Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-349

349. országos ülés 1894. májns 30-án, csütörtökön. -,:• véleményt nyilvánítani ezúttal nem akarok, de lehetetlen rá nem utalnom, rá nem mutat­nom arra, hogy úgy a hazai sajtónak egyete­mes, kivétel nélküli nyilatkozataiban.. . (Derült­ség s ellenmondás bal felél. Egy hang bal felől: A megfizetett sajtónak?!) Egy nemzet egyetemes, sajtóját megfizetni nem lehet .... valamint a külföld sajtójának nyilatkozatai szerint is ezen akadályok oly természetűek, mintha ezek előidézésében a közös külügyminiszter, a ber­lini nagy követ, a pápai nunczius venne részt, és mintha ezek előidézésében és erősítésében főherczegek és főherczegnők is vennének részt, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) szóval oly tényezők, kiknek részvétele alkot­mányunk és közjogunk szerint ily kérdés­ben meg nem engedhető. (Igaz! Úgy van! a szélső balon.) Eám és elvbarátaimra nézve, a kiknek megbízásából szólalok fel, többnemű tanúiság folyik ebből, de egy tanúiság már most is nyil­vánvaló, és ez az, hogy nekünk ily illetéktelen és nemzetünk jogait, érdekeit és önállóságát fenyegető beavatkozásokkal szemben még foko­zottabb erélylyeí, (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) még tisztább és erősebb kötelesség­érzettel kell törekednünk arra, hogy államunk államjogi önállóságát és függetlenségét lehető­leg mennél előbb állítsuk helyre. Hogy e tár­gyalások nem a kormány gyengeségének kifo­folyásából váltak-e szükségessé, hogy az ok, a miért ily tárgyalások szüksége fölmerült, nem a kormány gyengesége által idéztetett e elő, ennek megvizsgálása a parlamentnek elsőrendű feladata. Én tudom, látom, hogy mivel e tárgyalások még mindig folyamatban, tehát függőben vannak, a mai nap nem alkalmas annak megvizsgálá­sára, hogy a koimány a nemzeti akarat ünne­pélyes nyilvállalásával szemben a korona előtt nem mutatkozott-e gyengének. De az már ma bizonyos, azt óhajtani kell, — és pedig abban a meggyőződésben vagyok, hogy pártkülönbség nélkííl óhajtanunk kell, — hogy a függőben levő helyzet minél előbb tisztáztassék; (Úgy van! a szélső baloldalon.) azok a tárgyalások minél előbb fejeztessenek be s a nemzet minél előbb abba a helyzetbe hozassék, hogy e kérdésben tisztán lásson, (Igaz ! Úgy , van ! a jobb- és a szélső bal­oldalon. Nyugtalanság bal felől.) igenis tisztán lásson, mert ez oly fontos politikai momentum, hogy mindaddig, míg ez be nem következik, sem kisebb, sem nagyobb fontosságú törvényjavaslat tárgyalásába teljes nyugodtsággal be nem me­hetünk, (Úgy van! bal felöl.) mert semmi ga­raneziánk arra nincsen, hogy e nemzet illetékes képviselete bármit is elhatározzon, annak oda­fenn a korona körűi sikere lesz. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Mindaddig, míg az ily Játható és láthatatlan akadályok természetével tisztába nem jöhetünk, és a kormány erejét, kötél ességteljesí­sét, vagy mulasztását és gyengeségét fel nem ismerhetjük, mindaddig mi semmi törvényja­vaslat tárgyalásába nem bocsátkozhatunk. Ez is egyik főindok, a miért Apponyi t. kép viselőtársam indítványához hozzájárulok. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő úr fel­szólalása folytán egy megjegyzést kell tennem, és ezzel kapcsolatban egy kérést mtézek a t. házhoz. (Halljuk! Halljuk!) A megjegyzés ab­ban áll, hogy az emlegetett hírlapi hírek vita­tásába és bővebb czáfolatába nem bocsátkozom, csak azt jegyzem meg, hogy a kormánynak magának kötelessége a háznak bejelenteni, ha nincsen abban a helyzetben, hogy törvényjavas­latokat képviselhessen és a háznak tanácskozá­sait irányíthassa. (Igaz! Úgy van!) Ilyen be­jelentés nem történt, mert nem volt ok reá, hogy megtörténjék. Helyeinken vagyunk és tár­czáinkat és az ország ügyeit felelősség mellett képviseljük, mint azt eddig tettük. Ennélfogva semmi ok sem képzelhető arra, hogy bármi tekintetben a ház nyilatkozása ab'iian az irány­ban provokáltassék, hogy most tárgyalni bármi más okból nem lehetne, különösen azon okok­ból, a melyekre t. képviselőtársam czélzott, és melyeknek tényleges fenforgását maga is csak hírlapi hírekre állapítja. (Élénk helyeslés.) Azok a szempontok tehát, melyeket a t. képviselő úr felhozott, ennek az ügynek elhalasztásánál ab­szolúte súlylyal nem bírhatnak. (Helyeslés.) Ez az egyik. Legyen szabad már most azt a tiszteletteljes kérelmet intéznem a házhoz, hogy ne méltóztassanak a válságtól való híre­ket most ventillálni, (Helyeslés.) még pedig azért nem, (Halljuk! Halljuk!) mert, ha beállanak bizonyos előzmények, a melyekre czélzás tör­tént, a melyekről abszolúte nem is állítom, hogy beállanak, és a melyek fejtegetésébe egyáltalán nem akarok beleereszkedni, a kormány maga tudja kötelességét és meg is fogja azt tenni; de ma itt ülünk és az ország ügyeit úgy mint eddig, felelősség mellett vezetjük. (Helyeslés.) Kérem tehát, méltóztassanak más, ide nem tartozó kérdéseket mellőzni. Magam pedig azon nézetemet fejezem ki, hogy mivel a kereske­delmi miniszter meg van hatalmazva, és erre a pénzügyminiszter úr által fel van kérve, hogy ezt a javaslatot képviselje s a pénzügyi állam­titkár úr jelen van, semmi akadálya tulajdon­képen nem volna annak, hogy a tárgyalásba belemenjünk; azonban, minthogy az a kívánság fejeztetett ki, hogy tekintve a fení'orgó tárgy fontosságát kívánatos a pénzügyminiszter jelen­léte, és ezért halaszíassék el a tárgyalás, s t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom