Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-378

378. országos ülés 1894, november 14-én, szerdán. 205 a törvényhozás komolyságában, hogy ilynemű experimentumokba belemenni nem fogunk. A szeszmonopólium, t. ház, a mint azt én vettem tervbe, i<renis több jövedelmet fog szolgáltatni, ez azonban nem nagyobb megterhelésben fog állni, hanem nézetem szerint abban, hogy a Szesz árában egyesítjük egyrészről a mai termelési adót, másodszor az italmérési adót. Ma az italmérési adót az egész fogyasztott mennyiség után utóiérni nem tudjuk, mert az eljárás a?, hogy a termelésnél ki hagyjuk menni a szeszt a szabad forgalomba, és mikor szabad forgalomban van, akkor felbecslés útján állapítjuk meg a fogyasztott mennyiséget. Ez nagyjában az eljárás, úgy, hogy azt merem mondani, hogy a tényleg fogyasztott menynyiséget ezen felbecslés útján csak 2

/s-ában érjük el, míg a fogyasztás alatt lévő szesznek ^3-a után a szegény ember megfizeti az egész italmérési adót, csakhogy az nem az állam kasszájába vándorol, hanem a közvetítő kezébe. (Helyeslés jobb felől.) Mi tehát a kis ember terhének minden emelése nélkül azt a czélt akarjuk elemi, hogy ez a közvetítő kezén maradt összeg szintén az állampénztárnak biztosíttassák. (Helyeslés jobb felől.) E megoldás tehát több jövedelmet biztosít, de nem involválja a terhek növelését. (Helyeslés jobbfelöl.) Az adóreformra vonatkozólag csak azt a kérést vagyok bátor a t. ház tagjaihoz intézni, hogy a munkálatot méltóztassék elolvasni; nem vagyok jogosítva ezt általában tenni, de a felszólaló képviselő urak egyikének másikának, így gr. Batthyány Tivadar képviselő úrnak nyilatkozataiból is azt láttam, hogy az adóreformra vonatkozó munkálatot még nem méltóztatott, elolvasni, mert különben nem támasztott volna oly követeléseket, — és ezt Prileszky Tádé képviselőtársamra nézve is kénytelen vagyok kinyilvánítani, — a melyek alapvető intézkedéseit képezik ezen adóreform-munkálatoknak. Az adóreformok gyors keresztülviteléért a felelősség engem terhel, de adóreformot csak úgy lehet czélszerú'en, zökkenés nélkül keresztülvinni, ha a közvélemény is foglalkozik azon kérdésekkel, ha azon érdekek, a melyeknek ily reform előkészítésénél egész jogosan érvé Dyesűlniök kell, megnyilatkoznak, ha azok a reformnál tekintetbe vétetnek. (Helyeslés jobbfelóí.) De ha a közvélemény nem foglalkozik e kérdéssel; ha most, a mnnkálat előterjesztése után egy évvel mindennap találkozom oly esetekkel, hogy valaki az adóreformmal nem foglalkozott, akkor előre kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a gyorsabb tempóban való eljáráshoz talán azok is szívesek lennének hozzájárulni, a kik, mint a közvéleménynek hívatott faktorai, ezen kérdéssel előzetesen foglalkoznak. (Helyeslés jobbfelöl.) Szalay Imre képviselő úr felemlítette a földadó leszállítását. Én a földadóra nézve egy igen mérsékelt leszállítást hoztam javaslatba azon adomunkálatban. PolÓnyi Géza: Semmit, egy krajezárt sem! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Polónyi képviselő urat ismét csak arra kérem, hogy legyen szíves azok közé csatlakozni, a kiket a munkálat elolvasására voltam bátor felhívni. (Derűl'ség jóbbfelöl.) Polónyi Géza: Elolvastam. Halljuk, miben áll! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Engedelmet kérek, egy igen mérsékelt féíszázaléknyi leszállítást hoztam javaslatba. Most yt&fö/o vettetik ki a kataszteri tiszta jövedelem után és én 25°/o-ra való leszállítást hoztam javaslatba. Ez igen mérsékelt leszállítás,, (Derültség a szélső baloldalon.) talán nem felel meg a gabonaárak közti különbözetnek; majd akkor, ha részletesen foglalkozunk e munkálat tal, melynél — ismétlem — a czél nem az, hogy a közterheket növeljük, hanem hogy arányosan, igazságosan megosztva, elviselhetőbbekké tegyük, akkor lesz helyén azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy vájjon más adónemek, más adófizetők rovására helyes-e a földadót fizetőknek konczessziót tenni, vagy nem? (Mozgás a szélső baloldalon ) Egy munkálatot csak nem állíthattam úgy össze, hogy én menjek tovább, mint jónak tartom, és ha egy munkálattal foglalkozom, feladatom csak az lehet, hogy kijelöljek bizonyos irányeszméket, és úgy állítsam össze a munkálatot, a mint erre nézve a bizottságban is nyilatkoztam, hogy az jöjjön ki abból a munkából, a mit én óhajtanék és czélszerünek tartanék, és remélem, hogy az is fog belőle kijöaai. (Helyeslés jóbbfelöl. Mozgás a bal- és szélsőbalon.) T. ház! Még Szalay Imre képviselő úr intézett hozzám ezzel összefüggőleg egy pár kérdést, mire kénytelen vagyok válaszolni. Ilyen az, mely a tiroli vámokat illeti. Úgy látom, a t. képviselő úr a politikai ígéretek természete iránt nincsen tisztában. Mert engedelmet kérek, ha én egy politikai ígéretet teszek, morális kötelességem először is az, hogyt ne menjek bele oly ígéretekbe, a melyekre nézve valószínűségével sem birok annak, hogy magamat sikerrel angazsálhassam. Ez a kiindulási pont. Mindenesetre kell támpontoknak lenniök arra vonatkozólag, hogy mire angazsirozom magam. Másodszor, t. ház, hogy legjobb tehetségem szerint mindent elkövetek arra nézve, hogy azokat valósítsam, ós harmadszor, hogy ha valósísítani ugy nem tudom, másképen akarjam valósi-