Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.
Ülésnapok - 1892-349
90 349. országos ülés 1894. május 30-án, csütörtökön. Magyarország nem magyar szupremácziával biró állam, és a ki Magyarország létjogát meg meri támadni, nemzeti fejlődését kétségbe vonni annélkül, hogy az az egyén azonnal meg ne kapja a legszigorúbb büntetését. (Helyeslés bal felől) Ez az első feladat, t. ház, arra nézve, hogy minket itt benn az országban és a külföldön is respektáljanak, (Helyeslés a szélső baloldalon.) mert ha ezt nem birjuk megtenni, akkor semmiféle politikai ég diplomácziai beavatkozás nem használ. Ha mi nem érezzük itt magunkat erősnek és nem birjuk ellenségeinkkel megértetni, hogy mi itt urak vagyunk, hogy itt a törvény, az alkotmány mindenkire nézve egyformán kötelező, akkor, t. ház, Magyarország a második ezredévben abdikál nagy történeti szerepéről. (Úgy van! a szélsőbalon.) Én tehát kérem a belügyminiszter urat és a kormány valamennyi tagját, méltóztassék ezen kérdéssel sürgősen foglalkozni, és addig, míg a törvényhozás együtt van, ha szükséges, új lörvénykezési eszközökhöz nyúlni, hogy a közbéke és rend helyreállíttassék és a nemzetiségi izgátasoktól az ország minden részén megmeneküljünk. (Helyeslés bal felől és a szélső baloldalon.) Midőn interpellácziómat ez iránt a t. belügyminiszter úrhoz benyújtom, remélem, hogy, miután azt sürgősnek jelentettem ki, nem méltóztatik megint másfél hónapig a válaszra váratni, mert erre igazán nincs idő; kérném tehát a belügyminiszter urat, méltóztassék a választ nyomban megadni, annál is inkább, mert az erdélyrészi kedélyek megnyugtatására okvetle nííl szükség van. Interpelláczióm a következő: (Olvassa.) »lnterpelláczió a belügyi', iniszter úrhoz. Van szerencsém a t. belügyminiszter urat kérdezni, hogy az erdélyrészi nemzeti izgatásokkal szemben minő intézkedéseket tett eddig s különösen, hogy micsoda eszközökhöz fog nyúlni a jövőben, hogy az erdélyi részekben a kedélyek lecsillapuljanak, a több helyen megzavart béke és rend helyreálljon, azok pedig, a kik Magyarország állami egysége ellen bujtogatnak, ártalmatlanná tétessenek ?« Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy az interpelláczió felolvastassák? (Felkiáltások: Hallottuk .') A belügyminiszter úr fog szólni. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A dolog fontosságánál és sürgősségénél fogva az interpelláczióra válaszomat azonnal megadom. (Halljuk !Halljuk!) A t. képviselő úr azt kérdezi tőlem : (Olvassa.) •/>.... micsoda eszközökhöz fog nyúlni a jövőben, hogy az erdélyi részekben a kedélyek lecsillapúljanak, a több helyen megzavart béke és rend helyreálljon, a?ok pedig, a kik Magyarország állami egysébe ellen bujtogatnak, ártalmatlanná tétessenek?« Először is azon közbeneső kérdésre felelek, hogy mit szándékozom tenni a több helyen megzavart béke és rend helyreállítása érdekében '? Mindenekelőtt ki kell jelentenem, t. ház, hogy Erdélyben, eddig legalább, a béke ós rend meg nem zavartatott sehol. (Felkiáltások bal fé 151: Nem? Gyulafehérvárt) Kern, t. ház, mert azt, hogy pl. — a mint itt a közbeszólásból hallom, — néhány száz emberből álló tömeg várja a hazaérkező (Közbekiáltások ,al felől és a szélső^ baloldalon: Mártírokat!) vádlottakat, ezt komoly rendzavarásnak nem lehet tekinteni. (Zaj a szélső baloldalon.) A tömeg eloszlatása különben sikerült az ott kirendelt rendörségnek, igaz, hogy * a katonaságnak igénybevételével, de a katonaságnak, szerencsére, közbelépni nem volt szüksége. A mi azt illeti, hogy a személy- és vagyonbiztonság Erdélyben minden körülmények közt megóvassék, bátorkodom megjegyezni, hogy Erdélyben a csendőrséget tetemesen szaporítottam és pedig nemcsak az őrsök legénységi létszámát, hanem magukat az őrsöket is, és hogy a meglevő legénységnek működése hatályosabb legyen, a magyarországi többi csendőrparanesnokságoktól nagyszámú tiszteket kivezényeltem Erdélybe, hogy ott maguknak a tiszteknek, mint a magasabb rendőri teendőkre is képei egyéneknek közreműködésével az ott létező csendőrség működése hatályosabb legyen. Ezenkívül mindazon pontokra, melyeken a jövőben bekövetkezhető csendzavarások esetére szükséges karhatalomnak, nevezetesen a katonaságnak kirendelése több időt igényelt volna, mert azon pontok vasutakkal összekötve nincsenek, a katonaság rendes garnizonhelyeirid elővigyázati rendszabályként katonaságot, még pedig nagyobb csapatokban kirendeltem, még pedig legalább 8—10 helyre szükség szerint részint gyalogságot, részint lovasságot; ismételten utasítottam az öszszes hatóságokat a legéberebb figyelemre azokban a megyékben, a hol leginkább lehet efféle rendzavarásoktól félni; felkérésemre a kereskedelmi miniszter úr az összes hatósági székhelyeket az illető megyék központjaival telefonhálózattal köti össze, mely munka most van folyamatban. Egy szóval megtettem mindazon preventív intézkedéseket, a melyek szükségesek arra, hogy mindennemű csend- és rendzavarást a vagyon- és személybiztonságnak bármely megtámadását, mindjárt előre megakadályozni és a kellő karhatalommal elnyomni lehessen. Mindezen intézkedéseink folyamán tapasztaltam annak hátrányos voltát, hogy maga az erdélyi kerületi caendő'rségi parancsnokság ele-