Képviselőházi napló, 1892. XX. kötet • 1894. október 8–november 24.

Ülésnapok - 1892-366

366. országos ülés 1894. október 8-án, hétfőn. 7 ezen válaszok megadhatók legyenek. (Élénk helyeslés.) Ismétlem tehát indítványomat. Indítványom az lenne, hogy először is holnap tartassák ülés, a melyben előterjeszteném az állami költségvetést és zárszámadásokat, valamint megtétetnének azok az interpellácziók, melyeket a kormányhoz akar­nak intézni, azután pedig érdemleges gyűlés nem tartatnék, csakis akkor, midőn a főrendiház üze­netei az egyházpolitikai javaslatok tárgyában megérkeznek és akkorra megbízatnék az elnök, hogy a korinánynyal egyetértőieg a visszaérkező javaslatoknak, jelesül pedig az egyik javaslat­nak, a mely már le van tárgyalva: a vallás szabad gyakorlatáról szóló javaslatnak napirendre tűzése iránt intézkedhessek. (Helyeslés jobb felől-) Elnök! Ugron Gábor képviselő úr kíván szólani. Ugron Gábor: T. ház! A miniszterelnök urnak azon előterjesztéséhez, hogy holnap ülés tartassák, hozzájárulok. Hanem a miniszterelnök úrnak azon indítványát, hogy a főrendiházban egészében visszautasított törvényjavaslat tárgya­lása iránt már most intézkedés történhessék, a parlamenti illem szempontjából sem fogadhatom el. (Derültség jobb felöl.) Mert a t. miniszterelnök úr nem tarthatja a törvényhozás komolyságához illő­nek azt, hogy már most kimondja, hogy azon javaslatokat, a melyek még nagyrészt nem is tárgyaltattak a főrendiházban, minden változ­tatás nélkül fentartja. (Nagy mozgás és nyugta­lanság jobb felöl. Zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. ház! (Halljuk! Halljuk !) Ugron Gábor: A miniszterelnök űr azt mondotta, hogy azon javaslatokat, mivel minden változtatás nélkül fentartja, (Félkiáltások jobb felől: Csak egyről beszélt!) tehát bizottsági tár­gyalás nélkül óhajtja, hogy napirendre tűzessenek. (Felkiáltások jobb felöl: Csak az egyikről volt szó!) Elnök : Csendet kérek ! Ugron Gábor: Az egyre és a többire is volt mondva. Akár az egyre, akár a többire nézve, teljesen áll az, hogy egy törvényjavasla­tot, ha a törvényhozás egyik faktora tárgyalja, azt nem lehet olyannak tekinteni, hogy az bő­vebb megfontolásra többé érdemes nem lehet. Az csak a vita rendjén fog bebizonyulni, hogy nem fognak-e oly érvek felhozatni, oly megjegy­zések tétetni, a melyek következtében a kép­viselőháznak elhatározáshoz kell jutnia, esetleg azon elhatározáshoz, hogy az illető javaslat a bizottsághoz is visszaküldessék. A törvényhozás és a képviselőház szabad elhatározásának én prejudikálni nem akarok, nem kívánok, és azért a miniszterelnök úrnak erre vonatkozó indítványát nem fogadom el, hanem azt kívánom, hogy midőn a főrendiháztól átkül­detnek azon törvényjavaslatok, akár elfogadva, akár el nem fogadva, egészükben, vagy rész­letükben, akkor a képviselőház jöjjön össze és határozzon a felett, hogy mikor tűzessenek napi­rendre. Mert, bocsánatot kérek, t. ház, mivel érdemleges ülések nem tartatnak, a képviselőház tagjai innen a fővárosból nagy részt el fognak távozni, meglepetésekre nekünk, mint ellenzé­kieknek, nincsen okunk alkalmat nyújtani és nem szükségtelen az az óvatosság, hogy mi a törvény javaslatok tárgyalására, a kellő időt és módot, és a képviselőház tagjainak összegyűlésére az alkalmat megadjuk. Azért, kérném a t. házat, méltóztassék a miniszterelnök urnak indítványát akként fogadni el, hogy midőn a főrendiház a javaslatokat akár egyenként, akár egészében le­tárgyalta s azok napirendre tűzésének szüksége elő fog állani, hívjon össze a képviselőház elnöke ülést s a napirendrettízés iránt határozzon maga a képviselőház. E nagyfontosságú ügyek máskép való elintézését nem tartom helyesnek s kérem a t. házat, méltóztassék javaslatomat elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bartók Lajos jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház! A magam részé­ről is szívesen hozzájárulok ahhoz, hogy holnap ülés tartassák a megállapított napirenddel és azt is szívesen veszem tudomásul, hogy a miniszter­elnök úr kilátásba helyezi, hogy a lejárt határ­időre szóló interpeílácziókra a válaszok meg fog­nak adatni. Jól tudom, hogy a miniszter bár­mely napon adhat választ, de az eddigi szokás mégis csak az volt, hogy — rendkívüli eseteket kivéve — a válaszokat interpellácziós napokon adták meg. A mi azonban a miniszterelnök úrnak a napi­rendre vonatkozó egyéb előterjesztését illeti, ahhoz hozzá nem járulhatok és pedig csupán és kizárólag egy okból, a mennyiben a parlament oly aktáknak napirendre tűzése iránt, a melyek előtte nem feküsznek, még eddig sohasem hatá­rozott és helyesen nem is határozhat. A ház­szabályok 261. §-a szabályozza a két ház közti üzenetváltás módját. Nekünk, t. ház, ha egy törvényjavaslat sorsa felett, melyet a főrendiház visszautasított, határozni akarunk, ismernünk kell annak jegyzőkönyveit, ismernünk kell még a bizottsági tárgyalásokról szóló jegyzőkönyveket is. Ezek hivatalosan előttünk nem feküsznek. Az ellen, t. ház, hogy ha a miniszterelnök úr más napirendet proponál és e javaslatok tár­gyaltatni fognak, mikor már az azokra vonat­kozó üzenet ide érkezett, kifogást nem teszek, habár még akkor is megfontolandó, vájjon a költ­ségvetés tárgyalását megakaszszuk-e az egyház­politikai vitával, (Mozgás.) vagy nem helyesebb-e a költségvetésnek azokkal szemben való sürgős­ségét elismerni. De erről ipost nem beszélek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom