Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.
Ülésnapok - 1892-379
379. országos ülés 1894. noreniber 15-én, csütörtökön. 229 hogy a volapiik birodalom törvényei ellenére a magyarság és az államfentartó elem konzerváltassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Már most igen természetesen első sorban érdet el a földadó reformjának kérdése, és itt a t. pénzügyminiszter úr tegnap igen szeretetreméltó volt. A t. pénzügyminiszter árnak azon nagy mondásai a, hogy ő a földadó tekintetében oly reformot tervez, a mely mégis bizonyos, bár csekély leszállítást tartalmaz, azt voltam bátor megjegyezni: »seramit, egy krajezárt sem.« Akadtak jó kedvű kormánypárti képviselők, a kik még ezen nevettek is. A t. pénzügyminiszter ár tegnap azután bebizonyítandó, hogy ő is az igazságügyi miniszter úr iskolájában nevelkedett fel, eddig csak az utóbbinak privilégiumát képezett azon argumentummal állt elő, hogy a t. képviselő urak ezt nem olvasták, ezt nem értik. Hát én, t. miniszter úr, olvastam a földadóreformra vonatkozó javaslatát, kezemben is van, és ha abból valamit, úgy azt kétségkívül meg lehet érteni, hogy a t. pénzügyminiszter úr a föld adót egy krajczárral sem akarja leszállítani, (Egy hang a szélső baloldalon: Sőt emeli!) Sőt igenis emeli. Emeli a horvát határőrvidéken 17'l°/o-ról 18°/o-ra. De hogy ez úgy van, azt a t. pénzügyminiszter úr világosan meg is mondja. Azt mondja: »A kontingentált összeg utóbb is csak a számítási kulcs jellegével Mrt, és ma sem volt egyéb eredménye, mint hogy számítási alapúi vétetett, mert hiszen utólagosan rektifikácziónak helye nincs; de másrészt a mai kontingenst nem vélem leszállíthatónak sem, még pedig azért stb.« Indokolja is, hogy miért nem. Igaz, hogy a t. pénzügyminiszter úr SS^^/o-ról lemegy 25°/o ra, de saját munkájában megmagyarázza, hogy ez annyit jelent, hogy mégis csak 37,800.000 forint lesz az adó, csak a kiszámítási mód lesz más, sőt tovább megy: meg is mondja, hogy miből fog az a x /2°/o előállani, a mit ő az adóreform javára írt, tudniillik azt mondja, hogy én átveszem az állam számlájára azt a 2,885.000 forintot, a mely az adóleírásokból származik Azt mondja, hogy az adóleírásokból veszek én át Y 20 / 0 * 0 *' ezért van adóleszállítás. (Derültség a szélsőbalon.) Eszembe jut itt, t. ház, hogy mikor Kerkapoly volt pénzügyminiszter e ház előtt két órán át — talán még hosszabban beszélt, mint én — tartó beszédében azt mutatta ki, hogy az ő törvényjavaslatában nincs adóemelés, hanem az csak az adó maximumának előbbre tolása. (Derültség a bál- és szélsőbalon.) Hát, t. ház, a t. pénzügyminiszter úrnak ez a számítása mit tesz világossá? Azt, hogy az Isten őrizze meg Magyarországot az ilyen adóleszállítástól. H állam számlájára fog történni az ilyen adóleírás, mit jelent az? Azt, hogy különösen egy államban, melyben létminimum nincs, az utolsó vánkost is el fogják venni, hogy az a tisztelt kalkulus minél jobban bekontingentáltassék, (Úgy van! a szélsőbalon.) vagyis, hogy ha az állam a saját számlájára veszi át az adóleírást, ez jelent annyit, hogy az adóexekuczió ezután tízszerte irgalmatlanabb lesz, mint a milyen volt eddig, pedig eddig is elég irgalmatlan volt. A mit én adóreformnak nevezek, és a mit a t. pénzügyminiszter úr tegnap szíves volt konstatálni, csakhogy nagyon is dodonai jóslat alakjában, minket híva fel arra, hogy tessék követelni, beismervén, hogy a gabonaárakkal nem áll reláczióban az adóreform, de erre vonatkozólag tőle tek várok javaslatot: hát, t. ház, földmíves államb földadó kontingentálása, különösen pedig ott, hol az a földbirtokos egyúttal házosztály-adót, egyúttal másodosztályú kereseti adót fizet, ott azután, t. ház, a hol ugyanazon földbirtok haszonbérlet esetén az egész évre kikötött teljesítmények huszonöt százaléka után külön fizet tíz százalék adót; a hol tehát egy és ugyanazon földbirtokot csak egyenes és az egyenes adók módjára kezelt adóban 3—4 féle módon sanyargatják és húzzák le róla a bőrt, mig ugyanabban az államban a börze és annak matadorai az egész vonalon (Úgy van! Úgy van! a szélsőbálon.) menekülnek nemcsak a kereseti adó alól, de az örökösödési és átruházási adó alól is, mert ritkán lát nagy börzehagyatékot a t. pénzügyminiszter úr maga előtt: akkor, t. ház, a földadó-reformnak első és fundamentális tétele az, hogy ezen igazságtalan megadóztatási módszer az adókontingentálás bármennyire is financziális elve a t. pénzügyminiszter úrnak, hogy az állam törzsbevételei biztosíttassanak, de ugyanazon elvvel szemben áll az is, hogy a törzsbevételek egyúttal konzerváltassanak és megkívánható, hogy az egyenlő teherviselés elvéből kiindulva, nem egy igazságtalan kulcs alapján vettessék ki az adó, hanem tekintetbe véve azt, hogy a föld jövedelme függ a gabonaáraktól és termés mennyiségétől, nyilvánvaló, hogy csakis ezeknek reláczióba hozatala mellett az összes egyenes adók módjára kezelt adók egységesítése mellett lehet azt helyesen megoldani. Mindenesetre pedig megkívántatik, hogy a földbirtok vállairól levétessék az a teher, a melynek viselése alól mások jogosulatlanul Kivonják magukat. (Úgy van ! Úgy van! a bah és szélsőbalon.) A zárszámadási többletek, melyek 27, 36 és 50 milliónyi tételekben állanak előttünk, nem arra használandók fel, hogy egy adóreformnak esetleges deficzétjét fedezzék, hanem felhasználandók arra/hogy a mikor a földbirtokos osztály, mint az államnak támaszköve, válságos helyzetbe jut, hogy az a földbirtokos osztály,
