Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-367
S6Í. országos ülés Í89á. október 9-én, kedden, 17 Ezenkívül a jelentékenyebb bevételi tételekről legyen elég megemlíteni annyit, hogy az egyenes adókat változatlanul 99,020.000 forinttal vettem fel. Nem akarom fárasztani a t. házat azzal, (Hulljuk! Halljuk!) hogy az előirányzat arányában hogyan oszlanak meg az egyenes adók bevételei az egyes ágazatok közt; főösszegük változatlan marad. Ebben tulajdonképen egy leplezett emelés van 233.000 forint erejéig. Ez a leplezett emelés az által áll elő, hogy a késedelmi kamatokat 6°/o-ról 5°/o-ra szándékozunk leszállítani, a mi 233.000 forintnyi különbözeit t okoz a bevételeknél. Az előterjesztést a törvényes kamatlábnak újabb szabályozására vonatkozólag a kormány közelebb fogja megtenni. Minthogy azonban egyenes adóink jelentékeny többletet mutatnak, nem akartam az eddigi előirányzat keretén változtatni, miután a törvényhozás változatlanul tartotta fenn azt az elért nagy többletek daczára azért, hogy az adóreformnál legyen megfelelő fedezetünk az elmaradó jövedelmek ellensúlyozására. A fogyasztási adókat 1,884.000 forinttal, a bélyegek bevételeit 972.000 írttal, a jogilletékekét 410.000 forinttal, a dohányjövedék bruttó bevételeit 2,581.000 forinttal emeltük az eddigi eredmények alapján. A kereskedelmi tárczánál: 1,205.000 forint több-bevétel van előirányozva a postánál, 10,740.000 forint, az államvasutaknál és 2,225.000 forintnyi több-bevétel a gyárak jövedelmeiből. Az átmeneti bevételeknél legyen elég megemlítenem annyit, hogy ezek 22,435.000 forintot tesznek, vagyis 25,960.000 forinttal apadnak, daczára annak, hogy a kultusztárczánál építkezésekre fordítandó kerek 2 millió új bevételi többletként jelentkezik, minek oka az, hogy, a mint többször voltam bátor említeni, a pénzverés költségei a költségvetésből kihagyattak. Ha a most előadottak után a költségvetés mérlegelésére térek át, legyen szabad megjegyeznem csupán annyit, hogy a rendes kiadások 421,053.000 forinttal, a rendes bevételek 445,375.000 forinttal vannak előirányozva,vagyis, hogy a rendes kezelés feleslege 24,322.000 forintot tesz ki. Egészben véve az egész kezelésben a kiadások 467,792.000 forinttal, a bevételek 467,811.000 forinttal vannak előirányozva, vagyis a költségvetés kereken 18.000 forint felesleggel zárul. (Éljenzés a jobboldalon.) Azt hiszem, t. ház, hogy a kiadási tételeknek ily nagymérvű emelkedése már magában véve bizonyítékot szolgáltat a mellett, hogy elég kiadó mérvben bocsátjuk minden egyes közigazgatási ág rendelkezésére azon segédeszközöket, melyek egy helyes kormányzati politika előfeltételeit képezik. (Helyeslés jobb felöl.) Ezért nem is fogok a kiadási tételek elegendő voltának hosszas bizonyítgatásába bocsátkozni, hanem : KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XX. KÖTET. egygyel tartozom a t. háznak : hogy, mivel a bevételeket is nagy mértékben emeltük, annak bizonyítékát szolgáltassam, hogy előirányzatunk minden tekintetben a realitás keretében marad. (Halljuk! Halljuk!) S erre legyen szabad két bizonyítási módnoz folyamodnom. Az egyik bizonyítási mód az lesz, hogy az 1893. évi zárszámadási eredményeket tüntetem fel és azokhoz viszonyítom azokat a többleteket, melyeket 1894és 1895-re irányoztunk elő, hogy azután láthassuk, mennyiben maradtunk még az 1895-iki előirányzatnál is az 1893-ban tényleg elért eredmények mögött. A második bizonyítási mód pedig az, hogy a folyó évi bevételeket fogom röviden ismertetni, a mennyiben azok többletet mutatnak fel az 1893. zárszámadáshoz képest, vagy eltéréseket és azt hiszem, ezzel is annak bizonyítékátfogom szolgáltatni, hogy a realitás keretében maradunk. Voltam bátor megemlíteni, hogy egyenes adóinkat változatlanul irányoztam elő 99,020.000 forinttal, daczára annak, hogy az 1893. zárszámadások 5,563.000 forintnyi többletet mutatnak. A fogyasztási és italadók 1893-ban 16,545.000 forintnyi többletet mutatnak és ezzel szemben az 1894. és 1895-iki emelés csak5,244.000 forintot tesz, vagyis maguknál a fogyasztási adóknál még 11 millióval alul maradunk az 1893-iki tényleges eredményen. A bélyegilleték- és díjaknál 5,282.000 forint volt a többlet, az 1894—95-ben előirányzotttöbbletek p^dig azzal szemben csak 2,298.000 forintot tesznek, tehát itt is közel 3,000.000 forinttal alul maradtunk, ámbár ezekre vonatkozólag megjegyzem, hogy itt a bevételnek egy jelentékeny része, mely a szolgálati díjakra esik, el fog maradni, mert az a fizetés-Szabályozásoknak volt átmenetileg a következése. A dohányjövedéknél — leszek bátor nettóban beszélni — a nettó eredmény 1,984.000 forinttal haladta meg az 1893-iki nettó előirányzatot. Ezzel szemben 2,050.000 forinttal emeljük nettóban a dohányjövedék bevételeit 1894, és 1895-ben, tehát körülbelül 56.000 forinttal nagyobb összeggel, mint az 1893-iki tényleges eredmény. De ha a folyó évi eredményeket méltóztatnak vizsgálni, ez tökéletesen reális, mert az itt előirányzottnál biztosan nagyobb bevételre számíthatunk. A sójövedéknél az eredmény 477.000 forint többletet mutat, az emelés mindössze 82.000 forintot teszen. A posta- és távirdának bevételi többlete nettóban 1893-ban 598.000 forint volt, az időközi emelések 554.000 forintot tesznek ki. Az államvasutak nettó bevételi többlete 2,393.000, az időközi emelések 2,665.000 forintot tesznek, vagyis alig 270.000 forinttal haladják meg az 1893-iki tényleges eredményeket. És ezt azért vagyok bátor különösen kiemelni, mert látszólag 3
