Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-379

234 879. országos ülés 1894. november 15-én, csütörtökön. ben reflektálni Polónyi Géza képviselő úrnak, imént elhangzott beszédére. De miután ő nevem ismételt fel említésével és különböző czélzá okkal első sorban kifogásolta azt, hogy én az általános költségvetés referense vagyok, daczára annak, hogy a merkantilizmusnak prototípusa vagyok, bátor vagyok megjegyezni, hogy én sem merkantilista, sem mezőgazdasági, sem más egyoldalú szempontból sem meg nem Ítélem a költségvetést, sem nem proponáltam annak megszavazását. De bátor vagyok hozzáfűzni azt is, hogy én nem is a földmívelésügyi tárczának vagyok a referense, hanem az általános költségvetésnek, már pedig ebben nemcsak a földmivelésrő], hanem ipari, kereskedelmi és eminenter igen természetesen egy költségvetésnél pénzügyi dolgokról is van szó. Ha a t. pénzügyi bizottság többsége érdemesnek tartotta, hogy e dolgokat itt én reprezentáljam ez idő szerint, én azt hiszem, hogy ez azon szempontból mégsem eshetik kifogás alá, hogy én speczialiter mezőgazda nem vagyok, hanem igenis bírálható abból a szempontból, hogy képes vagyok-e ezen állás betöltésére: igen, vagy nem, és e tekintetben a képviselő úrnak is teljes jogát elismerem. De másfelől ehhez egy kérdést csatolok egyenesen a t. képviselő úrhoz és azt hiszem, megengedi a t. ház, hogy e tekintetben általánosságban szóljak. (Halljuk.) Azt hiszem, sem nemzetgazdászati szempontból, sem moraliter nem indokolt, hogy bárkinek más téren kifejtett becsületes munkássága bármi tekintetben szemére vettessék. Polónyi Géza: Nem is tettem! Hegedüs Sándor előadó: Igenis, mert a pénzügyi bizottságnak jelenlegi összeállítását ebből a szempontból méltóztatott kifogás alá venni. Polónyi Géza: Hogy csupa pénzügyi ember van benne! Hegedüs Sándor előadó: Már pedig ott, a hol pénzügyi kérdésekről van szó, talán képesebbek azok, a kik ezekkel foglalkoznak, — nem magamról beszélek, — ezeknek a pénzügyi feladatoknak megfelelni, mint mások, a kik azokkal nem foglalkoznak; ez természetes. Azonban e tekintetben nem akarok tovább menni, de megjegyzem, hogy ha azok az emberek, a kik más téren is ily dolgokkal foglalkoznak, a törvényhozásban, vagy a bizottságban bármely nagy vagy kis kérdésben akár érvényesíteni akarják, akár csak elárulják is a legkisebb mértékben, hogy törvényhozói működésülire befolyást akarnak engedni más téren való érdekeiknek, akkor igenis provokálva lehet és teljesen jogosult, sőt kötelességszerű a bírálat. De ha ezek az urak ezt nem teszik, akkor azt hiszem, ennek folytonos emlegetése sem nem indokolt, Sem nem igazságos. Polónyi Géza: Szimptoma! Hegedüs Sándor előadó: Ezt azért vagyok bátor megjegyezni, hogy a míg e korlátok közt mozog valaki és beesületes munkáját teljesíti, addig ez sem rossz szimptomának nem tekinthető, sem megrovást nem érdemel. Végre még csakis egy számbeli adatot kötelességem rektifikálui, miután ezt a t. képviselő úr egyenesen nevem felemlítésével hozta fel, hogy sokáig e tévedésben ne legyen. A képviselő úr tőlem vett egy kimutatást a gazdasági czélokra való kiadások emelkedéséről és azt mondja, hogy ez nem sokat ér, mert tényleg úgy van, hogy a gazdaság különböző ágaira 583.000 forinttal kevesebb van felvéve, mint volt 1885-ben. Itt közbekiáltottam, a mir, úgy látszik, rossz néven vettek, hogy érteni kell a számot. Igenis, mert az alatt a tíz év alatt a beosztás a tárczák különböző czímei tekintetében lényegesen meg változott. T. i. a gazdaság különböző ágainak emelése czímén felvett összeg tulajdonképen magában foglal embrionális dolgokat, melyek abban a mértékben kerülnek ki abból a czímből, a mely mértékben önálló alakulatot nyernek. Ennek igen természetes következménye az, hogy a mi 1885-ben még embrionális állapotban volt, az azóta máig kivétetett onnan, és azok most külön czímek alatt szerepelnek. így 1895-ben azok a czímek, melyek 1885-ben még nem szerepeltek, most önálló nagy tételeket képeznek. Elősorolom e tételeket. Nem szerepelt akkor a mezőrendőrség, mezőgazdaság és statisztika, a meteorológiai és föld delej ességi központi intézet, az állategészségügy, az országos közgazdasági alap külön előirányzata, az állattenyésztés, a tejgazdaság, az országos vizépítészeti és talajjavítási hivatal, kultúrmérnöki hivatal, a halászat. Természetes, ha ezek akkor mind együtt véve 583.000 forinttal szerepeltek, most pedig az 1895-iki költségvetésben 939.000 forinttal szerepelnek külön czímek alatt, akkor az emelkedés igen lényeges, de mint voltam bátor megjegyezni, érteni kell a számokat. (Tetszés jóbbfelöl!) Polónyi Géza: A miket a t. előadó úr most elmondott, azokra nem tartom szükségesnek reflektálni. Azzal az intenczióval, a mivel mondtam, fenn is tartom, a miket mondtam. Csak a t. előadó úrnak utolsó számadatára nézve kívánok egy megjegyzést tenni. 0, mint előadó, azt akarta az országgyűlés előtt kimutatni, hogy 1885-tel szemben a földmívelésügyi tárcza költségvetése ma nagyobb dotáczióban részesül, tudniillik négymillió és annyi forinttal. Ezzel szemben kimutattam, hogy az egész költségvetési kiadási főösszeg 1885-ről 1895-re számítva 30°/o-kal emel-