Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-347

347. országos ülés 1894. május 25-én, pénteken. 55 el: »A házassági jogról szóló törvényjavaslat­nak a főrendiházhoz való visszaküldése, vagy nem küldése tárgyában f. é. május hó 21-én, vagyis a képviselőház 344. ülésében történt sza­vazás eredménye hibás összeszámítás miatt hibá­san enuncziáltatott. A valódi eredmény pontos összeszámítás szerint így alakúi: a visszaküldés mellett szavazott 272, a visszaküldés ellen sza­vazott 104, ennélfogva a visszaküldés mellett 168 szavazattöbbség nyilatkozott.« Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék ennek a holnapi ülés jegyzőkönyvébe (Felkiáltá­sok: A maiba!) beiktatását elrendelni és indítvá­nyomat ekképen elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Tény, t. ház., hogy a szerdai ülés­ben felszólalván Herman Ottó képviselő úr, én elismertem és konstatáltam a kezeim között levő egészen hiteles adatokból, hogy 272 képviselő szavazott azon alkalommal a viaszaküldés mel­lett, 104 pedig a vissza nem küldés mellett. Tény az is, hogy ennek konstatálása jegyző­könyvben akkor kifejezést nem nyert, illetőleg a jegyzőkönyvben ennek konstatálása nem esz­közöltetett. Ügy gondolom, hogy nem jártam el szabálytalanul, a mennyiben akkori kijelenté­sem szerint határozat hozatalának lehetősége nem is forgott fenn. Mindazonáltal, ha méltóztatnak kívánni, gondolom, nincs nehézség abban, hogy most jegyzőkönyvileg igazítsuk azt helyre. (Helyeslés.) Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) Méltóztatnak tehát elfogadni és ennek értelmében mondom ki a határozatot. A jegyzőkönyvre különben más megjegy­zés nincs, és így azt ezennel hitelesítettnek je­lentem ki. T. ház! Bemutatom . . . (Zaj.) Méltóztassa­nak csendben lenni; itt az elnöki székben nem lehet nyugodtan végezni az elnöki teendőket, ha az elnöki jelentések alkalmával kívánnak egyes . képviselő urak az elnökkel még külön beszélni. (Botijuk f) Bemutatom a főrendiház elnökének három rendbeli átiratát a vonatkozó jegyzőkönyvi ki­vonatokkal együtt, melyí'k szerint a főrendiház folyó hó 23-án tartott ülésében az örökösö­dési eljárásról, a szamosvölgyi vasút-rész­vénytársaság hálózatához tartozó vasútvonalak engedélyokmányainak s az ezekhez kiadott függeléknek egyesítéséről és a szeszadónak a fogyasztási terűlet részére való biztosításáról szóló törvényjavaslatokat a képviselőház által megállapított szerkezetben módosítás nélkül el­fogadta. Ezen törvényjavaslatokra nézve a két ház között egyetértés jővén létre, azok legfelsőbb szentesítés czéljából ő Felségéhez fognak fel­terjesztetni. Bemutatom továbbá, t. ház, ugyancsak a főrendiház elnökének három rendbeli átiratát a megfelelő jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt, melyek szerint a főrendiház f. hó 23-án tartott ülésében a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1893: VII. tcz.) az 1893-iki számadási év IV. negyedében előfor­dult túlkiadások és hitelátruházásokról, továbbá a nagyszeben-nagydisznódi helyi érdekű gőz­mozdonyú vasút engedélyezéséről és végül a szepesoíaszi-szepesváraljai helyi érdekű vasút engedélyezésérő! szóló jelentésekie hozott kép­viselőházi határosatokhoz hozzájárult és így, t. ház, a két ház által kölcsönös megegyezés rendjén hozott ezen határozatok országos hatá­rozatoknak jelentetnek ki. Bemutatom végre a főrendiház elnökének azon átiratát, mely szerint a főrendiház f. hó 23-án tartott ülésében a Magyarország és Hor­vát-Szlavonországok között 1891. évre eszközölt leszámolás megvizsgálásáról szóló jelentésre hozott képviselőházi határozathoz hozzájárult és így ezen határozat országos határozatnak jelen­tetik ki, s erről, tekintettel az 1868: XXX. tcz. rendelkezésére, a horvát-szlavón ország­gyűlés értesíttetni fog. Az elnökségnek több jelenteni valója nincs. Bizottsági jelentések nincsenek, s így áttérhe­tünk a napirendre: az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalására. Olvastatik a törvényjavaslat részletenként, szakaszonként. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőr >xn'/javaslat czímét, az 1. és 2. szakaszokat; észre­vétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 3. szakaszt). Hock János jegyző : Madarász Imre! Madarász Imre: T. ház! A jelen tör­vényjavaslatot általánosságban megszavaztam, mert s'serintem az anyakönyvek államosításának legalább részben való szükségessége akkor is fenforgott volna, ha a házassági jogról szóló javaslat lígy, a mint elkészült és bemutattatott, el nem is fogadtatott volna. De minthogy leg­alább e házban elfogadtatott, s ha törvénynyé válik, a kötelező polgári házasság intézménye létesül,—az anyakönyvek államosítását feltétlenül szükségesnek tartom. Nem mintha azt hiuném, hogy az anyakönyveket, legalább egyelőre, az eddiginél pontosabban fogják vezetni, vagy hogy legalább általánosságban nagyobb biztosí­tékot nyújtanak azok, a kik ezután fogják ve­zetni, azoknál, a kik eddig vezették: hanem egyszerűen azért, mert a kötelező polgári há­zasság és az állami anyakönyvek egymást úgy­szólván feltételezik. De ha általánosságban el is fogadtam a javaslatot, ki kell jelentenem, hogy a gyakor­[ lati kivitel tekintetében annak sok hiánya

Next

/
Oldalképek
Tartalom