Képviselőházi napló, 1892. XIX. kötet • 1894. május 22–julius 4.

Ülésnapok - 1892-346

346. országos ülés 18M. május 23-án, szerflán. 5H községeket ilyen indirekt módon segélyezzük, de alaposan azt sem lehet állítani, hogy ez által a községek valami rendkívüli módon terheltetnek meg. A mi a lelkészek kárpótlását illeti, soha sem mondtam, hogy ez a 800.000 forintban benfoglaltatik. Az tehát mindenesetre külön költség lesz, és azt hiszem, hogy erre nézve a miniszterelnök úr egészen preczk feleletet adott a mostani tárgyalás során. A lelkészek kárpótlása különben nem képez imminens szükséget, mert annak azon a czíinen kell bekövetkeznie, hogy a lelkészek elvesztik az anyakönyvi kivonatoknak hivatalos és magánczélokra való kiszolgáltatásáért járó díjakat, mert egyébért a lelkészeket kárpótolni az itt szóban levő alkotás miatt a képviselő úr aligha akarja. Az állami anyakönyvek behozatalának első idejében a szükséges anyakönyvi kivonatok nem az állami anyakönyvvezetőknél fognak kerestetni, mert azoknál csak áj esetek lesznek bejegyezve, a múltra vonatkozó anyakönyvi kivonatokat, például a családi értesítőket ugyanazon egyházi férfiak fogják jövőre is beszolgáltatni, a kik ezeket most szolgáltatják, mert hiszen az egyházi könyvek náluk maradnak és azokból kivonatokat kiszolgáltatni az ő joguk és kötelességük. B. Andreánszky képviselő úr azon ellenvetést is tette, hogy a katonai kötelezettség szempontjából nem czélszeríí ezen törvény, mert nagyon sokan nem fogják bejegyeztetni gyermekeiket, hogy ezek a katonaköfelezettség alól szabadulhassanak. De hisz ma sincs keresztelési kényszer ; világi törvény nem kényszerít senkit, hogy a gyermeket megkereszteltesse. E tekintetben nem hogy rosszabb, hanem sokkal jobb lesz az új állapot, mert az, hogy egy gyermeket az anyakönyvbe be nem jegyeznek, a törvény hatályánál fogva sokkal kevésbbé lesz lehetséges, mint eddig volt. (Helyeslés jobb felöl.) Azt hiszem, t. ház

; ezzel kimerítettem azon ellenvetéseket, melyeket ma hallottam. Azt hiszem, kétségtelen, hogy meg lehet az állami anyakönyvi institueziót nálunk teremteni a mai közigazgatási szervezet melletr, is ágy, hogy az rövid idő múlva kifogástalanul fog működni. Azért mondom, rövid idő múlva, mert tegnap is, ma is rámutattam arra, hogy az ily intézménynek, hogy hibátlanul működhessék, természetesen bizonyos időre van szüksége. De a mellett is számos érv szól, hogy ha ez az intézmény meg fog gyökeresedni és rendesen fog működni, az anyakönyvezés sokkal jobban, pontosabban, megbíz hatóbban lesz végezve, mint most. Hogy az állami anyakönyvek mindenütt, a hol behozatnak, és a hol azokat össze lehet hasonlítani az azelőtt, vagy azokkal párhuzamosan vezetett felekezeti anyakönyvekkel, ezeket pontosság és megbízhatóság tekintetében messze tálhaladják: ez oly eldöntött tétel, hogy szinte locus communis-nak tekinthető. Kérem mindezeknél fogva, méltóztassék ezen javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Zajos helyeslés jobb felöl.) B. Andreánszky Gábor: T. ház! Félremagyarázott szavaim helyreigazítása czéljából kérek szót. De előbb még reflektálok a t. miniszter úr ama megjegyzésére, hogy ma sehol semmiféle iratokat sem tartanak vasládában. Hieronymi Károly belügyminiszter: Anyakönyveket! B. Andreánszky Gábor: Épen a belügyminiszter úrnak van egy rendelete, mely szerint minden községben kell vasládának lenni. A mi megyénkben e vasládák, melyeket részletekben fizetnek, évenkint meglehetős összeggel terhelik a községek bndgetjét. A miniszter úr úgy tüntette fel a dolgot, mintha én azt mondtam volna, hogy keresztelési kényszer van ma. Én azt nem mondtam, hanem szerencsére népünk elég vallásos arra, hogy kereszteletlenűl nem hagyja gyermekeit. Ebből folyik, hogy az állam ezen úton egyetlen egy újonczot sem vészit keresztényeknél. A többiekről én nem felelek. (Helyeslés bal felől.) Elnök: T. ház! A tanácskozás be van fejezve, következik a szavazás, A kérdés az, méltóztatik-e az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kéiem azon képviselő urakat, a kik az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja és így az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslat általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatott. (Zaj.) Csendet kérek, t. ház! Gondolom, méltóztatnak hozzájárulni, hogy ma már a tanácskozást ne folytassuk. (Helyeslés.) Holnap ünnep lévén, ülést nem tartunk, pénteken azonban reggel 10 órakor — méltóztassanak hozzájárulni — ülés lesz, melynek napirendjén lesz az állami anyakönyvekről szóló törvényjavaslatnak részletekben való tárgyalása. Méltóztatnak hozzájárulni? (Igen!) A legközelebbi ülés ideje és napirendje meg lóvén állapítva, az ülést bezárom. (As ülés végződik d. u. 1 óra 55 percekor.) /