egy magyar emberrel. Nyelvünk az udvarnál egyáltalában nem is létezik, mert valamennyi udvari hivatali nyelve a német. Német a tárgyalások nyelve a főudvari marsalli hivatalnál is, mely leginkább jogi dolgokkal foglalkozik. Tudvalevőleg a császári ház tagjai és oly külföldi fejedelmi sarjak is, kiknek ez az ex territoriális jog megadatik, csak e hivatal előtt perelhetők, a hol nemcsak az eljárás német nyelvű, hanem az applikált törvények is az osztrák törvények. Ha például Kóburg herczeget, a ki magyar indigena, kinek itt javai vannak, beperli valaki, a proczedura az osztrák törvények szerint folyik. (Ellenmondás.) Bocsánat, ez így van; én pereltem Kóburg herczeget, hát tudom. (Derültség.) Az egész udvar, kezdve az udvari zsandároktól a portásig, a szolgákig, az mind osztrák, és csak roppantál elvétve találkozunk magyar emberrel. Már az öltözetben is ott van a szimbóluma, a fekete-sárga szin, a kétfejű sas, egyszóval megtagadása annak, mintha magyar udvartartás léteznék és egyáltalában a magyarságnak megtagadása. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ily körülmények közt én ismételten és fokozott erővel vagyok bátor felszólítani a t. miniszterelnök urat, támaszkodjék ő Magyarország elévűlhetlen jogára, oldja meg ezt a kérdést gyökeresen, mert így elodázni és apránként foltozgatni tovább nem lehet. Láttuk, hogy a miniszterelnök úrnak van energiája, más, igen nehéz dolgok kereszíűlvite éhez is, és azt hiszem, hogy ha ebből az energiai ói c1 k egy részt óig erre a dologra sz' utelní, kert sztű fogja vinni az öná ló magyar udvartartást Mert. h-< mi a jöv-i kö't-égvetésben n m talárnánk kézzelf'og i aó tény eket arra nézve hogy a magyar udvartartás szándékoltatik bt hozatni, abba a szo uorú helyzetbe fogunk jutni, hogy pártunk kénytelen lesz e tételt megtagadni. Ne méltóztassék a t. többségnek éB a t. kormánynak odajutni, hogy Magyarország törvényhozóinak egy része kényte en ieifyen egy ilyen költségvetést megtagadni, mert azt fájó szívvel tennők ugyan, de a helyzet adta kényszer előtt meg kell hajolnunk. Kérem az igen t. miniszterelnök urat, tessék erre nézve megnyugtató választ adni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Ugron Gábor: Én is óhajtok szólani, de várom, hogy a kormány részéről nyilatkozat történjék. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék szólani. Ugron Gábor: A túloldalról a csodálko-
