Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-348

348. országos ülés 1894. május 20-án, szombaton. 71 bizottság épúgy, mint a közgazdasági bizottság ezen kívánalmat indokoltnak találták és ahhoz a maguk részéről is hozzájárultak; a parlamenti ellenőrzés szempontjából se látta a két bizottság kifogásolhatónak a kormánynak nyújtott ezen nagyobb szabadságot, minthogy az egész intéz­mény, tehát annak kamatlábpolitikája is évről­évre a költségvetés tárgyalásakor a képviselő­házban bírálat tárgyává tétetik, s különben is feltehető, hogy a kormány a kamatláb megálla­pításánál nem a, nagyobb jövedelem szempontjá­ból fog kiindulni, hanem mindig gondosan figye­lembe veszi azon társadalompolitikai érdekeket, melyeknek kielégítésére ezen intézmény léte­síttetett. Ezeknek előrebocsátása után van szeren­csém a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadás végett ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni, t. ház ? Senki­sem. Méltóztatik elfogadni? (Igen!) A törvény­javaslatot ezennel általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterháy Kálmán jegyző (olvassa a czímet). Neményi Ambrus előadó: T. ház! A czímnek a következő szövegezését ajánlom: »Törvény javaslat az 1885. évi IX. törvényczikk 10. § ának és az 1889. évi XXXIV. törvényczikk 6. §-án;ik hatályon kivtíl helyezésérő!.« Elnök: Méltóztatik elfogadni ? (Igen!) A mó dosítást elfogadottul jelentem ki. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa az 1. és 2. szakaszokat; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: T. ház! Ezen törvényjavaslat álta­lánosságban és részleteiben is le lévén tárgyalva, méltóztassanak hozzájárulni, hogy a legközelebbi ülés napirendjén legyen annak harmadszori olva­sása. (Helyeslés.) Napirend szerint következik, t. ház, a köz­igazgatási bizottság jelentése (írom. 647.) a bel­ügyminiszter úrnak Kolozs- Monostor kisközség­nek Kolozsvár szab. kir. városba való bekebe­lezésére vonatkozó 642. számú jelentése tár­gyában. Méltóztatnak a jelentést olvasottnak tekinteni. Az előadó ár fog szólni. Belitska Béni, a közigazgatási bizott­ság előadója: T. ház! A belügyminiszter úrnak a t. házhoz beterjesztett jelentése szerint Kolozsvár szabad királyi városnak és a vele összeépült Kolozs-Monostor kisközségnek egye­sítése úgy a város, mint a kisközség egyező kérelmére és a két érdekelt törvényhatóság megegyező hozzájárulása után történt. Minthogy az egyesítés úgy a város, mint a kisközség fej­lődése érdekében kívánatos, és mivel az egye­sítést úgy a közigazgatás, mint különösen a közrendészeti viszonyok parancsolólag követelik, a közigazgatási bizottság a miniszteri jelentés­hez hozzájárítlt, és ezért van szerencsém annak nevében a t. házat tisztelettel kérni, minthogy a jelentéshez hozzájárulni és azt elfogadás végett a főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék. (He­lyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani, t„ ház? Senki­sem. Méltóztatnak elfogadni? (Igen!) A jelentést elfogadottnak jelentem ki, s azt hasonczélból a főrendiházzal közöltetni méltóztatnak határozni. Napirend szerint következik, t. ház, a pénz­ügyi bizottság jelentése (írom. 648.) a magyar királyi állam vasutakon szükséges némely mun­kálatok költségeinek fedezéséről szóló törvény­javaslat (írom. 643.) tárgyában. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy általánosság­ban való tárgyalás alapjául a jelentés olvasott­nak tekintessék? (Igen!) Olvasottnak tekintetik. Az előadó úr fog szólani. Neményi Ambrus, a pénzügyi bizott­ság előadója: T. ház! (Halljuk !) Az ezen tör­vén) javaslatban felsorolt munkák egytől-egyig olyanok, melyek már az 1893-iki, illetve 1894 iki költségvetésben szerepeltek, melyeknek szüksé­gét tehát a törvényhozás a maga részéről már elismerte. Azon nagy és helylyel-közzel min­den várakozást felülmúló lendület azonban, melyet a forgalom a magyar államvasúta­kon vett, kívánatossá teszi, hogy ezen munká­latok gyorsabb tempóban befejeztessenek. A kor­mány tehát felhatalmazást kér arra, hogy a költségvetésben megsaavazott részleteken kivííl a pénztári készletekből még kétmillió forintot fordíthasson ezen munkálatok befejezésére. Hogy pedig a megnövekedett forgalom nem­csak a kiadásoknak, hanem a bevételeknek nagy­mérvű szaporodását is magával hozza, annak bizonysága az a körülmény is, hogy az 1893. évnek immár véglegesen megállapított számadásai szerint a magyar államvasúfcakou elért tényleges nettó eredmény 3,4170.00 forinttal nagyobb, mint a képviselőház által elfogadott költségvetési előirányzat. Igen természetes, hogy ennek a nagyobb jövedelemnek egy része ismét befektetés­képen az államvasútakra fordíttatik, minthogy ezen intézmény nem fiskális, hanem közgazda­sági ezéloknak van hivatva szolgálni. Még ezen kétmillió forintnak levonása után is 1,417.000 frtot tesz az összeg, melyet az államvasutak az előirányzaton felül az állam­pénztárba beszolgáltattak. A pénzügyi bizottság ezen indokoknál fogva tisztelettel ajánlja a ház­nak, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosság­ban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Bartók Lajos jegyző: Thaly Kálmán!

Next

/
Oldalképek
Tartalom